Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

727 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 728 esetre figyelemre méltó, hogy a hozzászólók főként milyen jellegű árucikkek hiányával foglalkoztak, így többen például a fürdőszoba-berendezések és kályhák hiányával — beleértve a falut is — az építőanyagok hiányával foglalkoztak és teljesen jogosan vetette fel Katona elvtárs, a Győr megyei tanács elnöke a hűtőszekrények, a motorkerékpárok, a konyhai gépek és más nagyértékű cikkek hiányát. Ezek az árufajták, ha szabad magam így kifejezni, már egy magasabb igényt tükröznek és ez helyes, jó, hogy ez az igény a kapun dörömböl. Ez az igény népünk megváltozott életmódjával, kedvezőbb életkörülményeivel kapcsolatos. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ezeknek az igényeknek kielégítésében csak fokozatosan tudunk előre menni, ezeknek fokozatosan tudunk eleget tenni, A felszólalások arra kell Ösztönözzenek bennünket, hogy még az eddiginél is következetesebben harcoljunk a lakosság áruigényeinek mind teljesebb kielégítéséért, az áruhiányok megszüntetéséért és különösen a bosszantó és nem objektív nehézségekből származó áruhiányok felszámolásáért, amire Nyers Rezső elvtárs is teljesen jogosan mutatott rá. Szapor Kálmán képviselőtársam az idényre való jobb felkészülés érdekében javasolta, hogy a nagykereskedelem megfelelő időben és ütemben szállítsa ki az árut a kiskereskedelemnek. Ezzel elvileg egyetértek. Meg kell azonban mondanom, hogy a nagykereskedelmi szállítások legtöbb esetben az ipari termelés és az ipari szállítások függvényei. Ezért a jobb ellátás érdekében a termelés és a fogyasztás közötti minden láncszemben, az iparban, a nagykereskedelemben és a kiskereskedelemben egyaránt meg kell javítani a munkát. Nagyon megszívlelendőnek tartom ezzel kapcsolatban mindazt, amit Nyers elvtárs az ipar és a kereskedelem kapcsolatának fejlesztésére, az importtevékenység megjavítására, a bolti munka fejlesztésére, egyszerűsítésére, a vevők jobb kiszolgálására vonatkozóan mondott. Több képviselőtársam felhívta a figyelmünket a csomagolás fejlesztésének fontosságára. A kormány megfelelő szervein keresztül elkészítette a csomagolás távlati fejlesztésének tervét, programját. Enn^k mielőbbi végrehajtásához gépek, csomagológépek, méghozzá importból származó csomagológépek, csomagoló anyagok szükségesek, úgyhogy itt is csak fokozatos javulásra lehet számítani. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mindazokra a konkrét kérdésekre, amelyekre idő hiányában most nem tudtam kitérni, majd a kormány intézkedési terve nyomán, illetve képviselőtársaimnak adandó közvetlen válasz során térjek ki. Ezek után pedig engedjék meg, hogy megköszönjem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a belkereskedelem munkáját napirendre tűzte. Gondolom, hogy ebben az ország lakossága az ellátásáról való gondoskodást, a kereskedelem dolgozói pedig szakmájuk megbecsülését látják. Hasznosítva az Országgyűlés tárgyalását, a vitában elhangzottakat, most az a feladat, hogy a párt és a kormány gazdaságpolitikai irányelveit követve, erőnket megfeszítve tovább munkálkodjunk ötéves tervünk meghatározott célkitűzéseinek mind eredményesebb megvalósításán. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat és válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a belkereskedelmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről és válaszát jóváhagyólag tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a belkereskedelmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről és válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat 90 percre felfüggesztem. (Szünet: 12,49—14,20.) (Elnök: VASS ISTVÁNNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Napirend szerint következik a legfőbb ügyész beszámolója. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyész elvtárs kíván szólni. DR. SZÉNÁSI GÉZA, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze: Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányos kötelességemnek eleget téve ismételten azért állok önök elé, hogy beszámoljak a törvényesség helyzetéről a Magyar Népköztársaságban. Mivel az életnek nincs olyan területe, amely a törvényességgel, vagyis a fennálló törvények betartásával és betartatásával kapcsolatban ne állna, a teljesség igényéről már eleve le kellett mondanom. Végül is néhány legfontosabbnak látszó, időszerű téma köré vontam meg a kört, annak kiemelésével, hogy a Magyar Népköztársaságban a törvényes rend és a törvényesség változatlanul szilárd; fennálló törvényeink a társadalom egészének és ezzel összhangban az egyén boldogulását szolgálják, büntetőtörvényeinktől kizárólag annak van oka tartani, aki a törvényes rendelkezésekkel szembe szegül. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről és a büntetőeljárásról alkotott törvény, illetve törvényerejű rendelet hatályba lépése óta eltelt két esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új büntető kódexek megfelelnek az élet követelményeinek. Bírósági, ügyészségi és rendőrségi szerveink lelkiismeretes munkáját dicséri az a körülmény, hogy az új büntető rendelkezések végrehajtása és gyakorlati alkalmazása az ország egész területén úgyszólván zökkenőmentesen történt. Ezek a jogszabályok több olyan új rendelkezést tartalmaznak, amelyek feltétlenül alkalmasak megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyaink között a szocializmus építésének hatékonyabb szolgálatára. Alkalmazásuk előmozdítja a törvényesség további szilárdítását, hozzájárul a közrend és a közbiztonság megerősítéséhez, védelmet nyújt társadalmi rendünk, vagy annak gazdasági alapja ellen támadókkal szemben. Az új büntető rendelkezések helyes gyakorlati alkalmazásához igen nagy segítséget nyújtott a gyakorlati jogalkalmazóknak a jogpolitikai irányelvekről szóló kormányhatározat. A társadalmi együttélés szabályaival konokul