Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

677 Az Országgyűlés 10. ülése 1 böző véleményeket hallottunk. Véleményünk szerint bírálója és dicsérője ennek a területnek, ami a múlt évi munkánkat illeti, három terüle­ten van : egyik'' maga a termelő és a termelő­üzem. Alapvető feladatunknak tekintettük, hogy a termelőüzemek találják meg számításukat. Hi­szen ráolvasással és agitációval nem lehet a ter­melőüzemek zöldség-gyümölcstermelés fejlődé­sét befolyásolni, ehhez megfelelő anyagi ösztön­zés kell, így lehet érdekeltté tenni a termelőüze­met és előre jutni ezen a területen. Véleményünk szerint az elmúlt évben igyekeztünk korrekt ke­reskedelmi tevékenységet folytatni és szerződé­ses kötelezettségeinknek eleget tenni. Ha, a mi munkánkból kára származott a termelőüzemnek, azt megtérítettük. Ebből a célból négyszer is felkerestük az üzemeket, a vezetőkkel megálla­podtunk és ha kárt okoztunk, azt megtérítet­tük. Ennek következtében az a tapasztalatunk, hogy a termelőüzemek és felvásárló kereske­delem között javult és erősödött a kapcsolat. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a burgonya" kivételével az 1964. évi zöldségszükséglet majd­nem 100 százalékát szerződéses úton tudjuk biz-*­tosítani. A másik ilyen bírálója vagy dics érője mun­kánknak a fogyasztó. Véleményünk szerint az elmúlt évben •—• egy-két cikk kivételével —, megfelelő volt az ellátás, különösen mennyiség­ben, és zöldségfélékből olcsón vásárolhattak a fogyasztók. Ezt egyébként az Országos Tervhi­vatal elnökének a parlamentben elhangzott be­széde is tükrözte. A harmadik ilyen: az exporttervek teljesí­tése. A zöldség-gyümölcs exportterméket 129,7 százalékra teljesítettük és nyers exportból 493,7 millió devizaforintot hoztunk a népgazdaságnak. Az összes mezőgazdasági exportból a földmű­vesszövetkezeti szervek által felvásárolt és ex­portra kerülő áruk részesedése az 1962. évi 16,9 százalékról 1963-ban 18,1 százalékra emelkedett. Olyan nézetek is voltak, hogy túlzott jö­vedelemre teszünk szert a termelőüzemek ro­vására, és egyik képviselőtársam is elmondotta, hogy magas az árrés. Szeretném közölni a tisztelt Országgyűléssel, hogy az elmúlt évben a zöld­ség és gyümölcs felvásárló és ellátó kereskede­lem abszolút vesztesége 28 millió forint volt, az eredmény, a romlás pedig 125 milliót tett ki. Az árrésre vonatkozólag szabadjon elmondani, hogy a kiskereskedelmi árrésünk 12—14 százalékot tesz ki, a cukor árrése 9 százalék körül van. Mindenki ismeri a zöldség-gyümölcs romlási százalékát, ez a felvásárolt mennyiségnek leg­alább 20—25 százaléka. Ami a felvásárlási és fogyasztói árakat illeti, szabadjon június 7-i adatok alapján: a kelkáposzta felvásárlási ára 3 forint volt és 4,80 forintért adtuk, a zöldborsóé 2,80 volt és 4,40-ért adtuk, az újburgonya fel­vásárlási ára 4,80 forint volt és 6,80 forintért adtuk. És sorolhatnám a különböző cikkeket. Nemegyszer az ilyen termékek egy részét meg kell semmisíteni vagy alacsonyabb áron adni. Ezt elég alaposan tanulmányoztuk és vélemé­nyünk szerint az árrést nem csökkenteni, ha­nem növelni kell a zöldség és gyümölcskeres­kedelemben. Szabadjon még egy példát: a bur­gonya árrése a nagy és a kiskereskedelemnél összesen kg-ként 60 fillér, 55 fillért fizettünk 4. június 25-én, csütörtökön 678 csak tárolási díj címén, ennyibe kerül a tárolás, s hol van a szállítás és a romlás? Összegezve azt mondhatjuk, hogy van a munka területén persze sok tennivaló és igazuk van azoknak, akik ezt mondják, van még itt rengeteg tennivaló, nem is vagyunk megelége­dettek. Mégis világosan meg kell mondani, hogy Magyarországon a zöldség-gyümölcs kereskede­lem árrése nemhogy magas volna, hanem ala­csony, a világon egyik legalacsonyabb árrés. A földművelésügyi miniszter egyik helyettese min­dig bírált az árrésért és amikor kint volt Fran­ciaországban, azt mondta többet nem fog szólni az árrésért, mert ott nem ilyen árréssel dolgoz­nak, hanem két-háromszáz százalékos árréssel. Természetes ez nem annyit jelent, hogy a rom­lás és egyéb területen nincs tennivalónk. Felvetette képviselőtársam, hogy az áruk átvételénél hiányosságok vannak. Elmondhatom, hogy a szerződéses lekötött termékeket átvesz­szük és ha nem tudjuk értékesíteni, akkor is ki­fizetjük. Igaz, hogy népgazdasági kárt jelent, de a termelőüzemek termelési biztonsága érdeké­ben szükséges ezt tennünk. Persze, ha nem szer­ződött le, akkor azt hiszem helyes, hogy sírjon és nevessen. Kihasználja a piaci értékesítési le­hetőséget, és amikor nem tudja értékesíteni, át akarja adni a felvásárló kereskedelemnek. A Borsod megyei elvtársak már többször fel­vetették a kettős árt. Mi nem vagyunk' okosab­bak ebben a kérdésben, nem lehet 3,20-ért fel­vásárolni Csongrádban és 4,80-ért Borsodban. összegezve azt mondhatjuk, hogy — véle­ményünk szerint — figyelembe véve az összes technikai ellátottságot, alapjában véve a múlt évi felvásárlást és ellátást, a nehézségek és hi­bák ellenére pozitívan értékeljük. , Mi várható ebben az évben? A zöldségellá­tás jó, közepes színvonalú lesz, a bogyós és csont­héjas gyümölcsökből a tavalyihoz hasonló ellá­tást lehet biztosítani. Egy-két zöldségfélénél — véleményünk szerint — magasabbak lesznek az árak, mint az elmúlt évben. Felvetik sokan, hogy miért? Ennek az az oka, hogy tavaly néhány cikkből a felvásárlási ár alatt adtuk a terméke­ket. Nem egy esetben 1,10-ért vásároltuk a pap­rikát, ennyi volt a védő ára, és a legalacsonyabb értékesítési ára pedig 50 fillér, sőt Tatabányán ez alatt is árusítottuk. Nem ez volt a jellemző, de ezért is árusítottuk. Mi a zöldség-gyümölcsnél engedélyezett árrést feltétlenül érvényesíteni akarjuk. Tisztelt Országgyűlés! A zöldség-gyümölcs­kereskedelem mostohagyermeke volt a kereske­delmi tevékenységnek. Vele szemben csak igé­nyeket támasztottunk. Ehhez technikai lehető­séget csak minimálisát biztosítottunk. Nagy erő­vel és energiával kell ezen szakmát fejleszteni, hogy ne hasson ki negatívan a termelésre, kor­szerűsíteni kell és hűtőberendezéssel kell ellát­ni, ilyen üzleteket kell létrehozni a megyeszék­helyeken és a tejtermelő körzetekben pedig kor­szerű felvásárló- és ellátó raktárakat. Ugyan­akkor azt is akarjuk, hogy már ez évben Buda­pesten megkezdjük az előrecsomagolt áruk, hagyma, burgonya és egyéb árusítását is, szín­vonalasabb árusítást akarunk biztosítani a zöld­ség-gyümölcs szakma területén is.

Next

/
Thumbnails
Contents