Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-9

621- Az Országgyűlés 9. ülése 1964. február 1-én, szombaton 622 úgy érzem, hogy ezt a három döntő feladatot, tehát elsősorban a rendelkezésünkre álló, a népgazdasági tervben levő lehetőségeket, a vasút .teljes belső munkájának megjavítását és harmadszor a vasútnak és á vasutat igénybevevő szállítóknak egymás közötti együttműködését kell feltétlenül biztosítanunk. Ennek a három előfeltételnek a biztosítása alapján merem hinni, hogy a vasút az 1964. évi szállítási tervét teljesíteni fogja, és ezen belül végrehajtja azt a szállítási feladatot is, amiről Bélák elvtárs interpellációjában szólott. Kérem az igen tisztelt Országgyűlést, szíveskedjék válaszomat tudomásul venni. ELNÖK: Kérdem dr. Bélák Sándor képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal? BELÁK SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Előbb szeretném hallani Ajtai elvtárs válaszát, mert a két kérdés összefügg, akkor tudnék állást foglalni. ELNÖK: Akkor a második interpellációra dr. Ajtai Miklós elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke válaszol. DR. AJTAI MIKLÓS, az Országos Tervhivatal elnöke: Tisztelt Országgyűlés! A Zala-Vas megyei körzetben a talaj javítási programhoz két nyersanyagforrás áll rendelkezésre. A körzetben, a Balaton-vidéken az úgynevezett lápi mésziszap, és a sümegi mészőrlőből származó mészőrlemény. A kérdés lényege, hogy a lápi mésziszap felhasználását csökkentve vagy kikapcsolva bővítsük ki a sümegi mészőrlő művet 13 millió forint beruházással nagyobb kapacitással és szállítsunk a talajjavításhoz koncentrált mészport. Való igaz, hogy a lápi mésziszap tiszta mésztartalma, kalciumkarbonát tartalma természetszerűleg lényegesen alacsonyabb. Ami a kérdés gazdasági oldalát illeti, a lápi mésziszap alacsony mésztartalma mellett kitermelése a termelés helyén lényegesebben olcsóbb, mázsánkénti kitermelési költsége 45 fillér, míg a mészőrlemény 16,5 forintba kerül. Ez az előny a szállításnál és a további munkálatoknál vész .el, úgy hogy végső soron a kétféle anyag teljes költsége a talajjavításban hatóanyagra, kalciumkarbonátra számolva közel azonos. Ez nem indokolna új beruházást a mészmű üzemben. Felmerül azonban a kérdés, hogy bár forintban számolva végső soron azonosak az esélyek, éppen a közlekedési kérdések miatt, nem helyes-e mégis a beruházást végrehajtani, hogy a közlekedés leterhelését enyhítsük. A Zala-Vas megyei talaj javítási program nem az egyetlen program az országban és az ország más részein hasonló programok indulnak, amelyekben szintén szerepet játszik a savanyútalajok javítása kalciumkarbonáttal. Ezeken a vidékeken sem lápi mésziszap, sem mészkőőrlő üzem nincs. Két évre nyolcvanmillió forintot irányoztunk elő mészkőőrlő üzemek létesítésére országosan. Ha ennek a programnak keretében a sümegi üzem beruházását előrehoznók, akkor más vidékeken, az Alföldön semmilyen forrásunk nem volna és a mészkövet országos keretszállítással erről a környékről kellene más vidékekre átszállítani. Ezért racionálisnak az látszik, hogy a program keretében először az ország más vidékein hozzunk létre mészkőőrlő üzemet, ahol semmilyen forrás nincs és ezek megoldása után, sorrendben a kétéves program lebonyolításának végén látunk lehetőséget arra, hogy a felvetett okok miatt ennek az üzemnek a kibővítésére sor kerüljön. A program kezdetén, derekán, a közeljövőben nem látszik ez célravezetőnek. ELNÖK: Kérdem dr. Bélák Sándor képviselőtársunkat, hogy egyetért-e a közlekedés- és postaügyi miniszter elvtársnak az első interpellációra adott válaszával? BELÁK SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Tudomásul veszem Csanádi elvtárs válaszát, mert tényleg nincs más megoldás, de arra vonatkozóan természetesen nem tudok konkrét választ adni, hogy az ez évben betervezett 37 000 vagon szállítási feladatot a vasút tudja-e vállalni vagy nem. Ügyhogy ebben az esetben kérem annak tudomásul vételét, hogy az ez évre tervbe vett 30 000 katasztrális hold talaj javítási programot nem tudjuk végrehajtani. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, tudomásul veszi-e a választ. (Igen.) Van-e valaki ellene? (Van!) Tessék megszámolni. PESTA LÁSZLÓ jegyző: (megszámlálja a nemmel szavazókat): Tizenegy! ELNÖK: Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk tudomásul vette a választ. Az Országgyűlés a választ tizenegy ellenszavazattal vette tudomásul. Most pedig kérdem dr. Bélák Sándor képviselőtársunkat, hogy a második interpellációjára, az Országos Tervhivatal elnökéhez benyújtott interpellációra adott válasszal egyetért-e? BELÁK SÁNDOR: Igen! ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, tudomásul veszi-e a választ. (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) 'Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik Kántor Lajosné interpellációja az 1959 előtt nyugdíjazott pedagógusoknál nyugdíj kiegészítés szempontjából az 1945 előtti szolgálati idő figyelembevétele tárgyában a munkaügyi miniszterhez. Kántor Lajosné képviselőtársunkat illeti a szó. KÁNTOR LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Nyugdíjas pedagógusaink örömmel vették a nyugdíj-rendelkezéssel kapcsolatos intézkedéseket. Régen vajúdó probléma nyert ezzel megoldást. Ezeknek az intézkedéseknek végrehajtása népgazdaságunknak komoly anyagi megterhelést jelentett és az érintettek hálásak is érte. Képviselői munkám során azonban többször- felmerült pedagógusaink részéről az a panasz, hogy ez a kérdés mégsem nyert teljes megoldást. Nevükben kérdezem Veres József munkaügyi miniszter elvtársat, miért csak az 1945-től munkában eltöltött évek után jár nyugdíj kiegészítés, holott az idősebb generáció, az, amely 1945 előtt 27 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTEStTÖ