Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

749 Az Országgyűlés 11. ülése mert Ausztria a hozzánk legközelebb eső nyugati ország, amellyel a vagyonjogi tárgyalások már több mint tíz év óta húzódnak. Az a véleményünk, hogy a két ország közötti kapcsolatokat jószomszédivá lehet tenni. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a két állam hasznos együttműködést valósítson meg és példát mutasson a világnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése terén, amint ezt Kállai elvtárs a parlament legutóbbi ülésszakán is hangsúlyozta. Még néhány viszonylatban rendezetlenek ezek a kérdések. így például az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában. Azért is fontos rendezésük, mert ez elősegíti külpolitikánk alapvető elveinek, így a kapcsolatok normalizálásának érvényesítését ez országok vonatkozásában is.' Meggyőződésünk, hogy ez mindkét fél érdekeinek megfelel. A magyar kormány a jövőben is arra fog törekedni, hogy azokkal az országokkal létesítendő egyezményekben, amelyekkel a vagyonjogi kérdések még nem rendezettek, a Magyarországról elhurcolt javak kérdése kellő figyelemben részesüljön. ELNÖK: Kérdem Bognár József képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal? DR. BOGNÁR JÓZSEF: Egyetértek. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést: a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az interpelláló képviselő, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. ELNÖK: Következik Varga Gáborné képviselőtársunk interpellációja a második ötéves terv Borsod megyei beruházásainak, különösen a lakásberuházások megvalósítása tárgyában — az építésügyi miniszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez. Varga Gáborné képviselőtársunkat illeti a szó. VARGA GÁBORNÉ: Az előzetesen megküldött írásbeli felterjesztés alapján kérdezem az építésügyi minisztert és a Tervhivatal elnökét, hogy milyen intézkedéseket kívánnak tenni, hogy megvalósuljanak a második ötéves terv Borsod megyei beruházásai, különösen pedig lakásberuházásai. ELNÖK: Az interpellációra — az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben — dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszol. TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Tervhivatalhoz és az építésügyi minisztériumhoz eljuttatott, az interpelláció tulajdonképpeni tárgyát képező tanulmány két, egymással összefüggő kérdést vet fel. Teljesíthető-e a mostani tervidőszakban a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc területére tervezett állami lakásépítési terv, illetve felkészült-e az építőipar — figyelemmel a terület ipari jellegére — a következő tervidőszakra tervezett állami lakásépítés maradéktalan teljesítésére. E kérdésekre az Országos Tervhivatal elnökének nevében is a következőkben válaszolok: 1964. június 26-án, pénteken 750 A tizenöt éves lakásfejlesztési terv megvalósítása országosan is, de különösen egyes iparvidékeken, rendkívüli feladatot ró az építőiparra. Borsod megye ezek közül — ipari építkezéseinek nagy számára való tekintettel — szinte kivételes, helyet foglal el. A. második ötéves terv szerint e területen mintegy 12 és félezer lakás felépítését kell biztosítani. A tisztelt Országgyűlés előtt közismert, hogy az építőipar — a kialakult munkaerő helyzet, az időszakonkint jelentkező szállítási nehézségek és az időjárás kedvezőtlen alakulása következtében — és nem utolsósorban saját hibájából az elmúlt két évben nem tudta teljes mértékben tervét teljesíteni. Fokozottan jelentkeztek ezek a nehézségek a borsodi iparvidéken, ahol az előbbieken kívül a gyorsan fejlődő kohászat és vegyipar munkaerő-elszívó hatása is nagyobb arányokban lépett fel. Ez a körülmény kihatott a Borsod megyében jelentkező építőipari "feladatok ütemszerű teljesítésére, és azzal a következménnyel járt, hogy bizonyos átcsoportosításokat kellett végrehajtanunk. Ennek kapcsán az e területre tervezett 1964. és 1965. évi lakásszámok egy részét a következő tervidőszakra kellett átütemezni. Borsod megye térségében a harmadik ötéves lakásépítési tervet és annak fejlesztési alapjait most már úgy kell előirányoznunk, hogy az ellensúlyozza a folyó tervidőszakban az eredeti előirányzatokhoz képest,, mintegy kétezer lakás nagyságrendű —> sajnos tényként, jelentkező kiesést. A harmadik ötéves tervre való felkészülés szempontjából rendkívül indokolt a tanulmány azon megjegyzése, hogy e térségben •— az említett befolyásoló körülmények miatt — különös figyelmet kell fordítani az építőipar műszaki fejlesztésére, termelékenységének növelésére. Ezzel kapcsolatban szeretnék utalni arra, hogy éppen Borsod megye térségében vezettük be az elsők között a blokkos építési módot, amelyet ma már ott széles körben alkalmazunk. Igaz ugyan, hogy ez a technológia a gyárszerű házépítés felé vezető úton csak az első lépés megtételét jelenti, mégis növelte a termelékenységet. A befejező munkák terén azonban még nem tudtunk hasonló fejlődést felmutatni, és ez bizony gátolja a blokkos építési mód lehetőségeinek teljes kiaknázását. Mindez arra utal, hogy az építés korszerűsítése, iparosítása tekintetében további feladatokat kell megoldani. E probléma fontosságát hangsúlyozandó az MSZMP KB februári határozata már célként jelölte meg, hogy a harmadik ötéves tervidőszakban az állami kivitelezésű lakásépítés mintegy 30 százalékát nagy termelékenységű házgyárak termékeivel kell megvalósítani. A feltett konkrét kérdésekkel és javaslatokkal kapcsolatban közölhetem, hogy a korábbi elképzelésektől eltérően a harmadik ötéves terv fejlesztési célkitűzései megegyeznek az interpellációban felvetett gondolatokkal. Ezek szerint Miskolcra egy nagy kapacitású házgyárat kívánunk telepíteni. E házgyárak üzembehelyezése előtt azonban a már meglevő nagy blokkos poligon és a berentei gázszilikát gyár termékeivel kell az építési feladatokat megoldanunk. A gázszilikát nagyblokkok gyártásával és felhasználásával kapcsolatos helyi elképzeléseket helyes-