Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-9

617 Az Országgyűlés 9. ülése 1964. február 1-én, szombaton 618 nyegesebb része a savanyú talajok meszezése. Nem közömbös, hogy milyen koncentráltsága és milyen mennyiségű meszet használunk fel a javításhoz és azt mikor, milyen módon szállítjuk a helyszínre. Talaj javítási programunk mielőbbi megvalósítását és kivitelezését nagy mértékben akadályozza az a tény, hogy a MÁV nem elégíti ki a talajjavító vállalat szállítási igényeit úgy, ahogyan ezt a tervfeladatok megkövetelik. A szóban levő komplex talajjavítások 1964. évi tervfeladatainak végrehajtásához 37 000 vagon mészanyagot kellene leszállítani. Ehhez jön még az 1963. évre szerződésileg lekötött, de a vasút által le nem szállított mintegy 20 000 vagon mészanyag szállítási feladata. Jelen esetben semmi biztosíték sincs arra, hogy a vasút e szállításokat ez év folyamán valóra váltsa, ez esetben pedig a tervezett talaj javítási munkálatokat nem tudjuk kivitelezni. Egyes MÁV-igazgatóságok, elsősorban saját területükre hajlandók csak kocsikat biztosítani, irányvonatokat indítani, részben a kocsiforduló gyorsításával kapcsolatosan fennálló prémiumlehetőségek miatt. így nincs mód arra, hogy például a Fejér megyében levő javítóanyagot a szombathelyi igazgatóság területére irányvonattal szállítsák. A szombathelyi talajjavító vállalat tervfeladatainak teljesítéséhez a sárszentmihályi rakodóállomástól ez évben eddig napi száz-száz vagont igényelt és ehelyett eddig mindössze öt vagont kapott. A szóbanlevő területen — a nagykanizsai vonal kivételével — a többi vasútvonal úgynevezett alacsony tengelynyomású vonal, ami azt jelenti, hogy ide csak olyan vasúti kocsik berakása lehetséges, amelyek bruttó súlya a 22 tonnát nem haladja meg. így a szállítás csak kisebb vasúti kocsikkal oldható meg, ilyeneket pedig a MÄV nem tud rendelkezésre bocsátani. E nehéz szállítási viszonyok eredményeként a talajjavító vállalat azért, hogy vállalt tervkötelezettségének valamennyire is eleget tegyen, gyakran 50—60 kilométer távolságra is teherautóval szállítja a talajjavító anyagot. Ennek mázsánkén ti szállítási költsége így 12—15 forint, ami azt jelenti, hogy az egy katasztrális holdra szükséges talajjavító anyag szállítási költsége egymagában több mint 2000 forint, ami több mint kétszerese annak, amit az iránytervben előirányoztunk. Ilyen költségtényezők mellett a talajjavítás nem lehet rentábilis. A 3004/6 számú kormányrendelet értelmében a termelőszövetkezetek a talajjavítást térítés nélkül kapják ezen a tájon, de népgazdasági szinten sem fogadható el az a helyzet, hogy a talajjavító anyag szállítási költsége egymagában 10 mázsa búza értékével legyen egyenlő. Hiba lenne a tervek mindenáron történő végrehajtása érdekében ilyen gyakorlat folytatása. Mivel a szállítási kérdések ilyen nehéz feladatot jelentenek, célszerű lenne, ha minél koncentráltabb, minél kisebb nedvességtartalmú, így kisebb szállítási kapacitást igénylő javítóanyagot biztosíthatnánk, amire a lehetőségeink megvannak. Hallottuk, hogy a szén szállításában is milyen fennakadások vannak vagonhiány miatt. Ezért szükséges lenne, hogy a talajjavításra kerülő területhez közel az iránytervben is előirányzott sümegi mészkőőrlő üzem mielőbb bővítésre kerüljön, mert ez esetben innen biztosíthatnánk a szükséges talajjavító anyagot. A lápi mésziszap helyett így őrölt mészkőpor állna rendelkezésre, amiből csak harmadannyi mennyiséget kellene szállítani. E kérdések megoldása érdekében kérem a közlekedés- és postaügyi miniszter felvilágosítását, van-e remény arra, hogy a MÁV szerződésileg vállalt szállítási kötelezettségének az eddiginél jobban meg tudjon felelni, s az előzőkben részletezett hiányosságokat és megkötöttségeket fel tudja számolni. Ismereteinké szerint ez a kérdés nehéz. Ezért. az Országos Tervhivatal elnökének válaszát kérném, milyen kilátásod és lehetőségek vannak arra, hogy a jelenlegi kisebb koncentráltságú javítóanyagok helyett őrölt mészkőpor álljon rendelkezésre az eddiginél lényegesen olcsóbb egységáron. Amennyiben e kérdésekben nem tudunk megoldást találni, akkor e helyen is tudomásul kell vennünk és gondoskodni kell arról, hogy a kiemelt kormányprogramként kezelt és az érintett megyék tervében szereplő talajjavítási feladatainkat — bár a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményesebbé tétele ezt megköveteli — 1964. évre csökkentsük és így az iránytervben meghatározott 8 év helyett hosszabb idő alatt valósítsuk meg. (Taps.) ELNÖK: Az első interpellációra dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs válaszol. DR. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és postaügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Bélák képviselő elvtárs bizonyos talajjavításokkal kapcsolatos szállítási feladatok végrehajtása ügyében szólalt fel. A szállítási feladatok megoldása annyira fontos és nagy jelentőségű, hogy egyikünk sem mondhatja azt, mintha ennek elvégzése közömbös volna, vagy nem lenne kötelességünk. A Bélák képviselő elvtárs által említett szállítási volumen éves viszonylatban körülbelül félmillió tonnát tesz ki. Ez a vasút több mint 100 millió tonnás szállítási teljesítményéhez képest aránylag nem nagy szám. Mégsem merem őszintén azt mondani, hogy ezt a szállítást a vasút mindent megelőzően el fogja végezni. Azt hiszem, az előbbi napirenddel, a költségvetéssel összefüggésben talán Jakab elvtárs és Blaha elvtárs volna az első, aki elmondta, hogy ha sorolni kellene az árukat, talán mégis a szénnek és — mondjuk — a tüzelőnek a szállítása a legfontosabb. Kollár elvtárs a műtrágyáról beszélt, s úgy gondolom, a vetőmag, szállítása is élenjáró fontosságú. Esze elvtárs a szabolcsi alma szállítását hozta szóba, s ehhez hozzátehetem még a többi gyümölcsöt, a zöldséget, a cukorrépát és más különböző élelmiszereket. Azt hiszem, a kohászok sem vélekednek úgy, hogy az ő alapanyaguk, a vasérc, a koksz, a mészkő szállítását háttérbe lehet szorítani. És akkor még nem beszéltem az egyik jelentős tételről, az építőiparról. Az építőipar számára is