Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-8

579 Az Országgyűlés 8. ülése 1964. január 31-én, pénteken 580 vezett meg: itt pedig tessék nőket alkalmazni. Az igazság kedvéért azt is megmondom tisztelt képviselőtársaim — remélem helyeslik •— a nők se válogassanak a munkában. Ha kozmetikáról fodrászatról van szó, oda tízesével jelentkeznek, de a tsz-be nem tolakodnak, és a mi építőiparunkhoz Szolnok megyéből kell munkaerőt -hozni. A nők foglalkoztatásának kiterjesztése már most felhívja a figyelmet bizonyos járulékos dolgok megépítésére, megteremtésének szükségességére. Hiába akarunk nőket foglalkoztatni, ba nincs bölcsőde, ha nem elég az óvoda, ha nem elég a szolgáltatás, rosszul működik a Patyolat, a Gelka és így tovább. Példaként hoznám fel, hogy Salgótarján 33 000 lakosú város és összesen 100 bölcsődei férőhelye van, a norma szerint 348-nak kellene lenni. Az az érzésem, a megyei egészségügyi beruházások alapján az Egészségügyi Minisztérium egyes emberei azt gondolják: Salgótarján kap egy megyei kórházat, ott már nem kell rendelő, nem jár a bölcsőde, mert a kórház viszi a milliókat. Ez nem helyes, mert a rendelőben olyan állapot van, hogy az egyik volt miniszterhelyettes azt mondotta, aki ide bejön, ha nem is volt beteg, itt biztosan az lesz. Balassagyarmaton, Pásztón sem jobb a helyzet. Még egyszer mondom bölcsőde és napközi kell, mert a szülés után ha letelik az öt hónap a dolgozó nő kénytelen odaadni a kiscsecsemőt valakinek gondozásra és 600—700 forintot fizet Çrte. Ezért szóltam erről, mert erre már most gondolni kell. A munkaerőgazdálkodásnál befejezésül még egy dolgot: jobb összhangot, nagyobb tervszerűséget kell a különböző szervek, tárcák, és a munkerő-mérleg között biztosítani. Nagyon örülünk annak, hogy például a mi megyénkben 550-nel emeltük a középiskolákban tanulók számát három esztendő alatt. De ebből majd 500 a Művelődésügyi Minisztérium alá tartozó szak- középiskolákba, gimnáziumba jár. A Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó technikumban csak kettővel, a KGM-hez tartozó technikumban csak 25-tel emelkedett a létszám. Miért hiba ez? Először is nekünk szakmunkások kellenek, a korszerű technikához, másrészt azért is kifogásolom, mert az egyetemi utánpótlást sem látom megfelelően biztosítva. Az ipari tanulóképzésnél és az 5 + l-es oktatási formánál is jobban figyelembe kellene venni a népgazdasági igényeket. Most az ún. 5 -f- l-es forma ott folyik, ahol helyet kapnak és később kiderül, hogy ilyen szakemberekre nincs is szükség. Vannak jellemző esetek az ún. bázisvállalatoknál : az ipari tanulók 70 százaléka marad ott szakmunkásvizsgája után, a többi elmegy, mert fölöslegessé vált. Az ipari tanulóképzésnél említeném meg azt is, szakmát kell adni a nőknek és megfelelő arányt biztosítani számukra a különböző szakmákban. Ismerek közülük nagyon jó képességű vasbetonszerelőt, láttam nagyon jól dolgozó festőt és mázolót, príma műszerészeket. Ügy gondolom, hogy a kormányzat úgy mint eddig is megfelelő körültekintéssel, bizalommal, az emberek iránt érzett mélységes hittel' fogja rendezni ezt a kérdést is, és ebben az 1964-es költségvetés is segíteni fog, ezért az 1964-es költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bertalan István képviselőtársunk. BERTALAN ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési javaslat szöveges indokolásában felvetett, az iparral foglalkozó megállapításokkal kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni. Észrevételeim alapjául a XXI. kerületben, illetve a Papíripari Vállalatnál ezen a téren szerzett tapasztalataim szolgálnak. Az ipar átszervezése Csepelen is befejeződött, végrehajtottuk a párt és a kormány célkitűzéseit és megkezdtük az átszervezés második szakaszának, az ipar koncentrálásának munkálatait, a létrehozott szervezeti keretekkel. Az adott lehetőségek kiaknázásával, a műszaki színvonal emelésével, a helyes és nagy egységekhez igazodó vezetéssel most már a célszerű és gazdaságos termelés a feladat. Megvan a lehetőség az anyagi eszközök és a szellemi erők Összpontosításával arra, hogy ne az egyes üzemi, helyi érdekek, hanem a népgazdasági követelmények érvényesüljenek elsősorban. Az átszervezés jelenlegi állapotában nagyon sok a problémánk. Az új átszervezett egységek iránt megnyilvánuló külső érdeklődés rendkívül nagy és ez gyakran az átszervezés gazdasági eredményeinek megvalósítására hivatott vállalati vezetőknek az átszervezés időszakában egyébként is nagy leterhelését tovább növeli és eltereli legfontosabb feladatukról a figyelmet. Le kell egyszerűsíteni az erősen megszaporodott adatszolgáltatást, és csökkenteni kellene jobb szervezéssel az értekezletek túlzott számat és időtartamát. Arra kellene törekedni inkább,, hogy azok tartalmasabbak és eredményesebbek legyenek, mert különben a munka érdemi részére nem jut idő, s inkább torlódnak, semmint egyszerűsödnek elvégzendő feladataink. Az átszervezés adta lehetőségek mellett az. egyes iparágak és vállalatok együttműködését is jó lenne erősíteni, hogy a tervezések során a tényeknek megfelelő adottságokkal számolhassunk. A dolgozókkal beszélgetve sokszor lelmerül, hogy népgazdasági tervünk anyag- és árutartalékait a különböző ipari és építőipari kapacitások összhangját a tervezés időszakában optimális előfeltételekkel és a körülmények legjobb összhangjával számítva rögzítjük. Erre vonatkozólag példaként szeretném megemlíteni én is beruházási tapasztalatainkat. Az építőipari és a vele kapcsolatos kivitelező munkák jórészt belföldi tényezőktől függnek. Ennek ellenére egy-egy létesítmény üzembehelyezése előtt sokszor nagyobb akadályt jelent az építési kivitelez.es és a belföldi gépbeszerzés, a berendezés felszerelése, mint az importgép beszerzése. A beruházások engedélyeztetési eljárása is hosszadalmas. Nem szabad megengedni, hogy a célkitűzések megvalósulása úgy elhúzódjon, mint például a csepeli új, 320 millió forint volument képviselő hullámdobozüzem beruházása. Ez az alapvető létesítményeit tekintve, máris 6—8 hónapot késik, egyes vonatkozásokban 2—3 évvel marad el a tervezett megvalósulás időpontjától annak ellenére, hogy a létesítmény a külkereskedelmi mérleg szemszö-