Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-11

707 Az Országgyűlés 11. ülése reskedelmünk olyan cikkeket, amelyek nem egyeznek meg a lakosság igényeivel, a kereslettel. Megyénkben a lakosság áruellátásának 53 százalékát a földmű vessző vétkez et, 47 százalékát pedig az állami kereskedelem bonyolítja le. Az állami kereskedelem a városokban — Békéscsabán, Gyulán, Orosházán — valamint az üzemi jellegű településeken, a szövetkezeti kereskedelem pedig a mezőgazdasági területeken funkcionál. Kereskedelmünk áruforgalma 1955-től 1962ig 52 százalékkal növekedett. Ezen idő alatt a szövetkezeti kereskedelem 50 százalékos, az állami kereskedelem pedig 56 százalékos növekedést ért el. Lényeges változás tapasztalható a kereskedelmi forgalom összetételében is. Az iparcikkforgalomnak 1960-ban még a felét, 1963-ban pedig már a 60 százalékát a vegyes iparcikkek értéke képezte. Megyénk lakossága életkörülményeinek javulását, a háztartási, a lakáskultúrát, a közlekedést, a kulturális életet segítette, és növelte az 1960. évinél lényegesen több tartós fogyasztási cikk forgalomba hozatala. Például porszívógépből háromszor, villanysütőből hatszor, televízióból kétszer, centrifugából 34-szer, motorkerékpárból háromszor annyit vásároltak, mint 1960ban. Autóvásárlásra 1960-ban 5 811000 forintot, 1963-ban 23 689 000 forintot fordított a lakosság. 1963-ban a családok 80 százaléka rádió-, és körülbelül 10 százalék felett televízió előfizető volt. A televízió előfizetők száma a városokban nagyobb ugyan, de 1960-hoz viszonyítva a községi előfizetők száma jobban emelkedett. A második ötéves terv végére előirányzott forgalmat a vendéglátásban már 1963-ban túlhaladtuk. Az 1963. évi forgalom 59 millió forinttal volt több, mint az ötéves terv végére előirányzott vendéglátó forgalom. * A vendéglátó iparral szembeni igény azonban fokozódik. Ezt elsősorban az előfizetéses és egyéb vendéglátói étkezés forgalma bizonyítja a legszembetűnőbben. 1960 óta a vendéglátás forgalmából az ételforgalom 24 százalékról 30 százalékra növekedett 1963-ban. A fejlődés kedvező irányát nagyban elősegítette a több községet ellátó korszerű cukrászüzemek létesítése. Kétségtelen azonban, hogy szórakozásra is többet költ a lakosság, mint az előző években. Ez részben a lakossági igényeknek megfelelően, részben a vendéglátó ipar befolyásolásaként történt. Kedvező jelenség, hogy jelentősen nőtt az éttermek, cukrászdák, eszpresszók, büfék száma, azonban az italboltok, kocsmák, söntések, borozók száma még jelenleg is magas. A lakosság életkörülményeinek javulásával függ össze a megye szállodai helyzetének kérdése. Az egyre növekvő idegenforgalom következtében a szállodai igényeket nem tudjuk kielégíteni. Például Békéscsabán a felszabadulás előtt három nagy szálloda volt, most pedig egy van, de az sem menynyiségben, sem minőségben nem felel meg a követelményeknek. Nem jobb a helyzet Gyula fürdővárosban, de Szarvason sem, ahol egyébként — mint ismeretes — két tudományos kutató intézet és két felsőfokú iskola is működik. Tisztelt Országgyűlés! A kereskedelmi áruforgalom alakulását is befolyásoló tényezőket hosszabb időszak távlatából vizsgálva, mindenekl

64. június 26-án, pénteken 708 előtt az illető terület társadalmi és gazdasági viszonyait, valamint az ezen a területen tapasztalható tendenciákat célszerű figyelembe venni. A teljesség igénye nélkül néhány általam fontosnak vélt tényező ismertetését tartom szükségesnek elmondani Békés megyéről. Ügy vélem, fontos ez, ha megyénk kereskedelmének helyzetét vizsgáljuk. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és megerősödése következtében a korábbi 57 százalékról 50 százalékra csökkent a népességen belül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. Megyénkben az utóbbi hét év alatt növekedett a foglalkoztatottság, amely a jövedelem számottevő emelkedését eredményezte. Az átlagkeresetek egyes népgazdasági ágakban különböző mértékben növekedtek. A megye ipari munkásainak és alkalmazottainak reálkeresete 1958 és 1960 között 5,3 százalékkal növekedett 1957-hez viszonyítva. 1963-ban az egy keresőre jutó reálbér 4,4 százalékkal nőtt 1960-hoz képest. De jelentősen javult a mezőgazdaságban foglalkoztatottak reáljövedelme is. Ez mind abból következett, hogy termelőszövetkezeteink megszilárdultak és a tervszerű gazdálkodás következtében közös vagyonuk, de egyéni jövedelmük is számottevően növekedett. Míg 1960-ban például a termelőszövetkezetek gazdáinak készpénzrészesedése az összes jövedelem felét, 1963-ban már 80 százalékát tette ki. Békés megyében a munkabérre és különösképpen a munkaegységre történt banki kifizetések összege évről évre nőtt. 1961-ben például 508 millió forinttal fizetett ki többet a bank munkabérre és munkaegységre, mint 1958-ban. A múlt év végén a lakosság takarékbetét állománya meghaladta a 400 millió forintot. Ez kereken 69 százalékos takarékbetét állomány növekedést jelentett 1960-hoz viszonyítva. Tisztelt Országgyűlés! A termelőszövetkezeti parasztság jövedelme és igényei mind jobban hasonlókká válnak a városi lakosságéhoz. Ennek következtében a falusi kereskedelmet úgyszólván teljesen azok a tényezők befolyásolják, mint a városit, hiszen a nylon ruha, a körömcipő, a rúzs, a szőnyeg, a kárpitozott bútor, a több száz forintos csillárok számtalan falusi ember és család lakásában megtalálhatók. A parasztság évi jövedelme és folyamatosan fizetett munkaegység járandósága, valamint az év vége helyett az első negyedévben megtartott zárszámadások csökkentik kereskedelmünkben a negyedévek közötti áruforgalom nagyarányú különbségeit. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy parasztságunk a bérből és fizetésből élőkhöz hasonlóan, időben jobban elosztva vásárolhatja meg a számára szükséges árucikkeket. örvendetes jelenség, Tisztelt Képviselőtársak, hogy megyénk egy-egy lakosára 3 forinttal több könyvforgalom jut 1963-ban, mint amennyi az országos átlag volt. A népesség összetételében bekövetkezett változások, a jövedelem és a fogyasztás átlagos évi ütemének gyorsulása következtében az 1965. évre tervezett kiskereskedelmi forgalom volumenét már az idén teljesítjük. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Tudott dolog, hogy az áruforgalom lebonyolításához a célnak megfelelő és a számokat tekintve is elegendő boltra van szükség. Ahhoz, hogy Bé-