Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

709 Az Országgyűlés 11. ülése 1964. június 26-án, pénteken 710 kés megye boltellátottságát, a hálózat színvonalát és működésének hatékonyságát lássuk, feltétlenül szólnom kell néhány alapvető tényezőről. A megye szocialista szektoraihoz tartozó bolthálózat 1958 óta 12 százalékkal növekedett. De még így is elmaradt az áruforgalom ugyanezen idő alatt elért 31 százalékos növekedésétől. A kereskedelem bolti és vendéglátóipari hálózata, ha kis mértékben is, tovább javult, bővült és korszerűsödött. A szakosítás és a különböző új kiszolgálási formák bevezetése megyénkben együtt járt az átalakított boltok teljes felújításával, és lehetőség szerinti gépesítésével. Azonban a munka minőségét és gyorsaságát segítő gépek mennyisége még nem számottevő. A második ötéves terv első három évében 116 új egységet létesített a két szocialista szektor. Ennek ellenére boltjaink zsúfoltak. Az önkiszolgálás bevezetése inkább csak helyi segítséget nyújtott, de megyei szintén nem oldotta meg a problémát. A múltból örökölt régi falusi, egyhelyiséges, raktárak "nélküli szatócsboltokat akárhogy variáljuk, nem felelnek meg a követelményeknek. Békés megye települései zömében nagy falvak, öt-tízezer lakossal. Ez a körülmény magában véve is nagy alapterületű üzleteket igényel ahhoz, hogy a lakosság kulturált kiszolgálását biztosítsuk. Itt kell szóvá tennem azt is, hogy a nagykereskedelem raktárhelyzete Békés megyében túlságosan elmaradt a követelményektől. Ez csak nehezíti a kiskereskedelem igényeinek jobb kielégítését. Az áruk bemutatásának lehetősége ugyanis, különösen a Textilnagykereskedelmi Vállalatnál, hiányos. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság életkörülményeit befolyásoló egyéb, a jövedelmen és fogyasztáson kívüli tényezők az országostól elmaradnak. Például a megye bolti ellátottsága 85,2 százalék, a vendéglőipari ellátottság. 82,8 százalék, a közművesítési 54,1, a bölcsődei 73, a középiskolai ellátottság pedig 78 százalékos az országos átlaghoz viszonyítva. A kereskedelemben az ellátási körzetek kialakítása a viszonylagos elmaradottság megszüntetésének lehetőségét feltételezi, de csak akkor, ha a megvalósításhoz szükséges beruházási fedezetek elosztásánál elsősorban az elmaradottabb Békés megye időbeli előnyben részesül. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Végül, de korántsem utolsósorban arról a nagy apparátusról kívánok szólni, amely Békés megye kereskedelmi hálózatában szorgoskodik. Fáradtságot nem ismerő akarattal tevékenykednek azért, hogy napról napra több, jobb és választékosabb áru várja a lakosságot. Dicséret illeti őket fáradságos munkájukért, azért, hogy a napi munka mellett tanulnak, tovább képezik magukat, miközben segítenek a jövő kereskedelmi dolgozóinak képzésében is. Tisztelt Országgyűlés! Békés megye kereskedelmének hétéves múltjáról, valamint jelenéről és jövőjéről szóltam néhány szóban. Ha a követelményeknek teljes egészében meg akarunk felelni, még jobban kell szorgoskodnunk, többet kell tanulnunk. De vannak olyan tényezők is, amelyek csak a párt és a kormány közvetlen segítségével valósíthatók meg és csak akkor, ha Békés megye egésze és ezen belül a kereskedelem a szakminisztériumoknál bensőségesebb helyet foglal majd el. Reméljük és hisszük, hogy ez az időszak hamarosan bekövetkezik, és több éves Békés megyei problémáink, amelyekről itt az országgyűlés előtt szóltam, az elkövetkezendő években, de talán már 1965-től megoldást nyernek. A kereskedelemről szóló jelentést a magam részéről elfogadom és a Tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Katona Lajos képviselőtársunkat illeti a szó. KATONA LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A belkereskedelmi miniszter elvtárs beszámolóját reálisnak tartom. Tükrözi pártunk és kormányunk helyes politikáját, a város és a falu lakosságának javuló áruellátását. Szocialista kereskedelmünk fejlődése, áruforgalmának növekedése is mutatja a magyar dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését, a kereskedelem útján is érvényesül a népünkről történő fokozottabb gondoskodás. A dolgozó népünkről való gondoskodás megvalósítása nagymértékben függ a szocialista kereskedelem munkájától. Az életszínvonal alakulása nemcsak a keresetek nagyságától, hanem attól is függ, hegy milyen az áruellátás színvonala — szögezte le a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa. A * kereskedelem tevékenysége révén a lakosság naponta többször leméri gazdaságpolitikánk eredményeit, hiányosságait. Ennek politikai jelentőségét is ismerve Győr-Sopron megyében is nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy megyénk lakosságának ellátása jobb, egyre zavartalanabb, egyre kulturáltabb legyen. Mi helyben tudjuk és mindennap látjuk, mi kell és milyen jogos igényekkel lép fel megyénk lakossága mind falvainkban, mind városainkban és hogy ezen túl még mit követel meg a fejlődés. Éppen ezért legyen szabad egykét észrevételt és javaslatot tennem a jelentéshez. A belkereskedelem forgalmának évről évre tapasztalt növekedésén belül Győr-Sopron megye kiskereskedelme az elmúlt esztendőben több mint 3 milliárd forintos forgalmat ért el. Ezzel 7,8 százalékkal több árut értékesített, mint 1962ben. A lakosság vásárlása élelmiszerből 7,8, ruházatból 4,9, vegyes iparcikkből pedig 11 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A megyei vendéglátóipar forgalma 5,6 százalékkal haladta meg a bázist. Kereskedelmünknek az elmúlt időszakban elért eredményeit nagymértékben befolyásolta valamennyi árufőcsoportban a jobb áruellátás, a bővülő választék, az egészséges árupropaganda és a különféle hatékony kereskedelem-politikai intézkedések. Megyénk közellátási helyzetéről alapvetően az élelmiszerforgalom alakulása ad képet, amelynek elemzése igazolja, hogy a táplálkozástudomány előrehaladásával étkezésünk is korszerűbb lett. Ennek megfelelően a hagyományos élelmezési cikkek mind fokozottabb háttérbe szorításával egyidejűleg növekedett a vitamindús és a magas fehérjetartalmú élelmiszerek forgalma. A lakosság iparcikkek iránti kereslete is váltózott. A változás azt jelentette, hogy a fogy asz-'