Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-9

617 Az Országgyűlés 9. ülése 1964. február 1-én, szombaton 618 nyegesebb része a savanyú talajok meszezése. Nem közömbös, hogy milyen koncentráltsága és milyen mennyiségű meszet használunk fel a ja­vításhoz és azt mikor, milyen módon szállítjuk a helyszínre. Talaj javítási programunk mielőbbi megvalósítását és kivitelezését nagy mértékben akadályozza az a tény, hogy a MÁV nem elégíti ki a talajjavító vállalat szállítási igényeit úgy, ahogyan ezt a tervfeladatok megkövetelik. A szóban levő komplex talajjavítások 1964. évi tervfeladatainak végrehajtásához 37 000 va­gon mészanyagot kellene leszállítani. Ehhez jön még az 1963. évre szerződésileg lekötött, de a vasút által le nem szállított mintegy 20 000 va­gon mészanyag szállítási feladata. Jelen esetben semmi biztosíték sincs arra, hogy a vasút e szál­lításokat ez év folyamán valóra váltsa, ez eset­ben pedig a tervezett talaj javítási munkálatokat nem tudjuk kivitelezni. Egyes MÁV-igazgatóságok, elsősorban saját területükre hajlandók csak kocsikat biztosítani, irányvonatokat indítani, részben a kocsiforduló gyorsításával kapcsolatosan fennálló prémium­lehetőségek miatt. így nincs mód arra, hogy pél­dául a Fejér megyében levő javítóanyagot a szombathelyi igazgatóság területére irányvonat­tal szállítsák. A szombathelyi talajjavító válla­lat tervfeladatainak teljesítéséhez a sárszent­mihályi rakodóállomástól ez évben eddig napi száz-száz vagont igényelt és ehelyett eddig mind­össze öt vagont kapott. A szóbanlevő területen — a nagykanizsai vonal kivételével — a többi vasútvonal úgynevezett alacsony tengelynyo­mású vonal, ami azt jelenti, hogy ide csak olyan vasúti kocsik berakása lehetséges, amelyek bruttó súlya a 22 tonnát nem haladja meg. így a szállítás csak kisebb vasúti kocsikkal oldható meg, ilyeneket pedig a MÄV nem tud rendel­kezésre bocsátani. E nehéz szállítási viszonyok eredményeként a talajjavító vállalat azért, hogy vállalt terv­kötelezettségének valamennyire is eleget te­gyen, gyakran 50—60 kilométer távolságra is teherautóval szállítja a talajjavító anyagot. En­nek mázsánkén ti szállítási költsége így 12—15 forint, ami azt jelenti, hogy az egy katasztrális holdra szükséges talajjavító anyag szállítási költ­sége egymagában több mint 2000 forint, ami több mint kétszerese annak, amit az iránytervben elő­irányoztunk. Ilyen költségtényezők mellett a talajjavítás nem lehet rentábilis. A 3004/6 számú kormány­rendelet értelmében a termelőszövetkezetek a talajjavítást térítés nélkül kapják ezen a tá­jon, de népgazdasági szinten sem fogadható el az a helyzet, hogy a talajjavító anyag szállítási költ­sége egymagában 10 mázsa búza értékével le­gyen egyenlő. Hiba lenne a tervek mindenáron történő végrehajtása érdekében ilyen gyakorlat folytatása. Mivel a szállítási kérdések ilyen nehéz fel­adatot jelentenek, célszerű lenne, ha minél kon­centráltabb, minél kisebb nedvességtartalmú, így kisebb szállítási kapacitást igénylő javítóanya­got biztosíthatnánk, amire a lehetőségeink meg­vannak. Hallottuk, hogy a szén szállításában is mi­lyen fennakadások vannak vagonhiány miatt. Ezért szükséges lenne, hogy a talajjavításra ke­rülő területhez közel az iránytervben is elő­irányzott sümegi mészkőőrlő üzem mielőbb bő­vítésre kerüljön, mert ez esetben innen biztosít­hatnánk a szükséges talajjavító anyagot. A lápi mésziszap helyett így őrölt mészkőpor állna ren­delkezésre, amiből csak harmadannyi mennyi­séget kellene szállítani. E kérdések megoldása érdekében kérem a közlekedés- és postaügyi miniszter felvilágosí­tását, van-e remény arra, hogy a MÁV szerző­désileg vállalt szállítási kötelezettségének az eddiginél jobban meg tudjon felelni, s az előzők­ben részletezett hiányosságokat és megkötöttsé­geket fel tudja számolni. Ismereteinké szerint ez a kérdés nehéz. Ezért. az Országos Tervhivatal elnökének válaszát kér­ném, milyen kilátásod és lehetőségek vannak arra, hogy a jelenlegi kisebb koncentráltságú javítóanyagok helyett őrölt mészkőpor álljon rendelkezésre az eddiginél lényegesen olcsóbb egységáron. Amennyiben e kérdésekben nem tudunk megoldást találni, akkor e helyen is tudomásul kell vennünk és gondoskodni kell arról, hogy a kiemelt kormányprogramként kezelt és az érin­tett megyék tervében szereplő talajjavítási fel­adatainkat — bár a termelőszövetkezetek gazdál­kodásának eredményesebbé tétele ezt megköve­teli — 1964. évre csökkentsük és így az irány­tervben meghatározott 8 év helyett hosszabb idő alatt valósítsuk meg. (Taps.) ELNÖK: Az első interpellációra dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter elv­társ válaszol. DR. CSANÁDI GYÖRGY közlekedés- és postaügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Bélák képviselő elv­társ bizonyos talajjavításokkal kapcsolatos szállítási feladatok végrehajtása ügyében szólalt fel. A szállítási feladatok megoldása annyira fontos és nagy jelentőségű, hogy egyikünk sem mondhatja azt, mintha ennek elvégzése közöm­bös volna, vagy nem lenne kötelességünk. A Bélák képviselő elvtárs által említett szál­lítási volumen éves viszonylatban körülbelül fél­millió tonnát tesz ki. Ez a vasút több mint 100 millió tonnás szállítási teljesítményéhez képest aránylag nem nagy szám. Mégsem merem őszin­tén azt mondani, hogy ezt a szállítást a vasút mindent megelőzően el fogja végezni. Azt hiszem, az előbbi napirenddel, a költ­ségvetéssel összefüggésben talán Jakab elvtárs és Blaha elvtárs volna az első, aki elmondta, hogy ha sorolni kellene az árukat, talán mégis a szénnek és — mondjuk — a tüzelőnek a szál­lítása a legfontosabb. Kollár elvtárs a műtrágyá­ról beszélt, s úgy gondolom, a vetőmag, szállí­tása is élenjáró fontosságú. Esze elvtárs a sza­bolcsi alma szállítását hozta szóba, s ehhez hoz­zátehetem még a többi gyümölcsöt, a zöldséget, a cukorrépát és más különböző élelmiszereket. Azt hiszem, a kohászok sem vélekednek úgy, hogy az ő alapanyaguk, a vasérc, a koksz, a mészkő szállítását háttérbe lehet szorítani. És akkor még nem beszéltem az egyik jelentős té­telről, az építőiparról. Az építőipar számára is

Next

/
Thumbnails
Contents