Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-9

613 Az. Országgyűlés 9. ülése 1964. február 1-én, szombaton 614 tást a budapesti TRANSVILL Vállalattól fokozatosan telepítettük és telepítjük át. Álláspontunk az, hogy ezt a megkezdett profiláttelepítést tovább folytatjuk és kisebb, az Ajtai elvtárs által említett beruházási keret felhasználásával a vállalatot jelenlegi termelési értékének körülbelül kétszeresére fogjuk felfuttatni, fokozatosan, a szükségleteknek megfelelően. Ezen TRANSVILL-telep'helyen műhelybővítést nem tervezünk. Kiegészítő szociális építményekkel, illetőleg gépi beruházással alkalmassá tesszük az előbb említett feladatok fokozatos ellátására. Köteleztük a vállalatot, hogy a folyamatos szerelés megszervezésével a műszakszámot duplájára emelje. Ennék megvalósítására kell a kiegészítő szociális és gépi beruházások létesítése. A Világítástechnikai Vállalat fejlesztésére a Kohó- és Gépipari Minisztérium az elmúlt három év alatt kb. 11 millió forint beruházást fordított és 1961-től fokozatosan a volt Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Tanácsi Vállalat • vasszerkezeti üzemét Világítástechnikai cikkek gyártására tette alkalmassá, úgyhogy 1964-ben. a Világítástechnikai Vállalat 50 millió forint értékben termel, 420 fő foglalkoztatásával. Az említett Somogy megyei vezetők és a KGM vezetők közötti megállapodás előirányozta ezen kívül, hogy 50—60 millió forint felhasználásával egy nagy volumenű rekonstrukció valósuljon meg ezen vállalatnál úgy, hogy a foglalkoztatottság 1500 főt érjen el 1965 végére. A beruházási program a megfelelő tanulmányterv kidolgozása után elkészült, s a beruházás nagyságrendje a pontos gazdasági és műszaki felmérések alapján kb. 120 millió forint, és ezzel 170 millió forint termelési érték és 1200 fő foglalkoztatása érhető el. A Kohó- és Gépipari Minisztériumnak az a véleménye, hogy ezt a beruházást a budapesti világítástechnikai gyár gyártmányainak teljes kitelepítésére meg kell valósítani, s mivel a második ötéves terv ilyen nagyságú beruházást nem tett lehetővé, — a második ötéves tervben 17 millió forint beruházás volt erre a célra tervezve — ennek megvalósítása csak a harmadik ötéves tervben történhet meg. Az említett mindkét vállalat budapesti ikervállalatánál az elmúlt két évben létszámnövekedés nem történt, sőt mindkét vállalatnál bizonyos létszámcsökkentest hajtott végre a KGM. A hivatkozott megállapodásban szerepel a Nagyatádon levő laktanya épületében a budapesti drótháló-, fémszövet- és fonatgyár letelepítése is. A KGM vezetői még 1962 szeptemberében írásban közölték a tanács vezetőivel, hogy a megállapodás ezen pontját nem tudják végrehajtani, mivel a felmérés alapján a terület nem alkalmas ipartelepítésre. 1963-ban újra felülvizsgáltuk a nagyatádi ipartelepítési lehetőségeket és újra megállapítást nyert, hogy Nagyatád nem alkalmas gépipari telepítésre azért, mert épületei, elhelyezése, kiépítetlen vasútállomása, a vasúton való további szállítások lebonyolítása nem teszi lehetővé ilyen típusú gyár- odatelepítését. A dróthálóhoz, a drótszövethez szükséges anyag gyártása Miskolcon és Salgótarjánban történik. Évi viszonylatban körülbelül 30 ezer tonna anyag szállítása az. ország déli területére nem gazdaságos. A drótháló- és drótszövetgyár kitelepítését Budapestről a harmadik ötéves tervben tervezzük, elő is van irányozva az alapanyaggyártás közelében. Ezt a véleményünket a Somogy megyei tanács illetékes vezetőivel 1963 novemberében újból közöltük. A vidéki ipartelepítés gyorsítása céljából az elmúlt években figyelembe vettünk és felhasználtunk a megyék által felajánlott, használaton kívüli, vagy nem megfelelően hasznosított épületeket. Ez látszólag a leggyorsabb megoldási lehetőséget biztosította, azonban gazdaságilag és műszakilag számos kompromisszumot és nem kielégítő megoldást eredményezett. A lefolytatott vizsgálataink egyértelműen bebizonyították, hogy a meglevő épületek hasznosításának kényszerhatása többlet-beruházást, technológiailag helytelen elrendezést, s ennek következtében gazdaságtalanabb gyártást eredményezett. A zöld mezőben való telepítés olcsóbbá tette volna sok esetben beruházásainkat. Ezért a vidéki ipartelepítés további mértékét a regionális tervezés alapján az egyes országrészek és települések adottságainak együttes figyelembe vételével kell meghatározni. A harmadik ötéves terv gépipari ipartelepítési terve az összefüggések és az adottságok széles körű figyelembe vételével készült, s ugyanakkor kapcsolódik az Országos Tervhivatal által kidolgozott országos ipartelepítéshez is. ELNÖK: Kérdem Varga Károly képviselőtársunkat: egyetért-e a válasszal? VARGA KAROLY: Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel a miniszter elvtárs által elmondottakra, a két vállalat fejlesztésével kapcsolatosan megnyugvással vettem tudomásul a minisztérium intézkedéseit, amelyek összhangban vannak népgazdaságunk fejlesztésével, ipartelepítési feladatainkkal, a vidékre való telepítés végrehajtásával. Viszont nem nyugtatott meg az a probléma, amely Nagyatáddal kapcsolatosan merült fel, egyrészt interpellációmban, másrészt a miniszter elvtárs válaszában. Ugyanis a megállapodás birtokában a tanács olyan intézkedést tett, hogy a volt laktanyaépületből a lakókat kitelepítette, és a benne működő üzemrészek tekintetében, amelyek a mezőgazdasággal voltak kapcsolatosak, folyamatba tett intézkedéseket. Elképzelhető, hogy a miniszter elvtárs által indokolt módon annak az iparágnak a telepítése talán nem lenne gazdaságos, de felvetem annak szükségszerűségét — gondolok itt a lakók áttelepítésére, s arra, hogy az épület rendelkezésre áll — hogy a minisztérium az Országos Tervhivatallal együtt folytasson további tárgyalásokat és tervezést ezeknek a meglevő épületeknek az üzembehelyezésére, illetve igénybevételére. Ezek figyelembe vételével a miniszter elvtárs válaszát elfogadom. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, tudomásul veszi-e a választ? (Igen.) Van-e valaki ellene? Nincs. Megállapítom, hogy az interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik Hengsperger Péter képviselő-