Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-2

41 Az Országgyűlés 2. ülése 1963. március 25-én, hétfőn 42 Pártunk politikája, a tömegek bizalma elősegíti e feladatok megoldását. E bizalom növeli a vezetők felelősségét minden szinten és növeli a követelményeket a vezetők munkájával szemben. A színvonal emelése fejlődésünk gyorsításának objektív követelményévé vált. A két világrendszer közötti gazdasági versenyben csak úgy törhetünk előre, ha a fejlett tőkés országok magas színvonalú üzemvezetésével szemben mind hatékonyabban aknázzuk ki nemzetközi viszonylatban és az országon belül is a tervszerű gazdálkodás adta lehetőségeket és a vállalatoknál folyó munkában is mind jobban erősítjük az újat, a korszerűt, a gazdaságosat. Ma itt húzódik a front vonala. Hisszük, hogy az 1963. évi népgazdasági terv és a költségvetés végrehajtásával újabb lépést teszünk előre második ötéves tervünk valóra váltásában, a VIII. kongresszus által népünk elé tűzött feladatok megoldásában. Kérem az országgyűlést, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatát fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Dr. Erdei Ferenc képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. ERDEI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1963. évi költségvetéséről benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés több szakbizottsága, majd a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalta, és beható megvitatás után a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A költségvetési javaslattal hét bizottság foglalkozott és a bizottsági vitákban 44 képviselőtársunk vett részt. A bizottsági megvitatás eredménye abban összegezhető, hogy mind a költségvetési előirányzatokat, mind a költségvetés alapjául szolgáló népgazdasági terveket, mind azokat a gazdaságpolitikai törekvéseket, amelyeket a költségvetés végrehajtására vonatkozóan a pénzügyminiszter elvtárs kifejtett, illetőleg az indokolás tartalmaz — a bizottságok egyértelműen helyeslik. A bizottságok nem kívántak számszerű módosítást az előterjesztett javaslaton, s ilyet a terv- és költségvetési bizottság sem javasol. Viszont felvetődött a bizottsági tárgyalásokon számos olyan fontos és időszerű gazdaságpolitikai kérdés, amelyek összefüggenek a költségvetéssel, illetőleg befolyásolják annak végrehajtását. Ezekről a következőkben tájékoztatom röviden a tisztelt Országgyűlést. Számos kérdés hangzott el a bizottságokban arról, hogy egyes újabb körülmények hogyan befolyásolják a költségvetést, mint például a vízkárok, vagy a vállalati mérlegek és a termelőszövetkezeti zárszámadások pontosabb ismerete. Mind a pénzügyminiszter elvtárs a terv és költségvetési bizottságban, mind a szakminiszterek, illetőleg helyetteseik az egyes bizottságokban meggyőzően indokolták, hogy e körülmények miatt, bár ezekben jelentkeznek bizonyos nem is egészen jelentéktelen változások, nem lenne helyes változtatni a költségvetési előirányzaton. Egyrészt azért nem, mert a módosulások részben kiegyenlítik egymást, részben pedig olyanok, hogy a költségvetés végrehajtása során operatív intézkedésekkel megoldhatók. Altalános figyelem irányult a bizottságokban arra, hogy a tervezett igen jelentős termelésnövelés a mezőgazdaságban — az indokolás szövegében 14 százalék, most Timár elvtárs expozéjában 12—14 százalék — reálisnak tekinthető-e, mert ez nagymértékben befolyásolja a többi népgazdasági tervek és a költségvetés teljesítését is. A mezőgazdasági bizottság vitájában a földművelésügyi miniszter elvtárs és a bizottsági tagok egységes véleményeképpen az a megítélés alakult ki, hogy ezt döntően két tényező befolyásolja, s ezek alapján elérhetőnek tekinthető a terv teljesülése. Egyik a gyenge termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősítése. Erre a költségvetés is igen jelentékeny összegeket irányoz elő, de a mezőgazdasági irányító szerveknek is ez központi törekvését képezi, ahogy erről Losonczi elvtárs a bizottságot részletesen tájékoztatta is. És ez a tényező, a gyenge termelőszövetkezetek növekedése, magában véve igen jelentékeny faktora annak, hogy a termelés tervezett növekedése elérhető legyen. A másik tényező természetesen az időjárás. Közepesen kedvező időjárás már elegendő lenne a terv teljesítéséhez, miután főleg a növénytermelésben kell emelkedniök a hozamoknak. És ez természetesen biztosra nem vehető, de a valószínűsége megvan. A bizottságban sok olyan fontos feladatot vetettek fel és példáztak a felszólalók, amelyekre a költségvetés végrehajtása során különleges figyelmet kell fordítani, hogy a tervezett eredmény elérhető legyen. Ezekről szólott részletesen Timár Mátyás elvtárs is. A bizottságok tárgyalásain különösen a következőket vetették fel: a beruházások koncentrálása, a műszaki fejlesztés különféle feltételeinek javítása, az anyagi érdekeltség olyan irányú fejlesztése, hogy az elősegítse a kitűzött tervek megvalósulását, a különféle fejlesztési intézkedések szorosabb összhangba hozatala stb. Ezekkel kapcsolatban azt a megállapítást tehették a bizottságok, hogy a minisztériumok és az OT vezetői e problémákat reálisan látják, és minden felvetett ilyen természetű kérdésben folyamatban levő tervezésről, intézkedések előkészítéséről, vagy megtett intézkedésekről számoltak be a miniszterek, illetőleg helyetteseik. Felvetettek a bizottsági tagok számos olyan nagy jelentőségű kérdést, amelyek nemcsak az ez évi terveket és a költségvetést érintik, hanem népgazdaságunk további fejlődésére vonatkoznak, mint például a fejlesztési tervek szorosabb központi és területi összehangolása, a beruházások komplex megvalósításának a gyorsabbá tétele, az anyagi Ösztönzők rendszerének továbbfejlesztése, a tudományos kutatási eredmények gyakorlati megvalósításának a szervezettebbé tétele, egyes árkérdések összehangolt megoldása stb. Mindezek olyan kérdések, amelyekkel szakemberek, közgazdasági, üzemgazdasági és műszaki specialisták és az illetékes irányító szervek