Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-9
623 Az Országgyűlés 9. ülése 19i a legnehezebb körülmények között látta el feladatát. Gondolok itt a tanyasi és falusi pedagógusokra. Ez a nehéz és áldozatos munka az említett időszakra eső nyugdíj kiegészítés meg nem adásával nem nyerne kellő megbecsülést. Ügy érzik, hogy hátrányos helyzetben vannak. Tudni szeretnék, hogy a lehetőségekhez mérten nincs-e mód a számukra a kedvezőtlennek vélt rendelkezés módosítására. ELNÖK : Az interpellációra Veres József munkaügyi miniszter elvtárs válaszol. VERES JÓZSEF munkaügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kántor Lajosné. elvtársnő, képviselőtársam interpellációjában feltett arra a kérdésre, hogy a pedagógusok bizonyos körének miért csak az 1945-től eltöltött munkaidő után jár nyugdíjkiegészítés, a következőkben tudok válaszolni. Elöljáróban szeretném megemlíteni, hogy Kántor Lajosné elvtársnő csak a pedagógusnyugdíjasokat emeli ki, mint olyanokat, akik' kérik nyugdíjuk visszamenőleges rendezését, holott meg kell mondanom, hogy ez nemcsak a pedagógusokat érintő kérdés, hanem ennél szélesebb rétegeket, más nyugdíjas kategóriákat is érint. Jelenleg még az új nyugdíjtörvény mellett többféle rendelkezés maradt életben, amelyek zavarólag hatnak. A különböző rendelkezések alapján megállapított nyugdíjak közptt jelentős összegszerű különbségek vannak, annak ellenére, hogy a kormány ezen több ízben igyekezett segíteni. A kormány 1959. január 1-vel igen jelentős nyugdíjrendezést hajtott S végre. Az új nyugdíjtörvény 1929-ig visszamenőleg nyugdíjalapnak fogadott el minden munkában eltöltött - évet, azoknak a dolgozóknak a számára, akik a törvény életbelépése után, mint jogosultak mentek nyugdíjba. Visszamenőleges hatállyal valamennyi régi nyugdíjas ügyét hasonló alapon rendezni nem lehetett, mert az anyagi kihatás rendkívül nagy lett volna, olyan, amit népgazdaságunk nem bírt volna el. Ugyanakkor azonban intézkedés történt az alacsonyabb nyugdíjak 25 százalékos emelésére mindazoknál, akik 1954 előtt mentek nyugdíjba. Az 1954 és 1959 között nyugdíjazott, alacsony összegű nyugdíjasoknál már figyelembe lett véve az 1945 előtt ténylegesen ledolgozott munkaidő 1929-ig. 1963. január 1-én a kormány újabb nyugdíj rendezést eszközölt. Felemelte a legalacsonyabb özvegyi nyugdíjakat 20 százalékkal. Legyen szabad itt elmondanom, hogy az 1959. évi nyugdíj rendezés évi 541,9 millió forint kiadást jelent. Az 1963. január 1-i özvegyi nyugdíjrendezés pedig évi 146,5 millió forint kiadást jelent. Hitelesítették: Huber Lajos Pala Károlyné soros 1. február 1-én, szombaton 624 Érdemes még egy körülménnyel foglalkozni, mégpedig azzal, hogy míg 1956-ban 573 000 nyugdíjasunk volt, addig 1964 végére ez a szám 30,8 százalékkal fog emelkedni, azaz 750 000 nyugdíjasunk lesz, és míg 1956-ban a nyugdíjteher évi 2302 millió forint volt, addig az 1964-es év végére 6059 millió forintra emelkedik. Ez 163,3%-kal több, mint az 1956-ban kifizetett öszszeg. Hozzáteszem, hogy ezekben a számokban nincs benne a több mint 300 000 tsz-nyugdíjas és járadékos. Csak 1963-ról 1964-ré a most tárgyalt költségvetésünk kimutatása szerint is 8,3 százalékkal, vagyis 470 millió forinttal emelkedik a nyugdíjakra kifizetett összeg. Egyetértek interpelláló képviselőtársammal, akinek igaza van abban, hogy még nincs minden rendezve, hogy a nyugdíj kérdés még teljesen nem oldódott meg. Az elmondottakból azonban kitűnik, hogy a kormány 1957-től a nyugdíjasok helyzetének változtatása érdekében nagyon komoly erőfeszítéseket tett és igen jelentős eredményeket ért el. Feltétlenül szükség lesz egy alkalmas időpontban az összes nyugdíjra vonatkozó, még életben levő rendeleteket az új nyugdíjtörvénnyel összhangba hozni, amellyel együtt az összes régi problémák is rendeződnek. A feltett kérdésre azonban meg kell nyíltan mondanom, hogy erre a rendezésre sem most, sem a közeljövőben nem kerülhet sor, mert ennek anyagi kihatása több mint egymilliárd forintot tenne ki. Természetesen, ha mind az ipar, mind a mezőgazdaság fejlesztésében a jelenleginél még jelentősebb gazdasági eredményeket érünk el, ez a rendezést messzemenően elő tudná segíteni. A kérdés rendezése összefüggésben van az ország dolgozóinak együttes erőfeszítésével és eredményével. Kérem válaszom tudomásulvételét. ELNÖK: Kérdem Kántor Lajosné képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal? KÁNTOR LAJOSNÉ: Bocsánatot kérek a tisztelt Országgyűléstől, hogy csak a pedagógusokat emeltem ki, de mint pedagógus, én is gondoltam öreg napjaimra. (Nagy derültség.) Egyébként abban a reményben, hogy a jövőbén valamikor rendeződni fog ez a probléma, elfogadom a miniszter elvtárs válaszát. ELNÖK: Kérdezem az Országgyűlést, hogy tudomásul veszi-e a választ? (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. Tisztelt Országgyűlés! Ülésszakunk tárgysorozatával végeztünk. Képviselőtársaimnak erőt, egészséget és további jó munkát kívánok. Az ülésszakot bezárom. (12,54) Papp Lajos Varga Gáborné jegyzők 640657. Athenaeum Nyomda, Budapest (Felelős vezetőr Soproni Béla igazgató)
