Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

725 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 726 amelyet az új korszerű üzletek a vásárlók szá­mára jelentenek. Joggal tették azonban szóvá — így többek között Mokri Pál, Leotkay István, Papp József képviselő elvtársaim, és mások, és erre a beszámoló is utalt —, hogy a kereskedelmi ellátásnak vannak még fehér foltjai, és a felszó­lalók joggal, főleg a szövetkezeti és magánerő­ből épülő lakótelepeken hiányzó üzletek felépí­tését reklamálták. Biztosíthatom a Tisztelt Or­szággyűlést, hogy az ilyen területek hálózatfej­lesztését, az elmaradás fokozatos behozását na­gyon fontos feladatunknak tartjuk és igyekszünk valamilyen intézményes megoldásra javaslatot készíteni, valahogy olyan értelemben, ahogyan Bartha Árpádné képviselőtársam ajánlotta. Azt tudniillik látni kell, hogy több évtizedes lema­radást behozni olyan időpontban, amikor párhu­zamosan az igények is hallatlanul megnöveked­tek, elég nehéz dolog, és ezért valóban anyagi okokból, valamint a helyi adottságok és fejlesz­tési lehetőségek különbözősége folytán színvo­nalbeli és mennyiségi eltérések vannak még az egyes területek között a lakosság üzletekkel való ellátását illetően. Ilyen területek közé tartozik a Maczkó Gá­bor Szabolcs megyei képviselőtársam által példá­nak felhozott Szabolcs megye is, ahol az utóbbi évben azért már gyorsuló ütemben megindult a kiskereskedelmi hálózat fejlesztése. A máso­dik ötéves terv kezdetén a kereskedelem csak­nem 900 ellátatlan körzetet tartott nyilván. Nem hosszú idő," három és fél év alatt az állami és a szövetkezeti kereskedelem 389 új kereskedelmi és vendéglátóipari egységet létesített ezeken a helyeken, és minden törekvésünk arra irányul, hogy a további ellátatlanságot is felszámoljuk. Ami Szabolcs megyét illeti, ahonnan a leg­élesebben hangzottak el panaszok, engedjék meg, hogy erre egy kicsit részletesebben kitérjek, már csak azért is, hogy egy megye példáján is bemu­tassam, hogy az igények és a lehetőségek harcá­ról van szó és még egy ilyen megyében is, amely­nek a kereskedelmi hálózatát magam is elmara­dottnak tartom, ennek ellenére mi minden tör­tént és fog történni. Tájékoztathatom a Tisztelt Országgyűlést, hogy az állami kereskedelem még ebben az ötéves tervben Nyíregyházán — azt hi­szem, képviselőtársam is tud erről — egy nagy­kapacitású ABC-áruházat nyit. A vendéglátó­ipari ellátottság javítására egy cukrász termelő • üzemet létesít. A harmadik ötéves tervben, szá­mításaink szerint, sor kerülhet, mert indokolt­nak tartjuk egy szálloda építésére. A lakásépíté­sek megindítása is kedvezőbb ellátási helyzetet teremthet a megyében, mért az újonnan épülő lakásokhoz körülbelül 3800 négyzetméter üzlet­tér építésére van kilátás. A földmüvesszövetkezeti kereskedelem eb­ben a megyében 1961 és 1964 között, tehát há­rom év alatt — nem hosszú idő •— mintegy száz új kereskedelmi és vendéglátóipari egységet lé­tesített, illetve korszerűsített, 33 millió forint értékben. Ebben az időszakban létesült például az újfehértói és a nagyecsedi szövetkezeti áru­ház, és folyamatban van Fehérgyarmaton és Nyírbátoron is áruház létesítése. Mindezzel nem azt akartam érzékeltetni, hogy Szabolcs megyében nincs teendőnk. Magam is egyetértek ezzel hogy van, csupán azt szeret­tem volna bemutatni, hogy még egy ilyen elma­radott területen is azért az utóbbi néhány év­ben mi minden történt. És hasonló példákat tud­nék felhozni más megye vonatkozásában is, akár a legutolsónak felszólalt képviselőtársam te­rületéről, hiszen ő maga említette felszólalásá­ban, hogy 1963-ban a valóban nagyon rossz szál­lodai ellátottságú Heves megyében új szálloda épült. Ezzel együtt köszönöm a szívélyes Heves megyei meghívást. (Derültség.) Igyekszem eleget tenni, nem tudom, hogy ez abban az esetben is aktuális-e, ha a megye kereskedelemfejlesztési igényeit zömében csak a harmadik ötéves terv készítése során lehet megvalósítani. (Derültség.) Képviselőtársaim! Több felszólaló foglalko­zott az üzemélelmezés fejlesztésének kérdéseivel. Az utóbbi években számos korszerű étterem nyi­totta meg kapuit, és jelenleg majdnem minden harmadik kereső dolgozó igénybe veszi az üzem­élelmezés szolgáltatásait. Az üzemi éttermek for­galma három év alatt 26 százalékkal emelkedett, mégis joggal vetette fel több képviselőtársam, hogy újabb igények vannak a fejlesztésre vonat­kozóan. Nekem azonban az a véleményem, hogy újabb jelentős számú rétegnek az üzemélelme­zésbe való bevonása előtt annak anyagi feltéte­leit kell megteremteni. Az éttermek bővítéséhez és újak létesítéséhez építőanyagra, kapacitásra, gépekre és felszerelésekre, élelmiszerekre, köz­tük nem utolsósorban több húsra is szükség van. Mindezeknek a feltételeknek a megteremtése után vagy ezzel párhuzamosan szó lehet a köz­étkeztetés továbbfejlesztéséről. A feltételeket azonban sorrendben véleményem szerint először a termelés frontján kell biztosítani. A kormány már határozatot hozott — és itt kapcsolódom Szapor Kálmán képviselőtársam kívánságához — az üzemi vendéglátás egységes szervezetének fo­kozatos, a harmadik ötéves terv végéig való ki­alakítására. A belkereskedelemnek elhatározott törek­vése — és ezzel Hegyi Jánosné Veszprém me­gyei képviselőtársamnak szeretnék válaszolni —, hogy az üzemi éttermek étlapjai, ételválasztéka egyre inkább korszerű, az idényhez igazodó és az egészséges táplálkozás követelményeihez al­kalmazkodó legyen, vegye figyelembe az életkori és foglalkozásbeli sajátosságokat. Vagyis, nem­csak a mennyiségi, hanem fokozott minőségi kö­vetelményeknek is eleget kell még tennünk. Mindazokat az igényeket tehát, amelyek a keres­kedelmi hálózat fejlesztése tekintetében felme­rültek, túlnyomó részt csak a harmadik ötéves terv készítése során lehet realizálni, ennek sor­rendjét, mértékét gondosan megállapítani azon­ban már most, az előkészítő munkában, fontos feladatunk. A hozzászólók közül sokan foglalkoztak az áruellátás színvonalával és általában véve meg­felelőnek ítélték meg. Ugyanakkor jogosan kifo­gásolták, hogy egyes cikkekben a kereskedelem a lakosság igényeit még nem tudja teljes mérték­ben kielégíteni. Az árucikkek hiányáról, ami el­hangzott, tudunk. A gyártás fokozása, az ellátás bővítése e cikkekből állandóan napirenden levő feladatunk, s úgy vélem, hogy az iparnak és a kereskedelemnek még nagyon sok tennivalója van az áruellátás megjavítása terén. Nem vélet­len, hogy jelentésemben feladataink között első helyen szerepelt az áruellátási hiányosságok fo­kozatos megszüntetésének programja. Minden

Next

/
Thumbnails
Contents