Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-11
717 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 718 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 11,20—11,50. Elnök: DR. BERESZTÓCZY MIKLÓS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Hunyadi Károly képviselőtársunk. HUNYADI KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! örömmel vettem tudomásul, amikor tájékoztatást kaptunk arról, hogy az Országgyűlés napirendjén milyen kérdések fognak szerepelni, hogy napirendre kerül az ország kereskedelmének munkája, a kereskedelmi munka vizsgálata. Rendkívül hasznos és fontos dolognak tartom ezt, és bizonyos, hogy az itt lefolyt tanácskozás hatására meg fog élénkülni a tanácsi szervek érdeklődése is a kereskedelem munkája iránt. Megyei szinten, járási szinten, sőt községi szinten is, mert örömmel számolhatok be arról, hogy egyre több községi tanács is napirendre tűzi a kereskedelem munkáját, átérezve ennek a munkának a fontosságát. Az is rendkívül hasznos volt ebben az elég hosszúra nyúlt vitában, hogy majdnem minden hozzászóló képviselőtársam megemlékezett dicsérő, elismerő szavakkal a kereskedelem dolgozóiról, elsősorban azoknak a dolgozóknak a munkájáról, akik a forgalom vonalán végeznek igen áldozatos, igen eredményes és sokszor nehéz körülmények között folyó munkát. Én is ezzel a munkával és a kereskedelmi dolgozók megbecsülésével kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot felvetni tisztelt képviselőtársaim előtt. Nálunk- Tolna megyében ezt az egész hatalmas munkát körülbelül 2400 kereskedelmi dolgozó végzi a forgalom vonalán. Elég tekintélyes szám ez, de ha megnézzük azt az árutömeget, amit ez a 2400 dolgozó sokszor nagyon nehéz körülmények között közvetít a fogyasztók széles tömegeihez, akkor azt kell mondani, hogy ebből a munkából bizony mindegyikre hatalmas rész jut. Hiszen a mi viszonylag kis megyénkben is, nem túlságosan nagyforgalmú megyénkben is másfél milliárd forint értékű iparcikk forgalmazásáról van szó, sokszor igen nehéz körülmények között. Egészen bizonyos, hogy ennek a munkának eredményes végzése döntő mértékben a kereskedelmi dolgozók jó hozzáállásán fordul meg. Valahogyan úgy vagyunk ezzel az egész munkaterülettel, hogy itt társadalmi rendszerünk emberformáló ereje igen hatalmas mértékben megmutatkozik. Hiszen kereskedelmi dolgozóink munkájával és közvetítésével áramlik a dolgozók felé a magyar ipar termelésének közel 50 százaléka — ahogy hallottuk a beszámolóban. Maga ez a tény, hogy ezzel az áramlással állandó, eleven kapcsolatban vannak, ez éppen a mi fejlődésünket tükrözi. De maga az a tény is, hogy állandóan emberekkel érintkeznek, a dolgozók széles tömegeivel, remek lehetőséget nyújt arra, hogy a kereskedelem dolgozói között kiváló káderek nevelődjenek. „ Ha a városi kereskedelmi élet reggeli, azt is mondhatnám, kora hajnali indulásánál benézünk például egy szekszárdi tejesboltba, érdemes megfigyelni azt a csoportot, amely ott a pult előtt kéüviseli az egész társadalmat, a társadalom egészét, mert ezt a reggeli vásárlást nem a háztartási alkalmazottak végzik, hanem végzi tulajdonképpen az egész társadalom. Ott áll a vásárlók között sokmindenki, esetleg ott áll az országgyűlési képviselő felesége is, és ha ő beáll a sorba türelmesen, és jó példát mutat akkor, amikor vannak türelmetlen vevők, ebHől óriási nevelőhatás származhat és származik is, állítom, egyre inkább olyan irányban, hogy a vevő elgondolkozik azon, hogy milyen óriási szolgálat a társadalom részére az, hogy két asszony, aki azt a nagy munkát végzi nap-nap után, háromnegyed 6-kor mindig ott van az üzletben, pedig lehet hogy egészen messze laknak, korán kell kelniük, és rendelkezésére állnak a társadalomnak ennek a fontos cikknek a reggeli, korai közvetítésével. De elgondolkozhat •—• és nyilván érzi is — a kereskedelmi dolgozó is annak a jó voltát, hogy ő a társadalom egészét képviselő embercsoportot szolgál ki, mert ez kidomborítja előtte a mi egész társadalmi rendszerünk belső emberségét, a dolgozóknak egymáshoz való viszonyát, egymás munkájának a megbecsülését. A kereskedelem munkájával kapcsolatban örömmel tapasztaltam a hozzászólások során, meg Tausz elvtárs beszámolójában is, hogy igenis tarsadaïmunk életében helyére kerül a kereskedelem a maga jelentőségének, a maga nagy nevelő lehetőségeinek szem előtt tartásával is. Nagyon sok jó kereskedelmi dolgozónk van nekünk is a megyében. Hadd igazoljam ezt egy-két számadattal is. A megyénknek említett 2400 dolgozója közül 318 kereskedelmi dolgozó Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült, a forgalomban. Közülük negyvenen a Belkereskedelmi Minisztérium kitüntetését kapták meg. Több kormánykitüntetett is van. Van 78 olyan brigád, a kereskedelmi dolgozók között, amelyek harcba indultak a Szocialista Brigád cím elnyeréséért. Körülbelül hatszáz tagja van a 78 brigádnak. Nagyon komoly dolgok ezek elvtársak, és ebben is megmutatkozik az, hogy a kereskedelem igenis kifejti egyre inkább nevelő hatását saját dolgozói vonalán elsősorban, de ez biztosítéka annak is, hogy ez a nevelő hatás egyre inkább érvényesüljön a dolgozó tömegek felé is, mert a kereskedelemnek ezt a feladatát is teljesítenie kell. Azt hiszem, a most lefolyt tanácskozásból le kell szűrni azt a tanulságot is, hogy nekünk sok mindent kell tennünk annak érdekében, hogy ez a nevelőhatás, a társadalomnak ez a fejlődési lehetősége még jobban kibontakozzék. A jó kereskedelmi dolgozók között nagyon sok olyan van, aki hosszú ideje dolgozik a maga helyén. Ezek rendkívül nagy tiszteletnek örvendenek. Van a dombóvári vasüzletnek például egy vezetője, aki 1934-ben került oda, mint fiatal segéd, szinte a pályafutásának az inasévek után következő szakaszában közvetlenül. És máig is ugyanott dolgozik. 1951-től vezeti ezt az üzletet, tanácstag, rendkívül nagy népszerűségnek örvend. A többi között is nagyon sok tanácstag van. Nagyon sokan benn vannak a népfront-bizottságokban, a népfront-elnökségekben. Megemlíthetném Szekszárdról Hídvégi János bácsit például, aki szintén ilyen jónevű és a hivatástudat és a kereskedelmi munka lelkes szolgálója és jó példaadó a fiatalok nemzedéke előtt a többi ke-