Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

675 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 676 1963-ban beigazolódott, hogy a helyi ipari szervekkel együttesen, különösen az OKISZ-szal és a tanácsokkal kialakított földművesszövetkezeti felvevőhelyeken a népgazdaságilag is jelentős problémánkat, a kis községek ellátását jórészt meg tudtuk oldani. A földművesszövetkezetek eddig a ktsz-ekkel, a tanácsi vállalatokkal, a Patyolat vállalattal 2500 különböző felvevőhelyet létesítettek és kötöttek velük megállapodást. Az OKISZ vezetőségével a közelmúltban megállapodtunk, hogy az eddigi együttműködésünk továbbfejlesztésével, a földművesszövetkezetek adottságainak további kihasználásával a 2000 lakoson aluli községekben kiszélesítjük az ipari tevékenységet. A személyi és javító szolgáltatások, különösen a férfi és női fodrászat érdekében hatékony intézkedéseket fogunk foganatosítani. Nem a cégtáblán vitatkozunk, hanem azon, hogyan lehetne a falun jelentkező szolgáltató szükségletet kielégíteni. A szövetkezeti kereskedelem egészséges fejlődését mutatja az a tény is, hogy a lakosság mindjobban magáénak érzi a szövetkezetet. A földművesszövetkezeti tagok száma ez évben meghaladta a kétmillió főt. Bebizonyosodott, hogy az önigazgatás elve a kereskedelem területén is helyes és szükségszerű. A szövetkezeti kereskedelemben feltétlenül pozitívan éreztette hatását. A gazdasági feladatok javuló megoldása, a szövetkezeti demokratizmus elvének helyes értelmezése és fokozott alkalmazása következtében a szövetkezeti tagok mint fogyasztók egyre inkább részt vállaltak az irányításban és az ellenőrzésben, sőt évi 30—40 millió forintot is elérő anyagi és munkahozzájárulással is támogatják és fejlesztik az általuk is helyesnek tartott célkitűzéseket. Tisztelt Országgyűlés! A megváltozott helyzetnek megfelelően igyekeztünk vázolni a földművesszövetkezetek néhány főbb tevékenységét. Eredményekről szóltam, amelyek mellett meg kell mondani azt is, hogy a szövetkezeti kereskedelem nagyon komoly nehézségekkel, problémákkal, fogyatékosságokkal, hiányosságokkal is küzd. Nehezíti a munkánkat, hogy kereskedelmi vendéglátó iparunk egysége, régi magántulajdonban levő ingatlanban van és ezért a megfelelő hálózatfejlesztés nagy nehézségekbe ütközik. Kicsi az eladótér, sok helyen egyszerűen nincs raktár. Továbbá a dolog természetéből fakad, hogy egységeink kisebbek a városi egységeknél, különösen a Dunántúl, Borsod, Szabolcs megyében, ahol sok a kis község és ezért a kereskedelmi forgalomban nem könnyű jól képzett szakembereket találni. Több helyen egységeink kultúrálatlanok még, különösen a perifériákon levő kisebb boltok színvonala alacsony. Az italboltoknál jelentős még a felszabadulás előtti időkből ránkmaradt, úgynevezett kocsma jellege. Egyes helyeken még udvariatlan és kulturálatlan a kiszolgálás. A hiányosságokhoz tartozik, hogy magas színvonalú vásárlóerő mérést és piackutatást a lehetőségeinkhez mérten nem végzünk. Pedig lehetőségeink adottak, a községek többségében a szövetkezeti vezetők maguk, azután a boltosok is fel tudják mérni a vásárlóerő alakulását, hiszen személyesen ismerik a vásárlókat, a fogyasztók igényeit, és mégis az a helyzet, nem egy esetben, hogy olyan cikkeket rendelünk és árusítunk, ami bizony nem elégíti ki a vásárlók igényeit. Komoly hiányosságunk, hogy a fogyasztók igényeinek csak egy részét, közvetítjük a nagykereskedelem útján az iparhoz. Meg kell mondanom, hogy amit közvetítünk, azt is bátortalanul — pedig közvetlenül ismerjük a fogyasztók igényeit, ahogy az előbb említettem — a minőségi kifogásokat, az egyes esetekben jelentkező áruhiányokat. Ügy látom, amit közvetítünk, annak esetenként nincsen kellő foganatja. Egyes esetekben — hangsúlyozom — nem általánosan — de a fogyasztók igényeinek kielégítése nem történik meg, és ilyen értelmű jelzésre nem kapunk reagálást, néha az ipar érdekei az elsődlegesek. Kedves elvtársak! Egy-két gondolatot szeretnénk felvetni a zöldség-gyümölcs kereskedelem helyzetéről azért is, mert ez az egyik legérzékenyebb kereskedelmi munkaterület. Lényegében naponta találkozik a vásárló a zöldséges gyümölcskereskedelem jó vagy rossz munkájával, szinte mindenki, aki vásárló szakértő, s ebben azt gondolom elvtársak, sok pozitívum van, hiszen segíti a munka fogyatékosságait felszámolni. Az árufedezet a zöldség-gyümölcs területén alapjában a termelés oldaláról biztosított. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a zöldség-gyümölcs-termelésben az elmúlt évben jelentős fejlődést értek el. Emelkedett a termelés színvonala, javult a szerződéses fegyelem és a minőségi termelés is. A kezdeti lépéseket sikeresen tették meg termelőüzemeink, és ez a jellemző, azonban még sok hiányosság és tennivalónk van, különösen a betakarításnál és a folyamatos szedésnél, az áruk válogatásánál és a csomagolásnál, bizony még előfordul fogyatékosság, ami a piacon a vásárlóknál jelentkezik. Szabadjon talán példát felhozni, a borsót. Több helyen — sajnos a televízió is népszerűsítette — úgy húzták ki tövestől a borsót. Nem a szakaszos érésnek megfelelően szedték le, s így ezért volt, hogy a vásárló bizony a megfelelő étkezési minőségű és nem étkezési minőségű borsót együtt kapta. A kereskedelem oldaláról a fejlődés már nem ilyen egyöntetű. Szubjektív és objektív okokból kifolyólag is nem tudunk egyenletes és magas színvonalú ellátást még biztosítani. Ennek egy része, nem is jelentéktelen része, ha- • nem jelentős része a mi irányító és ellenőrző tevékenységünkbőr fakad. A másik része abból származik, ami már sokszor felvetődött, hogy a felvásárló és ellátó kereskedelem nem rendelkezik megfelelő technikai feltételekkel e feladatok lebonyolításához. Sokszor emberfeletti munkát kell végezni azért, hogy ezen hiányosságok ellenére nagyobb zökkenők ne következzenek be. Bejelenthetem az Országgyűlésnek, hogy a gazdasági bizottság ez évben fontos határozatot hozott a technikai elmaradottságunk felszámolására, és erre az elkövetkező három-négy évben mintegy kétmilliárd forint beruházást fogunk kapni. Az elmúlt év zöldség- és gyümölcs-felvásárlásával és forgalmazásával kapcsolatban külön-