Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

451 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 452 Az említett témák elsősorban a kisfeszültségű hálózatok problémáit érintették, azonban át kell térni néhány szóval a középfeszültségű és a nagyfeszültségű hálózatok jelenlegi problémáira is. A közép- és nagyfeszültségű hálózatokon telepítendő nagy transzformátor állomások és kapcsolóállomások kérdése ismét felveti a munkaerő, a jó szakkáder hiány miatt az automatizálás, a telemechanizáció kérdését. Ezzel évek óta foglalkozik a villamosenergia iparág. Azért, hogy a jövőben komolyan tudjunk foglalkozni ezzel, ahhoz feltétlenül szükséges a villamosenergiaiparnak a KGM-mel és a KPM-mel történő koordinációja bizonyos kérdésekben. Az alállomások és a transzformátor állomások készülékek automatizálása szükségessé teszi bizonyos fejlett készüléktípusok kialakítását. Nem gondolunk arra, hogy egy év alatt alakítson ki a KGM megfelelő készülékeket, viszont feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy amely készülékek konstrukciójával egyes KGM-vállalatok 5—10 éve foglalkoznak, végre találjanak megoldást. Vagypédig egy másik lehetőség: ha néni tudjuk megoldani hazánkban ezt a kérdést, tekintettel arra, hogy kevés készülékre van szüksége ilyen vonalon a villamosenergia iparágnak, a KGST-ben — mely feltétlenül olcsóbb — szükséges megoldani ezt a kérdést. Feltétlenül szükségesnek tartom megemlíteni a TRANSVILL által gyártott és gyártandó terhelés szakaszoló kérdést, amit évek óta terveznek, s évenként terv-módosítást kell eszközölni, s az elmúlt évi mérési eredmények azt tanúsították, hogy a készülékek nem felelnek meg a szabványban előírt értékeknek. E helyett a készülék helyett körülbelül tízszer akkora értékű teljesítménykapcsolót kell beépíteni, így a beruházási kereteket nem tudjuk jól hasznosítani. Meg kell említeni a teljesítménykapcsolók meghajtásának kérdését is. Részletesen nem térek ki erre, azonban az az állapot tovább nem tartható fenn, ami Magyarországon van. Meg kell oldani, vagy a KGST vonalán kell foglalkozni komolyan ezzel a kérdéssel. A villamosenergia-rendszerben, a középfeszültségen bekövetkező üzemzavarok elhárítására a jövőben nagymértékben alkalmaznunk kell a gyors üzemzavar-elhárítást. Ennek egyik legjobb módszere az, hogy az üzemzavarok behatárolására ultrarövid-hullámú rádió-adóvevő berendezéseket használjunk. Igen, az iparág használná, ha volna. A Budapesti Rádiógyár évek óta, illetve talán azt lehetne mondani, lassan egy évtizede kezdte fejlesztgetni a frekvenciamodulált készülékek típusait, mindmáig azonban nem jutott el még odáig, hogy ezek a készülékek valóban a gyakorlatnak megfelelő, rázást, terhelést bíró készülékek legyenek. Többszer felmerült az a kérdés, hogy hozzunk be külföldről félvezetőkkel készített, tranzisztorizált korszerű készülékeket. Ez is megoldás lenne, úgy érzem azonban, hogy pillanatnyilag, mondjuk a devizahelyzet, illetőleg a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé. Feltétlenül szükséges hazánkban ezzel a kérdéssel foglalkozni s a villamosiparág részéről elsősorban azt kérjük, hogy nyíljék lehetősége iparágunknak ilyen készülékek beszerzésére és alkalmazására. Még néhány szót szeretnék szólni a vegyiparral kapcsolatos témáról, a vegyipar és a villamosenergia ipar koordinációs kérdéséről, mivel ezzel iparágunkban külön megbíztak. Az elmúlt időkben, decemberben és januárban a borsodi területen igen nagy üzemzavarok keletkeztek a Borsodi Hőerőmű mellett telepített új vegyiművek által szennyezett területen. Abban az időben, amikor a vegyi üzemet tervezték és telepítését kitűzték, a villamosenergia ipar felhívta a vegyipar, a vegyészek figyelmét arra, hogy a keletkező szennyeződések igen rossz hatással lesznek a villamosenergia-rendszerre, a villamosenergia-hálózatra, az erőműre. Sajnos, a tárgyalások eredményeképpen mégis, gazdasági okokból, a Borsodi Hőerőmű mellé telepítették a vegyi üzemet, figyelmen kívül hagyták azonban, hogy ennek a vegyi üzemnek nincsen saját erőműve, mint a korábbi időkben nyugati cégek által létrehozott vegyi üzemeknek, hanem a meglevő magyar energiarendszerből fogja vételezni villamosenergia-szükségletét, gőzszükségletét pedig a Borsodi Hőerőműtől. A vegyi üzem védelmi rendszere, automatika ja és reteszelési rendszere jelenleg nincs olyan állapotban, illetőleg nem is úgy tervezték, mint amilyen üzemi viszonyok között üzemel. Így ez a védelmi rendszer megfelel egy körülbelül 40—50 évvel ezelőtt elképzelhető védelmi rendszernek. Az ebből adódó hibák természetszerűen komoly üzemzavarokhoz vezettek. Feltétlenül szükséges — mivel a villamosipar és a vegyipar képviselői most már a helyszínen lerögzítették és megállapították, hogy a hibák honnan erednek — hogy a vegyipar képviselői és maga a vegyipar, megfelelő lépéseket tegyen, de ne egykét éven, vagy fél éven belül, mint ahogyan ígérték, hogy a vegyi üzemből eredő hibák mielőbb megszűnjenek. Az ottani szennyeződéseket a minimumra kell redukálni, már csak azért is, mert nem lehet kockára tenni sem a magyar energiarendszer stabilitását, sem pedig a több milliárd forint költséggel megépült Borsodi Hőerőmű életét, nem beszélve arról, hogy a Borsodban keletkezett üzemzavarok igen nagy területre, a borsodi bányákra és Miskolc környékére is kihatottak. Még rövid három percet kérek, Tisztelt Országgyűlés. Régóta húzódik Miskolc környékén a DIMÄVAG komplexum villamosenergia-igényének megoldása. Három-négy évvel ezelőtt tárcaközi egyezmény jött létre a villamosenergia-igény kielégítéséről, és iparágunk három év óta várja, hogy a szükséges beruházásokat a Kohó- és Gépipari Minisztérium megfelelőképpen megvalósítsa. Többszöri unszolásra és levelezésre sajnos mindmáig semmi sem történt ezen a területen. Ennek a gyárrészlegnek a rekonstrukciója 1954-re volt tervezve és most már 1964-et írunk, a jelenlegi helyzet tarthatatlan életvédelmi, energetikai és egyéb szempontból. Azzal a kéréssel fordulok a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékes képviselőihez, hogy — még akkor is, ha semmit sem teszünk, semmi új üzemet nem telepítünk erre a területre — vizsgálja felül ott a helyzetet és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Nem beszélek arról, hogy ezek az üzemek fejlesztés elé néznek és termé-