Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

721 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 722 szintén nagy hatást gyakorolt az említett forgalomalakulásra. Másodszor a megyei összforgalom növekedésében fokozottan éreztette hatását az a tény, hogy a mezőgazdasági területek dolgozói, akik korábban. önellátók voltak, elsősorban élelmiszer cikkekből, csaknem teljesen a központi árualapból elégítik ki igényeiket, s ennek különösen a szövetkezeti területeken forgalomnövelő hatása meg is mutatkozik. Az áruforgalom rohamos növekedésével azonban a hálózat bővítése, fejlesztése nem tartott lépést. Az elmúlt nyolc év alatt jelentősebb új létesítmények kialakítására nem került sor, és — néhány, nem számottevő, kereskedelmi egységet kivéve — a megnövekedett forgalmat csaknem a régi hálózati kapacitással kell lebonyolítani, ami rendkívül sok nehézséget és'bosszúságot jelent eladónak és vásárlónak egyaránt. A tanácsi kiskereskedelem vonalán építés jellegű beruházás az elmúlt nyolc év alatt 10 671 000 forint volt és ez az összeg bizony kevésnek bizonyult a jelentkező problémák megoldásához. A szövetkezeti kiskereskedelem vonalán a beruházási keretek alakulása kedvezőbb képet mutat, és a megye területén az elmúlt nyolc év alatt a falusi bolthálózat átalakulásában ez meg is mutatkozik. A forgalom további növelésében, elsősorban a városi kereskedelem, valamint a vendéglátó ipar vonatkozásában, de egyéb területeken is, a legtöbb nehézséget a hálózati problémák jelentik, amelyek megoldásához a beruházási fedezetek szükségesek. Mint Tausz elvtárs is említette, az idegenforgalom az elmúlt évek során fokozatosan emelkedett és ebben az évben az 1963-as évi 600 ezres idegenforgalomhoz viszonyítva további emelkedés várható. Heves megyét szép tájaiért, melegvizű gyógyforrásaiért és nem utolsósorban jó boraiért igen sokan keresik fel. A megyében a mezőgazdasági termelésen — ezen belül elsősorban a szőlőkultúrára gondolok —, valamint az ipari termelésen kívül igen számottevő az idegenforgalom. A Mátra, a Bükk és Eger környéke országos viszonylatban, idegenforgalmi szempontból egyik leglátogatottabb terület. Az idegenforgalom alakulásának bemutatására elég csak megemlíteni Eger várost, amelyet különösen a hétvégi napokon sok ezer látogató keres fel. Ennek emelkedő tendenciáját legyen szabad két adattal bemutatnom. 1960-ban 317 000 belföldi és 6000 külföldi, 1963-ban 354 000 belföldi és majdnem 10 000 külföldi vendég kereste fel a város idegenforgalmi szempontból fontos nevezetességeit. Megemlíteném még, hogy az ország egyik leglátogatottabb múzeuma az egri Dobó Vármúzeum, az 1963-as évben 368 000 látogatót fogadott. Ugyanakkor a látogatók ellátására nem megfelelő, s a műemlék jelleghez egyáltalán nem illő, egyetlen vasbódé áll az egri várban megforduló vendégek rendelkezésére. Természetesen így a vendégek ellátása, akár egyetlen pohár üdítő ital elfogyasztása, nem lehetséges sem a Várban, sem annak közvetlen környékén. Vagy például az egri 160 férőhelyes turistaszálló az 1963-as évben 24 000 vendéget látott el, 24 000 vendégnek biztosított elhelyezést. Az egyre növekvő idegenforgalom fokozott feladatokat ró a megye vendéglátó iparára. Gondoskodnunk kell a vendégek étkeztetéséről, ellátásáról. A naponta szinte ezrével érkező látogatók étkeztetésének megoldása szinte lehetetlen. Az idegenforgalom növekedésével nem tartott lépést az éttermek és a konyhák kapacitásának fejlődése. Igen sok vendég nem jut meleg ételhez és bosszankodva távozik Egerből. Ugyancsak sokat bosszankodnak a helyi lakosok is, mert különösen a nyári időszakban az asszonyok szeretnének megszabadulni a vasárnapi főzés munkájától és a családdal együtt étteremben elfogyasztani az ebédet. Erre azonban nincs lehetőség, mert a városba érkező idegenek már jóval az ebédidő előtt szinte megszállják az éttermeket és a késő délutánig nem is lehet helyet kapni ezekben az éttermekben. Számtalanszor előfordul az is, hogy a különvonatokon, autóbuszokon, magángépkocsikon a városba érkezők nem jutnak meleg ételhez, így a város különböző pontjain, parkokban, utcai padokon kénytelenek elfogyasztani az otthonról hozott hideg élelmet, feltéve, ha számítanak arra, hogy Eger városában majdnem lehetetlen étteremben étkezni. Nem tudom eléggé érzékeltetni különösen a hétvégi napokon előforduló lehetetlen helyzetet. Talán az lenne a legjobb, Ha alkalmasint Tausz elvtárs erről személyesen győződne meg. (Derültség.) A város dolgozói nem lehetnek hátrányos helyzetben azért, mert az idegenforgalom országos viszonylatban egyik legszámottevőbb helye Eger. Felmerül a kérdés, szükség van-e Egerre, a Mátrára és a Bükkre idegenforgalmi szempontból, vagy sem. Amennyiben szükség van, úgy elengedhetetlenül fontos nemcsak az idegenforgalmi igények, hanem a helyi lakosság ellátása szempontjából is új, nagy befogadóképességű verídéglátóipari egységek létesítése. Természetesen hatósági intézkedések megtétele is szükséges ahhoz, hogy a korábban kereskedelmi célokat szolgáló helyiségek a kereskedelem részére felszabaduljanak. j Nagyon röviden beszélnem kell a Mátra idegenforgalmáról. A Mátrát a téli, de különösen a nyári hónapokban sok ezer turista keresi fel. Mátraháza és Mátrafüred között elterülő, úgynevezett sástói kempingtábor elsősorban a belföldi, de a külföldi turistáknak is kedvelt kirándulóhelyévé válna, ha ott meleg étkeztetést tudnánk biztosítani a vendégeknek. Szükség lenne egy szezonális jelleggel működő étterem kialakítására. Ellátás tekintetében a Felső-Mátrában a legsúlyosabb a helyzet. Mátraházán, Mátraszentimrén, Mátraszentistvánon és nem utolsósorban Kékestetőn nincs az idegenforgalom ellátását biztosító vendéglátóipari egység. Mint a televízió egyik, a Kékesről készült riportjából is értesülhettek az elvtársak, Magyarország legmagasabb pontján, a Kékestetőn egyetlen, de rendkívül ízléstelen, a céloknak semmiképpen sem megfelelő és a képet is rendkívüli módon rontó, autóbuszkarosszériából átalakított büfé áll az oda érkező vendégek rendelkezésére. Érdekesség kedvéért legyen szabad megemlítenem azt, hogy ugyanakkor az 1963-as évben csak Kékestetőről 150 000 képeslap fogyott el, ami szintén az ottlevő forgalmat bizonyítja. Igen sok külföldi, aki a Balaton mellett, vagy a Dunakanyar mellett hosszabb időt eltöltött és ott