Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-9

615 Az Országgyűlés 9. ülése 1964. február 1-én, szombaton 6I& társunk interpellációja a mezőgazdasági nagyüzemi beruházások tervezési és kivitelezési munkájának megjavítása tárgyában a földművelésügyi miniszterhez. Hengsperger Péter képviselőtársunkat illeti a szó. HENGSPERGER PÉTER: Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta, de már az azt megelőző időkben is, évrőlévre nagy összegeket ruháznák be a mezőgazdasági nagyüzemek épület-, gép-, és egyéb igényének kielégítésére. A nem megfelelő típustervek miatt sok millió forintot eddig hiába használtunk fel. Gondolok itt a vonóvasas istállókra, a téglafalú dohánypajtákra, amelyekből az eredeti kivitelben egyet sem tudtak az országban tíz éven át használni. Azóta valamit javult a mezőgazdasági beruházások tervezése. De jelenleg is az a tapasztalat, hogy a beruházásra fordított újabb összegeket sem a leghatásosabban használják fel, és amennyiben nagyon rövid időn belül nem áll be lényeges javulás a tervezésben és a kivitelezésben egyaránt, úgy a jövőben is nagy összegeket fogunk célszerűtlenül felhasználni. Az elmondottak figyelembevételével kérdezem a földművelésügyi miniszter elvtársat és az illetékeseket, hogy mit tesznek a mezőgazdasági nagyüzemek beruházásának legcélszerűbb felhasználása érdekében? ELNÖK: Az interpellációra Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elvtárs válaszol. LOSONCZI PÁL földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a mezőgazdasági épületek megtervezésénél és kivitelezésénél ténylegesen voltak hibák és hiányosságok. Ezek az épületek valóban nem feleltek meg a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság követelményeinek, üzemeltetésük sok rossz tapasztalatot hozott és számos hibát tárt fel, amelyre a tervezéskor előzetesen nem is gondoltak. Kevés volt köztük a jó, amely használat közben is alkalmasnak bizonyult. A hibák megszüntetése, a mezőgazdaság gyorsabb fejlődésének elősegítése céljából tervező- és kivitelező szerveink keresték az új megoldásokat, a jobbat, és az olcsóbbat. Ennek során azonban újabb hibákat is elkövettek. Az istállók tervezésénél nem vették figyelembe az egyes állatfajok igényeit. A mezőgazdasági építkezések tapasztalatai és hibái szükségessé tették, hogy a tervezésben és a kivitelezés rendszerében változtatásokat hajtsunk végre. E célból az 1963. évben intézkedéseket tettünk, hogy a termelőszövetkezetekben a jövőben a korábbi ideiglenes épületek helyett korszerű, időtálló és műszakilag megfelelő, az állattenyésztés igényeit kielégítő épületek kerüljenek felépítésre. A tervező irodáknak, elsősorban a Földművelésügyi Minisztérium tervező irodájának feladatává tettük, hogy a mezőgazdasági beruházásokhoz egységesített szerkezetű, jó elrendezésű, a mezőgazdaság céljainak megfelelő, gazdaságos építést lehetővé tevő típusterveket alakítsanak ki. Ismerve a tervezési és adaptálási kapacitási hiányokat, 1963. augusztusában az illetékes szervekkel úgy- állapodtunk meg, hogy azt AGROTERV, mint szakosított tervező vállalat prototípus és országos típusterveket készítsen, s legfeljebb egyes egyedi épületek tervezését végezze el. A tervező munka megjavítása céljából a tervező mérnökök mellé állattenyésztőket, állatorvosokat, mezőgazdasági szakembereket osztottunk be, s ezen kívül gyakorlati szakembereket is bevontunk a tervek készítésébe. A mezőgazdaság és az állattenyésztés céljainak megfelelő és jobb minőségű épületek létrehozása céljából elrendeltem, hogy a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak a jövőben csak olyan épületek terveit lehet kivitelezésre ajánlani, amelyek már legalább egy teljes évig üzemeltek és beváltak. Alkalmasságukat elsősorban állami gazdaságokban próbáljuk ki, hogy az ezzel járó kockázat ne terhelje a termelőszövetkezeteket. Kérem válaszom szíves tudomásul vételét. ELNÖK: Kérdem Hengsperger Péter képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal? HENGSPERGER PÉTER: Csak annyi megjegyzésemvolna, hogy az új típustervekkel kapcsolatban nehogy úgy járjunk, amint arra már volt példa: alighogy felépült az istálló, már romba is dőlt. (Derültség.) Remélem, hogy itt javulás fog beállni. Köszönöm a választ. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, tudomásul veszi-e a választ? (Igen.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Megállapítom, hogy az interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik dr. Bélák Sándor képviselőtársunk interpellációja a MÁV által szerződésileg vállalt talajjavító mésztrágya-szállítás tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez, valamint a savanyú-talajok javításához koncentráltabb és olcsóbb mészanyag előállítása tárgyában az Országos Tervhivatal elnökéhez. Dr. Bélák Sándor képviselőtársunkat illeti a szó. DR. BELÁK SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban az utóbbi években több komplex talaj javítási terv készült, amelyek célja, hogy a rossz termőképességű és nehezen művelhető talajok mielőbb javításra kerüljenek. Ezzel biztosíthatjuk legjobban a ma még gyenge termelőszövetkezetek jobb gazdálkodási feltételeit. Az egyik ilyen — nagyságánál és jelentőségénél fogva kiemelkedő program a Vas-, Veszprém- és Zala megyék erodált területét érintő, mintegy 300 000 katasztrális hold terület javítását célzó terv, amelyről a pénzügyminiszteri expozéban is említés történt. E területek komplex és generális talajjavítására és vízrendezésére vonatkozó iránytervek elkészültek, ezeket az illetékes szervek elfogadták, s ennek alapján ez évben kezdődnének a nagyobb méretű talaj javítási munkálatok. Az idei kiviteli tervek ezen a tájon 30 000 katasztrális hold talajjavítását irányozzák elő. E komplex talajjavítási feladatok egyik leglé-