Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

725 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 726 amelyet az új korszerű üzletek a vásárlók számára jelentenek. Joggal tették azonban szóvá — így többek között Mokri Pál, Leotkay István, Papp József képviselő elvtársaim, és mások, és erre a beszámoló is utalt —, hogy a kereskedelmi ellátásnak vannak még fehér foltjai, és a felszólalók joggal, főleg a szövetkezeti és magánerőből épülő lakótelepeken hiányzó üzletek felépítését reklamálták. Biztosíthatom a Tisztelt Országgyűlést, hogy az ilyen területek hálózatfejlesztését, az elmaradás fokozatos behozását nagyon fontos feladatunknak tartjuk és igyekszünk valamilyen intézményes megoldásra javaslatot készíteni, valahogy olyan értelemben, ahogyan Bartha Árpádné képviselőtársam ajánlotta. Azt tudniillik látni kell, hogy több évtizedes lemaradást behozni olyan időpontban, amikor párhuzamosan az igények is hallatlanul megnövekedtek, elég nehéz dolog, és ezért valóban anyagi okokból, valamint a helyi adottságok és fejlesztési lehetőségek különbözősége folytán színvonalbeli és mennyiségi eltérések vannak még az egyes területek között a lakosság üzletekkel való ellátását illetően. Ilyen területek közé tartozik a Maczkó Gábor Szabolcs megyei képviselőtársam által példának felhozott Szabolcs megye is, ahol az utóbbi évben azért már gyorsuló ütemben megindult a kiskereskedelmi hálózat fejlesztése. A második ötéves terv kezdetén a kereskedelem csaknem 900 ellátatlan körzetet tartott nyilván. Nem hosszú idő," három és fél év alatt az állami és a szövetkezeti kereskedelem 389 új kereskedelmi és vendéglátóipari egységet létesített ezeken a helyeken, és minden törekvésünk arra irányul, hogy a további ellátatlanságot is felszámoljuk. Ami Szabolcs megyét illeti, ahonnan a legélesebben hangzottak el panaszok, engedjék meg, hogy erre egy kicsit részletesebben kitérjek, már csak azért is, hogy egy megye példáján is bemutassam, hogy az igények és a lehetőségek harcáról van szó és még egy ilyen megyében is, amelynek a kereskedelmi hálózatát magam is elmaradottnak tartom, ennek ellenére mi minden történt és fog történni. Tájékoztathatom a Tisztelt Országgyűlést, hogy az állami kereskedelem még ebben az ötéves tervben Nyíregyházán — azt hiszem, képviselőtársam is tud erről — egy nagykapacitású ABC-áruházat nyit. A vendéglátóipari ellátottság javítására egy cukrász termelő • üzemet létesít. A harmadik ötéves tervben, számításaink szerint, sor kerülhet, mert indokoltnak tartjuk egy szálloda építésére. A lakásépítések megindítása is kedvezőbb ellátási helyzetet teremthet a megyében, mért az újonnan épülő lakásokhoz körülbelül 3800 négyzetméter üzlettér építésére van kilátás. A földmüvesszövetkezeti kereskedelem ebben a megyében 1961 és 1964 között, tehát három év alatt — nem hosszú idő •— mintegy száz új kereskedelmi és vendéglátóipari egységet létesített, illetve korszerűsített, 33 millió forint értékben. Ebben az időszakban létesült például az újfehértói és a nagyecsedi szövetkezeti áruház, és folyamatban van Fehérgyarmaton és Nyírbátoron is áruház létesítése. Mindezzel nem azt akartam érzékeltetni, hogy Szabolcs megyében nincs teendőnk. Magam is egyetértek ezzel hogy van, csupán azt szerettem volna bemutatni, hogy még egy ilyen elmaradott területen is azért az utóbbi néhány évben mi minden történt. És hasonló példákat tudnék felhozni más megye vonatkozásában is, akár a legutolsónak felszólalt képviselőtársam területéről, hiszen ő maga említette felszólalásában, hogy 1963-ban a valóban nagyon rossz szállodai ellátottságú Heves megyében új szálloda épült. Ezzel együtt köszönöm a szívélyes Heves megyei meghívást. (Derültség.) Igyekszem eleget tenni, nem tudom, hogy ez abban az esetben is aktuális-e, ha a megye kereskedelemfejlesztési igényeit zömében csak a harmadik ötéves terv készítése során lehet megvalósítani. (Derültség.) Képviselőtársaim! Több felszólaló foglalkozott az üzemélelmezés fejlesztésének kérdéseivel. Az utóbbi években számos korszerű étterem nyitotta meg kapuit, és jelenleg majdnem minden harmadik kereső dolgozó igénybe veszi az üzemélelmezés szolgáltatásait. Az üzemi éttermek forgalma három év alatt 26 százalékkal emelkedett, mégis joggal vetette fel több képviselőtársam, hogy újabb igények vannak a fejlesztésre vonatkozóan. Nekem azonban az a véleményem, hogy újabb jelentős számú rétegnek az üzemélelmezésbe való bevonása előtt annak anyagi feltételeit kell megteremteni. Az éttermek bővítéséhez és újak létesítéséhez építőanyagra, kapacitásra, gépekre és felszerelésekre, élelmiszerekre, köztük nem utolsósorban több húsra is szükség van. Mindezeknek a feltételeknek a megteremtése után vagy ezzel párhuzamosan szó lehet a közétkeztetés továbbfejlesztéséről. A feltételeket azonban sorrendben véleményem szerint először a termelés frontján kell biztosítani. A kormány már határozatot hozott — és itt kapcsolódom Szapor Kálmán képviselőtársam kívánságához — az üzemi vendéglátás egységes szervezetének fokozatos, a harmadik ötéves terv végéig való kialakítására. A belkereskedelemnek elhatározott törekvése — és ezzel Hegyi Jánosné Veszprém megyei képviselőtársamnak szeretnék válaszolni —, hogy az üzemi éttermek étlapjai, ételválasztéka egyre inkább korszerű, az idényhez igazodó és az egészséges táplálkozás követelményeihez alkalmazkodó legyen, vegye figyelembe az életkori és foglalkozásbeli sajátosságokat. Vagyis, nemcsak a mennyiségi, hanem fokozott minőségi követelményeknek is eleget kell még tennünk. Mindazokat az igényeket tehát, amelyek a kereskedelmi hálózat fejlesztése tekintetében felmerültek, túlnyomó részt csak a harmadik ötéves terv készítése során lehet realizálni, ennek sorrendjét, mértékét gondosan megállapítani azonban már most, az előkészítő munkában, fontos feladatunk. A hozzászólók közül sokan foglalkoztak az áruellátás színvonalával és általában véve megfelelőnek ítélték meg. Ugyanakkor jogosan kifogásolták, hogy egyes cikkekben a kereskedelem a lakosság igényeit még nem tudja teljes mértékben kielégíteni. Az árucikkek hiányáról, ami elhangzott, tudunk. A gyártás fokozása, az ellátás bővítése e cikkekből állandóan napirenden levő feladatunk, s úgy vélem, hogy az iparnak és a kereskedelemnek még nagyon sok tennivalója van az áruellátás megjavítása terén. Nem véletlen, hogy jelentésemben feladataink között első helyen szerepelt az áruellátási hiányosságok fokozatos megszüntetésének programja. Minden