Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

719 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 720 reskedelmi dolgozó számára. Vagy az öreg Jó Sándor bácsit. Hogy ezek miért váltak ilyen kiváló emberekké? Azért, mert ennek a munkának a közönséggel, a dolgozó társadalommal való foglalkozásnak a hatása nevelő szempontból nagyszerű gyümölcsöket, nagyszerű eredményeket szül. Az öreg Hidvégi bácsinak nem az a fő büszkesége, hogy a maga szerény körülményei között •— mert a Kispipa körülményei, anyagi lehetőségei, helyiségei bizony nagyon szerények — annyira kifejlesztette ott a vendéglátó ipart, hogy néhány évvel ezelőtt, havonta 15 000 forintos ételforgalmat bonyolítottak le, s az most felugrott 95 000 forintra; nem ez a fő büszkesége, hanem az, hogy hány kiváló kádert nevelt a kereskedelem számára. És további életcéljai között is ez a legfontosabb és erről öntudatosan beszél. És az volt a legnagyobb büszkesége, hogy az idei országos budapesti felszolgáló versenyben a második díjat az ő tanítványa hozta el Budapestről, pedig rendkívül egyszerű anyagi lehetőségek és körülmények között nevelte ezeket a fiatalokat. Tele vannak ambícióval és lelkesedéssel ezek a dolgozók. És segítettek megoldani a kereskedelmi tanulók nevelését is — volt erről már szó több hozzászólásban. Százhetvenhárom diákjuk van nekik, ilyen kereskedelmi tanulójuk Szekszárdon, de nincsen tantermük, mert olyan nagy a tanterem-igény a városban, nincsen külön önálló nevelőjük, óraadó nevelők tanítják a közismereti tárgyakat és ők, ezek a kiváló kereskedelmi dolgozók nevelik az ifjúságot a munkahelyen és tanítják őket a szaktárgyakra. Ha az ember elbeszélget velük, családlátogatásról beszélnek, óralátogatásról beszélnek, vagyis kialakult ott a társadalmi nevelésnek és a társadalmi összefogásnak a nevelés érdekében egy egészen felemelő és lelkes formája. Boldogan beszélnek arról, hogy a közeljövőben lesz már épületük is, mert épül egy nagy ipari tanulóiskola Szekszárdon és az ipari tanulóiskola mostani épületét ők fogják megkapni és akkor már azt tervezgetik, hogy oda majd szerveznek egy szakközépiskolát is és el fogják érni azt a célt, hogy; a jövőben olyan kiszolgálók fogják a vendégeket kiszolgálni a vendéglátó üzemekben, akiknek érettségijük lesz és beszélnek arról, hogy akkor majd meg tudják mutatni azt, hogyan lehet sokkal jobb körülmények között — mert hiszen megvannak már a fejlesztési tervek a vendéglátó üzemek bővítésére és újak létesítésére — igazán megteremteni annak a lehetőségét, hogy a vendég vendégnek érezze magát abban a vendéglátó üzemben. Szirmai elvtárs beszélt a földművesszövetkezetek munkájáról a kereskedelemmel és a vendéglátással kapcsolatosan. Amit elmondott országos viszonylatban, azt én Tolna megyei viszonylatban teljesen igazolni tudom. Nagyon szép fejlődésnek vagyunk tanúi falun is. Nálunk a megye területén a földművesszövetkezetek vonalán a kereskedelmi egységek 34 százaléka alakult át önkiszolgáló és önkiválasztó rendszerű üzemmé. Azonkívül az is rendkívül örvendetes és jó hatással van a falusi dolgozók nevelésére, hogy 46 kisvendéglő, presszós vendéglő, presszós büfé létesült a községekben és ezeket a község dolgozói az első naptól kezdve birtokba vették. Szívesen látogatják, jól érzik ott magukat és észrevehetően érezhető a nevelő hatása annak, hogy jól leterített, tiszta asztal mellett ülnek a falusi dolgozók, még az egyébként hangosak hangvétele is egészen más ebben az új, tiszta és rendes környezetben. Itt is nagyon sok jó, öntudatos vezetőnk van, aki nevelő hivatását is teljesíti, nemcsak kiszolgáló, felszolgáló hivatását. Igen, Elvtársak, a kereskedelmi dolgozók megérdemlik azt, hogy komolyan foglalkozzunk velük. Nagyon jól esik nekik az, ha elmegyünk egy-egy járási szinten vagy megyei szinten történő tanácskozásukra, ott részt yeszünk, felszólalunk; ha egy-egy alkalommal képviselői beszámolót tartunk nekik és beszélünk arról, hogy milyen fontos az ő munkájuk és hivatásuk. Nagyon jólesik nekik az, ha egy-egy falusi képviselői beszámoló előkészítése során meglátogatjuk a helybeli kereskedelmi dolgozókat, üzleteket, tájékozódunk az ottani helyzet felől, feljegyezzük a forgalmi adatokat, amelyek a község fejlődésére élénk fényt vetnek, és beszámolónkban erre kitérünk, s a dolgozók figyelmét felhívjuk arra, hogy milyen fontos munka az, amelyet a kereskedelmi dolgozók a község előbbrejutása, a község fejlődése érdekében végeznek. Azt hiszem, a tegnapi és a mai tanácskozás ebből a szempontból erőt ad nekünk a további jó munkához. SoVat tudunk tenni annak érdekében, hogy a kereskedelmi dolgozók a társadalom részéről egyre nagyobb megbecsülésben részesüljenek. Hisszük, hogy a kormány is megtesz a maga részéről mindent annak érdekében, hogy amint azt népgazdaságunk erői megengedik, járuljon hozzá, tegyen intézkedéseket a kereskedelmi dolgozók anyagi helyzetének javítására is. Tausz elvtárs beszámolójával teljes egészében egyetértek és azt elfogadom. (Taps.) ' ELNÖK: Szólásra következik dr. H. Nagy Anna képviselőtársunk. DR. H. NAGY ANNA: Tisztelt Országgyűlés! Igen nagy figyelemmel és örömmel hallgattam Tausz elvtárs beszámolóját a belkereskedelem helyzetéről. A téma közérdekűsége, valamint az, hogy képviselői munkám során számtalan esetben találkozom panaszokkal, bírálatokkal, javaslatokkal, arra késztetett, hogy mint a város lakója, és mint háziasszony is, beszéljek Eger város, valamint Heves megye kereskedelmi problémáiról,, különös tekintettel az idegenforgalomra. Tausz elvtárs beszámolója hangsúlyozta, hogy országosan jelentős eredményeket értünk ejl az áruforgalom és az áruellátás tekintetében. Ëz a fejlődés Heves megyében is jól kimutatható. A Heves megyei kiskereskedelmi forgalom az 1955-ös évhez viszonyítva 86,9 százalékos forgalomemelkedést mutat. Ezen belül a tanácsi kiskereskedelem. 69,6 százalékos, a szövetkezeti kiskereskedelem 112,4 százalékos emelkedést mutatott. Ugyancsak nagy a vendéglátó ipar forgalomemelkedése is. A forgalom növekedését a vendéglátó iparban, az élelmiszerkereskedelemben elsősorban és döntően a népjólét emelését szolgáló, s a szocializmust építő politikánk sikerei eredményezték. Világosan megmutatkozik ez abban, hogy: egyrészt növekedett a kereslet a vendéglátó ipar szolgáltatásai iránt; a lakosság széles rétegei kapcsolódtak be a közétkeztetésbe, s jelentősen emelkedett az idegenforgalom, ami