Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-7
453 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30~án, csütörtökön 454 szetszerűen újabb teljesítmény-igények merülnek fel, és ezeknek kielégítésére is sor kell hogy kerüljön. Az előzőket összegezve kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a villamosenergia ipar részéről felmerülő keretigényeket vizsgálja felül és a jövőben, 1965-től kezdődően, a szükséges többletkeret összeget biztosítsa a villamosenergia iparnak. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 90 percre felfüggesztem. (Szünet: 13.57—15.33.) Elnök: BERESZTÖCZY MIKLÓS ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Szólásra következik dr. Varga Pálné képviselőtársunk. DR. VARGA PÁLNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Az 1964. évi költségvetés kiemeli a vegyipar 1964. évi termelésének az átlagosnál nagyobb mértékű emelkedését. Minthogy én a vegyipar egy speciális ágában, a gyógyszeriparban dolgozom, ennek az iparágnak a problémáival kívánok hozzászólásomban foglalkozni. A gyógyszervegyészét ma komoly súllyal jelentkezik hazánkban, részint a közegészségügyi igények korszerű kielégítése miatt, de igen nagy szerepe van külkereskedelmünk fizetési mérlegénél is, mert ez az iparág, amely kétharmad részben exportra termel. Ehhez az alapot azok a szellemi kincsek adják nálunk, amelyeket a kiváló szakemberek ezrei reprezentálnak. Ez a mi szellemi kincsünk nagy tőkéje. Ez adott kincs mellett azonban figyelembe kell vennünk azt, hogy a világpiac gyógyszerexportjában komoly verseny folyik. Olyan versenytársakkal állunk szemben, mint Svájc, Nyugat-Németország, az Amerikai Egyesült Államok. A technikai bázisunk nem rossz, de ezen a területen még számos tennivaló akad. Nem fogadható el az a tény, hogy néhány nem jelentős értéket képviselő műszer hiánya csökkentse ennek a rendelkezésre álló hatalmas szellemi kapacitásnak az értékét, vagy még inkább a devizahiány károsan befolyásolja gyógyszerexportunk hatékonyságát. Ezen műszerekkel a kutatás hatékonyságát éppen a versenyképesség érdekében lehetne fokozni és az importból behozott műszer folytán előálló eredmény megtérülést nyerne ugyanabból a devizából, amelyet erre a célra kiadnak. A népgazdaságunk számára rendelkezésre álló ezen szellemi kincsek hathatós gyümölcsöztetése érdekében kérem az illetékeseket, vizsgálják felül az alábbiakat: Az 1964. évi költségvetés kiemeli, hogy a műszaki fejlesztési alap 1964-ben 13 százalékkal magasabb, mint 1963-ban. A gyógyszeripar területén ugyanis speciális helyzet áll elő. A gyógyszeripar műszaki fejlesztési alapját a mindenkori termelési értékből fix százalékos kulcs segítségével képezik. És itt ellentmondás mutatkozik. A műszaki fejlesztés következményeképpen létrejövő önköltségcsökkenés hatására csökkennek a termelői árak is a gyógyszeriparban. Ezeket a termelői árakat évente állapítják meg és a műszaki fejlesztési alap képzésénél a fix kulcs alkalmazása létrehozza azt az ellentmondást, hogy a műszaki fejlesztési alap nem emelkedik arányosan a termelés emelkedésének volumenével. 1964-re a gyógyszeripar műszaki fejlesztési alapja arra elegendő, hogy az előző évek szintjét tartani tudja, de a gyógyszeripar számára az előzőkben vázolt versenyképesség bővítésére már nem elegendő. A másik pont, amire szeretném felhívni az illetékesek figyelmét az, hogy a rendelkezésre álló szellemi kapacitás hatékonyabb gyümölcsöztetése érdekében tegyék lehetővé az illetékesek néhány nagyértékű, ugyanakkor nagyon nagy kapacitású importműszer behozatalát, amelyek kutatási eredményei nemzetközi versenyképességünket is tovább fokoznák. Ezt éppen a nagy kapacitás miatt a műszer jobb kihasználhatósága érdekében központi helyen, a gyógyszeriparon belül kívánnánk elhelyezni. De kérem az illetékeseket, vizsgálják meg annak lehetőségét is, hogy a gyógyszeripar többletexportjából befolyó devizahányad egy minimális százalékával nem rendelkezhetne-e a gyógyszeripar szabadon, és a versenyképesség és a kutatás hatékonysága érdekében ezzel az öszszeggel nem tervezhetne-e saját maga szabadon. A harmadik szempont, amelyre szeretném az illetékesek figyelmét felhívni, a következő: A világpiac igényeihez való rugalmas alkalmazkodás megköveteli azt, hogy a kutatási eredmények gyorsan realizálódjanak, konkretizálódjanak. Sajnos, ezen a területen a magyar gyógyszeriparban komoly tennivalók vannak. Egy új gyógyszerkészítmény forgalombahozatali ideje nálunk lényegesen alatta marad a fejlett kapitalista országok forgalombahozatali idejének. És ha figyelembe vesszük, hogy a gyógyszeripar speciális iparág, ahol a termelés mennyiségi, minőségi növekedése mellett éppen a versenyképességben való fennmaradás érdekében döntő fontosságú évente állandóan új és új, magas hatékonyságú gyógyszerek kibocsátása, akkor fel kell hívnom az illetékesek figyelmét, vizsgálják meg a forgalombahozatali idő lerövidítésének lehetőségeit. Tekintettel arra, hogy egy-egy új készítmény forgalombahozatali idejének döntő hányadát a klinikai kipróbálások adják, kérem megvizsgálni azt a lehetőséget, nem lehetne-e erre a célra kijelölni néhány, megfelelő szakképzettséggel és műszerezettséggel rendelkező klinikát. A forgalombahozatal gyorsítása és a klinikai kipróbálás eredményeinek hatékonysága, műszeres alapra való helyezése véleményem szerint lényegesen lerövidítené egy új gyógyszer forgalombahozatalának idejét, és ugyanakkor gyógyszerklinikai kipróbálásoknál jelentkező, szubjektivitásból adódó hibákat is nagymértékben csökkentené. Tisztelt Országgyűlés! A magyar gyógyszeripar mögött pártunk és kormányunk támogatásán túlmenően széles körű tapasztalatokkal rendelkező gyógyszeripari szakemberek, nők és férr fiak állnak, mérnökök és fizikai dolgozók. Ezek becsületes és lelkiismeretes munkája biztosíték arra, hogy gyógyszeriparunk 1964. évi tervét, 21*
