Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

58 li / Az Országgyűlés 8. ülése 196 géből elsőrendű fontosságú, és ennél a beruházásnál angol, finn és más külföldi gépek is beépítésre kerülnek. Azt javasolnám, hogy erre alkamas tervidőszakban hozzuk jobban egyensúlyba az építőiparral és a vele kapcsolatos iparágakkal szemben megnyilvánuló igényt a megvalósulás lehetőségeivel. Bizonyosra veszem, hogy az így keletkező forrástöbblet lehetővé teszi az építőipar és a vele együtt működő iparágak műszaki színvonalának jelentős emelését, a korszerű és jól gépesített kivitelezési technológiák alkalmazásba vételét. Kerületünkben az ipar átszervezése folytán a hagyományos nagyüzem a Csepel Vas- és Fémművek mellett egy sor újabb ipari nagy vállalat, a Magyar Posztógyár, a Kőolajipari Vállalat, a kikötő üzemág központja jött létre és még számos más összevonás történt, közöttük a Papíripari Vállalaté, az ország valamennyi papírgyárával és papírfeldolgozó üzemével 15 gyárat és több mint tízezer dolgozót egyesítve. A vállalat termelési feladatai mellett évi 80 000 tonna importpapírt oszt el, s a külkereskedelemmel való kapcsolatai évente 18—20 millió dollár értékű forgalmat képviselnek. Közismert, hogy papírellátásunk még nem fedezhető a hazai termelésből, de folynak a Könnyűipari Minisztériumban és a vállalatnál a devizaoptimum és a legkedvezőbb program számításai. Ennek ma már megfelelő előfeltételéi vannak a központi gyártási programozással. Az átszervezés óta eltelt fél év alapján még nem tudunk komoly eredményekről beszélni, hiszen az új helyzetből adódó kezdeti nehézségekkel küzdünk, s az intézkedések hatásának egy bizonyos idő eltelte után kell jelentkeznie. Vannak olyan intézkedések, amelyeknek mutatkoznak az előnyei, vagy komoly eredményeket ígérnek. Kiemelném a karbantartó és javító részlegek összevonását és ezzel hatékonyságuk emelkedését. A sok ezer tonna papírkiesést okozó nagyjavítások idejének lecsökkentése, a saját erőből végzett üzemi rekonstrukciók tartamának lerövidítése, a központi alkatrész- és golyóscsapágy-raktár felállítása, a műhely- és műszerkocsik beállítása nagy segítséget jelent majd munkánkban. Az átszervezés módot ad a lehetőségek sokkal jobb kihasználására, ezáltal a nemzeti jövedelem emelésére. Ebből kell megteremteni azt az anyagi alapot is, amely lehetővé teszi, hogy az elhanyagolt területekre többet tudjunk fordítani. Tudatában vagyunk annak, hogy ez az év nem alkalmas arra, hogy több év mulasztását pótoljuk, de a jövőben ezeket a hiányosságokat fokozatosan meg kell szüntetni. Egyre korszerűbb és fejlettebb gépi berendezésekkel termelünk, de gyáraink környezete még magán viseli az elavultság képét, hozzájárulunk a környék levegőjének szennyeződéséhez és a rend terén is bőven van tennivaló. Üzemeink külső képe, az épületek karbantartása — jórészt kivitelezési nehézségek miatt — elhanyagolt, állagában romlik, jóllehet nemcsak az újra, hanem a meglevőre is súlyt kellene helyezni, hiszen például M. január 31-én, pénteken 582 a papíriparban egy munkásra 200 ezer forint állóeszköz-érték jut. Nagymértékben fékezi a fejlesztést az üzemek anyagmozgatásának, a szolgáltató üzemek elmaradottságának, az anyag- és árutárolás nehézségeinek ténye is. A termelés volumene és a létszámmal kapcsolatos nehézségeink elkerülhetetlenné teszik, hogy e téren — az alapvető technológiai fejlesztés mellett — a kiszolgáló jellegű üzemrészek színvonalát emeljük. A mi nagy vállalatunknál például csaknem kétmillió tonna nyersanyag, félkész és késztermék megmozgatására van évenként szükség. A korszerűsítés és a gépesítés női munkaerők beállítását tenné lehetővé azáltal, hogy megszüntetné a nehéz fizikai munkát. Tisztelt Országgyűlés! Kerületünk is nagymértékben részesül a nemzeti jövedelemből, beruházások, felújítások fqrmájában nagymértékű az ipar fejlődése, de vigyáznunk kell, mert a korszerű és fejlett ipar és a mezőgazdaság igényeinek kielégítésében nincs minden téren összhang. Csepelen például évek óta tervezik a városközpont létesítését, amelynek építése felső szintű határozat szerint ez évben már megkezdődik, számos, a lakosság érdekeit szolgáló létesítménnyel együtt. A kerület peremrészei azonban a közeljövőben nem kerülnek komolyabb fejlesztésre, ahogy Kollár képviselőtársam már részletesen elmondotta. Tudjuk, hogy a nemzeti jövedelmet előbb meg kell termelni, csak úgy lehet az igények és még sok más szempont alapján elosztani. Kerületünk részéről mindent elkövetünk, hogy a nemzeti jövedelem emeléséhez minél eredményesebben hozzájáruljunk, hogy a jövőben ezzel ennek a nagy munkáskerületnek is lendületesebb és következetesebb fejlődést biztosíthassunk. Azt szeretnénk, ha ígéreteink és vállalt határidőink, amelyeket kerületünk lakosaival közlünk, megalapozottak lennének. Ha terveinket valami akadályozza, őszintén meg kell mondani. Ez megteremti a bizalom légkörét, mozgósítja a tömegek cselekvő erejét és elősegíti a kölcsönös együttműködést, ami az eredményes munka alapja és terveink megvalósításának biztosítéka. A költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Esze Gábor képviselőtársunkat illeti a szó. ESZE GÁ

BOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Nem tartom szükségesnek még egyszer elmondani, amit sok elvtársam elmondott, hogy milyen helyes, milyen reális a költségvetésünk: azzal jómagam is egyetértek, mert ezt mindannyian elmondottuk méreteiben és öszszességében. Ellenben szeretnék néhány szót szólni Szabolcs-Szatmár megye bizonyos dolgairól. Szabolcs-Szatmár megyében 282 termelőszövetkezet és 52 termelőszövetkezeti csoport működik. A kedvezőtlen időjárás ellenére is termelőszövetkezeteink 1963-ban tovább szilárdultak, és a tartalékolás növekedése mellett az előző évihez viszonyítva mintegy ezer forinttal növekedett a tagok egyénenkénti részesedése. '