Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-10

665 Az Országgyűlés 10. ülése 1964. június 25-én, csütörtökön 666 a vendéglátó-hálózat fejlesztéséről is. 1952 óta az állami vendéglátóegységek száma 198-ról 325-re emelkedett. Ezenbelül az arány egyre jobb az éttermek, büfék, kisvendéglők javára, bár az italboltok aránya, különösen a községek­ben, még mindig magas, 63 százalék. Külön köszönetünket fejezzük ki azért, hogy a vendéglátóipar forgalmán belül gyorsabb ütem­ben fejlődik az üzemi vendéglátás, amely a dol­gozók tízezreinek, százezreinek biztosítja a me­leg ételt, az egészséges, nyugodt táplálkozás le­hetőségét a munkaidőn belül. Amikor elisme­réssel adózunk a szakminisztériumnak a fejlesz­tés lehetőségeiért, beszélnünk kell arról is, hogy a helyi erőket, az új módszereket jobban el kel­lene terjesztenünk, jobban igénybe lehetne ven­nünk. Példaként a keszthelyi termelőszövetkezeti zöldségboltot említem. Sok gondot okoz a váro­sok lakóinak friss zöldséggel és gyümölccsel való ellátása. Átvételi, szállítási, raktározási nehézsé­gek adódnak, térben és időben hosszú az út, amíg a termelőtől a fogyasztóhoz jut az áru és ezalatt nagyon gyakran tönkremegy. Kereskedelmi szakemberek sokat vitatkoznak a keszthelyi ter­melőszövetkezeti bolt szervezési módján. E zöld­ség- és gyümölcsbolt Zalavár-Sármellék és Alsó-,, páhok termelőszövetkezeteinek közös vállalko­zásaként jött létre. Tény az, hogy a keszthelyi lakosok örülnek a friss zöldségnek, gyümölcs­nek, amely rendelkezésükre áll. Tény az is, hogy a boltban kialakult ár mérséklőén hat a szabad­piaci árakra. Jó dolog a bolt azért is, mert a termelőszövetkezetek kertészeinek nincsenek ér­tékesítési gondjai. Az el nem adott gyümölcsöt, zöldséget pedig tartósított formában télen árusít­ják. Ilyen módon segítik Keszhely zöldség-gyü­mölccsel való ellátását, munkát adnak jónéhány asszonynak, leánynak a termelőszövetkezetben, azonkívül szinte hiánytalanul értékesítenek min­den megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, megfe­lelő áron. Helyes lenne, ha a városok közelében mű­ködő termelőszövetkezeteinkből kialakulna az adott várost ellátó zöldség-gyümölcs övezet. A másik érdekes módszer, amely megyénk­ben kialakult, a balatonparti gyümölcs-zöldség­ellátás érdekében a gyümölcs és a zöldség mozgó árusítása. Sajnos, a MÉK-nek csupán egyetlen tehergépkocsi áll rendelkezésére, amelyet meg­felelő formában átalakítva, Alsóőrsről indítva közlekedtet Alsóőrs és Keszthely között a Bala­tonpart mentén. Jelentős ez a mozgó árusítás a nagyobb vásárlási központoktól távolabb eső strandok, sátortáborok ellátása szempontjából. Érdemes lenne még kísérletképpen is megadni a lehetőséget a mozgó árusítás kibővítésére egy­két újabb gépkocsi beállításával. Egyetlen gép­kocsival ugyanis nem lehet menetrendszerű idő­vel megvalósítani az árusítást, mert a kocsi meg­jelenése esetleges, a vevőközönség pedig csak a véletlenül arra sétáló nyaralókból, kirándulók­ból alakul. A dolgozó nők, az édesanyák, a család jobb ellátásáért küzdő háziasszonyok nevében is sze­retnék két gondolatot elmondani. Javaslataim nem kívánnak külön beruházást, de az egyes kereskedelmi és vendéglátó egységek korszerű­sítése, átalakítása alkalmával megoldhatók, vagy működésük során megvalósíthatók: 1. Ismert tényt említek, amikor arra hivat­kozom, hogy napközi otthonainkban nem tudunk elhelyezni minden arra jelentkező tanulót. Kü­lönösen, ha az általános iskolai napközi otthonok túlzsúfoltak, az egy pedagógusra jutó csoport nagy létszámú, megfelelő pedagógiai munka sem végezhető. Ha kutatjuk a nagyarányú jelentke­zés okát, gyakran azt tapasztaljuk, hogy a kü­lönböző munkahelyeken dolgozó szülők azért kérik a gyermekek felvételét, mert étkeztetésü­ket megoldani másként nem tudják. Ha a gyer­mekek számára, különösen a nagyobb városok­ban, a déli órákban megfelelő éttermekben tud­nánk biztosítani a meleg étel elfogyasztását, bi­zonyos tehermentesítést érnénk el napközi ott­honainkban, mert a felsőtagozatos tanulók kö­zött sokan vannak, akik otthon is jól felkészül­nének felügyelet nélkül másnapi tanulmányaik­ra. Az üzemélelmezési vállalatok megoldhatnák, csupán megfelelő helyiségről kellene gondoskod­ni, esetleg előfizetéses rendszerrel is. 2. A második észrevételem ugyancsak az üzemélelmezéssel kapcsolatos. Sokat beszélünk a modern, egészséges étkezésről, egészségügyi intézményeink a legkülönbözőbb formákban végzik felvilágosító munkájukat az egészséges táplálkozás céljából. Nőtanácsaink is tanfolya­maikon, előadássorozataikon tanítják a háziasz­szonyokat, hogyan állítsák össze a család egész­séges étrendjét. Ugyanakkor ezt a törekvést nem tapasztaljuk az üzemélelmezés vezetői részéről. Szinte alig van különbség a téli és a nyári ét­rend között. A nyári hónapokban is rizst, tarho­nyát, vagy spagettit adnak a hús mellé körítés­ként, salátát nagyon keveset, munkaigényes fő­zelékfélét, például cukorborsót csak konzerv formájában főznek. Hogy ez így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a felvásárlást végző köz­pontnak az értékesítési nehézségei, mert a friss zöldfőzeléket az üzemélelmezési vállalatok nem igénylik. Valószínűleg árkalkulációs és bérezési problémák húzódnak meg a háttérben, de a dol­gozók többsége az üzemélelmezési vállalatok ét­rendje szerint étkezik és hiábavaló egészségügyi felvilágosító munkánk, nem beszélve a népgaz­dasági érdekről, ha nem teremtik meg az egész­séges táplálkozás gyakorlati feltételeit. A fent említett problémák figyelembevéte­lét kérjük a kereskedelem további munkájában. Bízom abban, hogy a Belkereskedelmi Minisz­térium a továbbiakban is a kitűzött céloknak megfelelően használja fel a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, a lehetőségen belül pedig mindent elkövet, hogy új, modern, a helyi kö­rülményeknek megfelelő formák bevezetésével egyre kulturáltabbá, jobbá tegye dolgozó népünk ellátását. Tausz elvtárs beszámolója tükrözte, hogy jól ismerik a problémáinkat és mindent elkövetnek, hogy azokat minél előbb megoldják. A Belkereskedelmi Minisztérium jelentését az elmondottak alapján elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Papp József képviselőtársunkat il­leti a szó. PAPP JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! En­gedjék meg, hogy a belkereskedelmi miniszter elvtárs referátumához néhány megjegyzést fűz-

Next

/
Thumbnails
Contents