Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

583 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 584 Termelőszövetkezeteink további megszilárdítására több közismert tényező hat, amelyek közül felszólalásomban az öntözés fejlesztésével és a gyümölcstermesztés problémáival kívánok röviden foglalkozni. Az állandó nagy termések elérésének egyik döntő előfeltétele a megfelelő nedvesség biztosítása, amit nálunk az évi csapadékmennyiség nem ad meg. Ugyanis több év átlagában a tenyészidő alatt lehullott csapadék nem haladja meg a 250 millimétert. A nedvesség megőrzéséi elősegítő megfelelő agrotechnika mellett öntözéssel küzdhetnénk hatékonyan az aszály ellen. Ezzel tudjuk csökkenteni a termésingadozást. öntözésfejlesztésünk üteme eddig nem volt kielégítő, bár az utóbbi években jelentősen fejlődött. Az 1950-es évben megközelítőleg ezer katasztrális holdon, 1962-ben 8500 katasztrális holdon, 1963-ban pedig már 13 000 holdon folytattunk megyénk területén nagyüzemi öntözéses gazdálkodást. A rendelkezésre álló vízkészlet alapján a szárazság elleni küzdelem, a termésátlagok növelése és termelőszövetkezeteink belter jesebb gazdálkodása még nagyobb arányú fejlesztést igényel. Ezt az igényt figyelembe véve, 1964-ben tovább emelkedik megyénk öntözhető területe: 11 850 katasztrális holddal. De ennél még többet lehetne öntözni, mert megyénken folyik keresztül a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr. Érdekes itt megállapítani, hogy az alföldi megyék — Hajdú-Bihar, Szolnok — hatvanezer-százezer kataszrális holdat öntöznek, ugyanakkor az orrunk előtt folyik el a víz, s mi ebből idáig még csak 22 000—23 000 holdat öntözünk. így például a csengeri, a rakamazi és a komló-tótfalui öntöző területen nagyszerű lehetőségünk van, ehhez a megyének már tervei is készültek, amelyeket az illetékeseknek felül kellene vizsgálniuk, és erre a beruházást a következő években biztosítani kellene. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom további részében a téli alma termelésének kérdésével kívánok foglalkozni. Köztudomású, hogy SzabolcsSzatmár megye súlypontosan télialma-termesztéssel foglalkozó megye. Termésünk 70 százalékát — sikeres termés esetén — külföldre szállítjuk. A téli alma termesztésével kapcsolatban a megye területén jelentkező fő problémákat két csoportban szeretném ismertetni. A gyümölcstelepítéssel és a termesztéssel kapcsolatos járulékos beruházásokról már igen sok elvtárs szólt itt, maga a pénzügyminiszter is foglalkozott vele. Igen jelentős a meglevő gyümölcsöseink hiányzó állományának pótlása. A megye területén csaknem 50 000 katasztrális. hold téli almás gyümölcsös van. Ebből termő 15 000 katasztrális hold. Természetesen j az új telepítésekkel évről évre rohamosan növekszik. Termőterületünk 1963-ban 18 600 vagon almát termelt. Ebből év végéig a kereskedelem átvett ] 5-724 vagonnal, ennek csaknem 56 százaléka I. osztályú áru volt. Korszerű, jobban felszerelt gazdálkodás mellett a termés magasabb százaléka lehetne exportképes. A nagy befektetésekkel, erőfeszítésekkel megtermelt gyümölcs feldolgozásához, tárolásához, szállításához a mainál többszörösen korszerűbb feltételeket, gépesítést kell biztosítani. Így magasabb exportszázalékot érhetnénk el. A szükséges gépek nagyobb része hazai gyártmányként már rendelkezésre áll, beszerzésükhöz azonban az eddiginél nagyobb hitelkeretet kell biztosítani. Igen sok veszteség ért bennünket amiatt, hogy a leszüretelt gyümölcs átmeneti tárolására nincs megfelelő lehetőségünk, ennek következtében termésünk mintegy 20—30 százalékot veszít értékéből, A tapasztalat szerint pedig a termés mintegy 40 százalékát — még a mainál jóval jobb szállítási viszonyok mellett is — átmenetileg szükséges tárolni. A mai termésmennyiség elszállításához naponta 20—30 vagonra lett volna szükség, ezzel szemben csak 10—13 vagon állt rendelkezésre. Bővíteni kellene a fehérgyarmati, csengeri, vásárosnaményi állomások rakodóparkját, mert az alma- és gyümölcsszállításokkal egyidőben jelenik meg a nálunk bőségesen termő burgonya és cukorrépa, így az alma szállítása szinte lehetetlen. A berakodó helyeken nincsenek megfelelő mérlegek, ami a szállítást akadályozza. Felszólalásom első részében általában foglalkoztam az öntözés további fejlesztésével, itt az alma termesztése területén a megfelelő kutak szükségességéről kell beszélnem. A megfelelő és korszerű kémiai védekezés biztosításához mintegy 300 bővizű kútra volna szükség már 1964ben. A korszerű mennyiségi és minőségi termelés elengedhetetlen követelménye a permetező géppark szaporítása is. A mai géppark számban kevés, részben elavult, elhasználódott. Nem olyan nagy jelentőségű, de fontos, hogy megfelelő metszőollók is rendelkezésre álljanak. A hazai gyártmányúak a tapasztalat szerint még kevéssé megfelelők, viszont nagyon beváltak a Kunze gyártmányúak, sajnos azonban ezeket már két éve nem lehet kapni. Tisztelt Országgyűlés! A felsorakoztatott igények látszólag nagyok. Azért látszólag, mert számításunk szerint a befektetett Összegek a termés mennyiségi és minőségi növekedése következtében néhány év alatt megtérülnek. örömmel vettük tudomásul Czinege elvtárs, bejelentéséből, hogy a honvédségnél 150 millió forintot megtakarítanak, és másutt is beszámoltak az elvtársak ilyen megtakarításokról. Jó lenne, ha az ilyen megtakarításokat már az idén ' ilyen járulékos beruházásokra fordítanák. Nem utolsósorban beszélek gyümölcsöseink hiány állományának pótlásáról. Az újabb telepítési irányzat éppen a magasabb hozamok érdekében sűrűbb telepítési formákat alkalmaz, mint az előbbi években. A megye területén mintegy 31 000 katasztrális hold fiatal telepítésű, három-, négyéves gyümölcsös van, ami erősen hiányos. A hiányok részben az asztályos időjárásból, részben a vadkártételtől, részben a nem mindig megfelelő csemetefaállományból adódnak. Pótlá- i sukra mintegy 250 000 darab csemetére volna szükség, ami most nem áll rendelkezésre. Ez a termelőszövetkezetekre nézve rendkívül sérelmes és minél sürgősebben orvoslandó kérdés. A hiányos gyümölcsösök gazdaságosan nem. hasznosíthatók, ugyanígy a járulékos beruházás sok sem, jogilag azonban a legfontosabb kérdés az, hogy. a fennálló rendelkezések szerint,,ha a