Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

453 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30~án, csütörtökön 454 szetszerűen újabb teljesítmény-igények merülnek fel, és ezeknek kielégítésére is sor kell hogy ke­rüljön. Az előzőket összegezve kérem a tisztelt Or­szággyűlést, hogy a villamosenergia ipar részé­ről felmerülő keretigényeket vizsgálja felül és a jövőben, 1965-től kezdődően, a szükséges többlet­keret összeget biztosítsa a villamosenergia ipar­nak. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 90 percre felfüggesztem. (Szünet: 13.57—15.33.) Elnök: BERESZTÖCZY MIKLÓS ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozá­sunkat folytatjuk. Szólásra következik dr. Varga Pálné képviselőtársunk. DR. VARGA PÁLNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Az 1964. évi költségvetés kiemeli a vegyipar 1964. évi termelésének az átlagosnál nagyobb mértékű emelkedését. Minthogy én a vegyipar egy speciális ágában, a gyógyszeriparban dolgo­zom, ennek az iparágnak a problémáival kívá­nok hozzászólásomban foglalkozni. A gyógyszervegyészét ma komoly súllyal je­lentkezik hazánkban, részint a közegészségügyi igények korszerű kielégítése miatt, de igen nagy szerepe van külkereskedelmünk fizetési mérle­génél is, mert ez az iparág, amely kétharmad részben exportra termel. Ehhez az alapot azok a szellemi kincsek adják nálunk, amelyeket a ki­váló szakemberek ezrei reprezentálnak. Ez a mi szellemi kincsünk nagy tőkéje. Ez adott kincs mellett azonban figyelembe kell vennünk azt, hogy a világpiac gyógyszer­exportjában komoly verseny folyik. Olyan ver­senytársakkal állunk szemben, mint Svájc, Nyu­gat-Németország, az Amerikai Egyesült Álla­mok. A technikai bázisunk nem rossz, de ezen a területen még számos tennivaló akad. Nem fogadható el az a tény, hogy néhány nem jelen­tős értéket képviselő műszer hiánya csökkentse ennek a rendelkezésre álló hatalmas szellemi ka­pacitásnak az értékét, vagy még inkább a devi­zahiány károsan befolyásolja gyógyszerexpor­tunk hatékonyságát. Ezen műszerekkel a kuta­tás hatékonyságát éppen a versenyképesség ér­dekében lehetne fokozni és az importból beho­zott műszer folytán előálló eredmény megtérü­lést nyerne ugyanabból a devizából, amelyet erre a célra kiadnak. A népgazdaságunk számára rendelkezésre álló ezen szellemi kincsek hathatós gyümölcsöz­tetése érdekében kérem az illetékeseket, vizsgál­ják felül az alábbiakat: Az 1964. évi költségvetés kiemeli, hogy a mű­szaki fejlesztési alap 1964-ben 13 százalékkal magasabb, mint 1963-ban. A gyógyszeripar te­rületén ugyanis speciális helyzet áll elő. A gyógyszeripar műszaki fejlesztési alapját a min­denkori termelési értékből fix százalékos kulcs segítségével képezik. És itt ellentmondás mutat­kozik. A műszaki fejlesztés következményekép­pen létrejövő önköltségcsökkenés hatására csök­kennek a termelői árak is a gyógyszeriparban. Ezeket a termelői árakat évente állapítják meg és a műszaki fejlesztési alap képzésénél a fix kulcs alkalmazása létrehozza azt az ellentmon­dást, hogy a műszaki fejlesztési alap nem emel­kedik arányosan a termelés emelkedésének vo­lumenével. 1964-re a gyógyszeripar műszaki fej­lesztési alapja arra elegendő, hogy az előző évek szintjét tartani tudja, de a gyógyszeripar szá­mára az előzőkben vázolt versenyképesség bő­vítésére már nem elegendő. A másik pont, amire szeretném felhívni az illetékesek figyelmét az, hogy a rendelkezésre álló szellemi kapacitás hatékonyabb gyümölcsöz­tetése érdekében tegyék lehetővé az illetékesek néhány nagyértékű, ugyanakkor nagyon nagy kapacitású importműszer behozatalát, amelyek kutatási eredményei nemzetközi versenyképessé­günket is tovább fokoznák. Ezt éppen a nagy kapacitás miatt a műszer jobb kihasználható­sága érdekében központi helyen, a gyógyszer­iparon belül kívánnánk elhelyezni. De kérem az illetékeseket, vizsgálják meg annak lehetőségét is, hogy a gyógyszeripar több­letexportjából befolyó devizahányad egy mini­mális százalékával nem rendelkezhetne-e a gyógyszeripar szabadon, és a versenyképesség és a kutatás hatékonysága érdekében ezzel az ösz­szeggel nem tervezhetne-e saját maga szabadon. A harmadik szempont, amelyre szeretném az illetékesek figyelmét felhívni, a következő: A világpiac igényeihez való rugalmas alkal­mazkodás megköveteli azt, hogy a kutatási ered­mények gyorsan realizálódjanak, konkretizálód­janak. Sajnos, ezen a területen a magyar gyógy­szeriparban komoly tennivalók vannak. Egy új gyógyszerkészítmény forgalombahozatali ideje nálunk lényegesen alatta marad a fejlett kapita­lista országok forgalombahozatali idejének. És ha figyelembe vesszük, hogy a gyógyszeripar spe­ciális iparág, ahol a termelés mennyiségi, mi­nőségi növekedése mellett éppen a versenyké­pességben való fennmaradás érdekében döntő fontosságú évente állandóan új és új, magas ha­tékonyságú gyógyszerek kibocsátása, akkor fel kell hívnom az illetékesek figyelmét, vizsgálják meg a forgalombahozatali idő lerövidítésének le­hetőségeit. Tekintettel arra, hogy egy-egy új ké­szítmény forgalombahozatali idejének döntő há­nyadát a klinikai kipróbálások adják, kérem megvizsgálni azt a lehetőséget, nem lehetne-e erre a célra kijelölni néhány, megfelelő szakkép­zettséggel és műszerezettséggel rendelkező kli­nikát. A forgalombahozatal gyorsítása és a klinikai kipróbálás eredményeinek hatékonysága, műsze­res alapra való helyezése véleményem szerint lényegesen lerövidítené egy új gyógyszer forga­lombahozatalának idejét, és ugyanakkor gyógy­szerklinikai kipróbálásoknál jelentkező, szubjek­tivitásból adódó hibákat is nagymértékben csök­kentené. Tisztelt Országgyűlés! A magyar gyógyszer­ipar mögött pártunk és kormányunk támogatá­sán túlmenően széles körű tapasztalatokkal ren­delkező gyógyszeripari szakemberek, nők és férr fiak állnak, mérnökök és fizikai dolgozók. Ezek becsületes és lelkiismeretes munkája biztosíték arra, hogy gyógyszeriparunk 1964. évi tervét, 21*

Next

/
Thumbnails
Contents