Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

673 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 674 jelenség, hogy fejkendős parasztasszonyok iszszák a feketét a presszóban. Jó dolog és helyes a fejlődést mutatja. A szövetkezeti vendéglátóipar az elmúlt évben több mint 14 millió adag feketekávét adott el. 1500 községben árusítunk rendszeresen fagylaltot és cukrászsüteményt. A ruházkodásban a falu gyorsan és tömegméretekben követi a városi divatot. Ma már a televízió, a rádió, a kultúrházak hálózatának fejlődése a közlekedés javulása következtében a falusi lakosság gyorsan reagál a változásokra s ezért nem évek, hónapok, hanem napok kérdése, hogy a városon tért hódító, új alapanyagú, modern, valamint divatos cikkekben a kereslet falun is jelentkezzék. A gyermekek és a fiatalok öltözködése, illetve a divat követése szinte azonos időben jelentkezik, mint a városban. Gyorsan átalakul a falusi lakáskultúra, amit elősegített és elősegít a lakásépítkezések számának meggyorsulása. Egyre több falusi lakást, az utóbbi öt évben 47 százalékot építettek fürdőszobával. Sajnos, kádakkal még nem igen tudjuk ellátni őket. Túlsúlyban vannak a modern parkettás, világos, több szobából álló lakások, olyan lakások ezrei falvainkban, amelyek azelőtt falun csak az intézőnek voltak. A modern építésű lakás természetesen korszerű fűtést és ezzel több tüzelőanyagot is igényel, továbbá kulturált lakásberendezést. Jellemző, hogy a szövetkezeti kereskedelem évente több mint 400 millió forint értékű bútort, az elmúlt évben 116 000 vagon tüzelőanyagot, 1 milliárd forint értékű építőanyagot szolgáltatott ki, helyesebben árusított és még ez sem elégíti ki az igényeket. Fejlődnek a kulturális igények is. Mint Tausz elvtárs a beszámolóban említette, gyorsan nő a falun a rádió és televízió előfizetők száma. Növekszik a könyvforgalom is. A fejlődés érzékeltetésére érdemes itt Móricz Zsigmondra hivatkoznom, aki a 20-as években Az Est című lapban írt riportjában arról tanúskodott, hogy Hódmezővásárhelyen egy hónapban két példányt adnak el könyvéből, Kisújszálláson még híre sincs a könyvnek, Kábán pedig még azt sem tudják, hogy van-e könyv a világon. A földművesszövetkezeti kereskedelem ugyanakkor az elmúlt 5 esztendőben 600 000 példányt adott el Móricz Zsigmond műveiből és 1963-ban csak a földművesszövetkezetek könyvforgalma megközelítette a 120 millió forintot. A falusi igények tehát jelentősen megváltoztak és ma már szinte egyidőben jelentkeznek a városival. Feltétlenül helyes tehát az a törekvés, hogy a falu áruellátása, a kereskedelem kulturáltsága közelítse meg a városi színvonalat. A földművesszövetkezeti kereskedelem ennek figyelembevételével igyekezett és igyekszik dolgozni. Ezt mutatja a földművesszövetkezeti kereskedelem tevékenységében beállt jelentős változás is. A földművesszövetkezeti kereskedelem 1963ban 22,5 milliárd forint forgalmat, ezen belül közel 100 milliárd forint iparcikk forgalmat bonyolított le. Az iparcikk forgalom ma már háromszorosa a tíz év előttinek és 2,3 milliárd forinttal magasabb az 1958. évi forgalomnál. S ha nem is jelenti ez a forgalom az igények teljes kielégítését, mégis kétségkívül mutatja a fejlődést s a lakossági kereslet egyre jobban kielégítő ellátását bizonyítja. Az utóbbi években mintegy 2400 egységben vezettek be önkiszolgáló és önkiválasztó új kereskedelmi formákat. Üzleteink többségét korszerűsítettük és szaküzletekké fejlesztettük. Megkezdtük a kis áruházak, üzletházak létrehozását. Ma már forgalmunknak csaknem 70 százalékát a szaküzletek bonyolítják le. Többek között Karcagon, Csongrádon, Balmazújvárosban és egyéb helyen hozunk létre új kereskedelmi központokat. A bolti kereskedelemhez hasonló, de annál kisebb mértékű fejlődés tapasztalható a falusi vendéglátásban. Több helyen korszerű éttermeket, cukrászdákat, presszókat építünk. A színvonalas áruellátás, a tervszerű hálózatfejlesztés érdekében, a fogyasztók érdekeinek, valamint a kereskedelem gazdasági követelményeinek szem előtt tartásával a kereskedelmi hálózatot úgy alakítottuk ki, és a bolthálózatot úgy telepítettük, hogy a fogyasztók a napi fogyasztási cikkeket lakóhelyükön mindenütt,- a gyakrabban keresett iparcikkeket a lakóhelyükhöz közel eső nagyobb községben levő úgynevezett ellátási alközpontban, a ritkábban keresett^ nagyobb értékű iparcikkeket az egyes ellátási körzetek központi fekvésű községeiben szerezhessék be, az úgynevezett ellátási központokban. Ez a módszer lehetővé tette, hogy a lakosság fogyasztási szükségleteit könnyen, viszonylag a legkevesebb fáradsággal és időveszteséggel elégíthesse ki. Az ellátási körzetek rendszere ugyanakkor nagy segítséget ad a rendelkezésre álló árukészletek tervszerű és arányos elosztására is. Az ellátási hálózatfejlesztési elveket a Belkereskedelmi Minisztériummal együttesen kialakítottuk és anyagi lehetőségeinkhez képest fejleszteni fogjuk hálózatunkat. Űj igény jelentkezett falun a szolgáltatási szükséglet területén. Itt abból indultunk ki, hogy ez nem jövedelmezőségi kérdés, hanem a falusi lakosság életkörülményeit, munkáját, pihenését, egészségét szolgáló tevékenység, amit a falusi lakosság érdekében el kell végeznünk. Két éve kezdtük meg lényegében a szolgáltató tevékenység kiszélesítését. Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy kezdeti eredményeink biztatóak. A földművesszövetkezetek kölcsönző szolgálata szinte általánossá vált. Néhány község kivételével szinte mindenhol megtalálható a kölcsönzés, vagy a szolgáltatás valamilyen formája. 3807 kölcsönzőhelyen, köztük 181 önálló kölcsönző és szolgáltató boltban 26,3 millió forint kölcsöncikket használt a falusi lakosság, a többi között sertésperzselő gépet, hátipermetező gépet, lakodalmi edényeket, mosógépet, porszívót és egyebeket. Jelentősen fejlődött a szaküzletek mellett kialakult különböző szolgáltatási tevékenység, mint például az üvegezés, a képkeretezés, a ruhaalakítás, a vásárolt áruk házhoz szállítása stb, 1963 végére 2779-re emelkedett az e szolgáltatásokba bekapcsolódott földművesszövetkezeti szaküzletek száma.