Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-7
* 441 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 442 A magánlakásokat is, főként amit OTP-hitelre építenek, lehetőleg úgy kellene építeni, hogy a kétszoba összkomfort mellett, illetve azzal együtt legyen még egy szobakonyhás rész is, ahol a fiatal házasok egy ideig meglakhatnak, s így nem jelentkeznének mindjárt lakásigénylőként, ahogy ez jelenleg van. Ez mindenekelőtt csak kő-vagy téglatöbbletet jelentene, amiből — úgy tudom — elegendő mennyiség áll az ország rendelkezésére.. Ilyen típusterveket kellene rendelkezésre bocsátani és ha szükséges, az ilyen lakásokhoz valamivel több OTP-hitelt kellene biztosítani, és természetesen csökkenteni a teleknagyságot, mert szerintem gazdaságosabb és minden szempontból hasznosabb is ez, mint a jelenlegi építkezési gyakorlat. Az általános kulturális fejlődés és a megnövekedett igények is ezt írják elő számunkra. Javasolom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ezeket vegye figyelembe, és bízza meg az illetékes minisjztériumokat, ezek alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket, olyan ütemben, ahogy ezt a népgazdaság helyzete, lehetősége megengedi. Az évről évre növekvő összegű költségvetésünk és beruházási tervünk — úgy látom — lehetőséget ad erre, ezért azt jónak tartom és elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Az ülést 20 percre felfüggesztem. Szünet: 12,43—13,05. Elnök: POLYÁK JÁNOS ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Martin János képviselőtársunkat illeti a szó. MARTIN JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Költségvetésünk kapcsán gépgyártásunk fejlesztésével összefüggésben szeretnék néhány gondolatot felvetni. Nem kétséges, hogy xiépgazdaságunknak igen sok problémája vár sürgős megoldásra, mint a szocialista mezőgazdaság megerősítése, a lakásépítés, a közművesítés és így tovább, azonban ezek a problémák is szorosan összefüggnek gépgyártásunk fejlesztésének problémáival. Iparunk, mezőgazdaságunk egyre korszerűbb gépek használatát igényli, ezek nélkül a további fejlődés el sem képzelhető. Azonban ezek a • korszerű gépek nálunk sokszor olyan körülmények között készülnek, hogy mind a gyártás színvonalát, mind az Önköltséget illetően gyakran alatta maradnak a nemzetközi színvonalnak. Megállapíthatjuk, hogy gépgyártásunk alapterületei, az öntödék nem korszerűek; egyes gyártmányok előállításához sok esetben a fizikai erő 90 százalékát kell latba vetni. További hiányosság, hogy ehhez a nehéz, fizikai munkához egyre kevesebb munkáskéz jelentkezik. Ez a körülmény is arra kényszerít, hogy mielőbb felmérjük a gépesítés lehetőségét. Ezzel nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is lényegesen előbbre lépnénk a gépgyártásban. Hazánkban az öntödék egy része egyedi gyártásra van berendezve. E gyártmányok önköltségének csökkentése fizikai erővel majdnem lehetetlen. fi Jóllehet létrejött az országos öntödei nagyvállalat, melynek célja a termelékenység magasabb szintre való emelése, de korszerű technika nélkül ez itt is nehézségekbe fog ütközni. Történt ugyan már némi előrelépés a termelés jobb és magasabb színvonala érdekében — gondolok itt a cement-, vízüveg-formázásra, héj magkészítésre, precíziós öntésre stb. —, de ez új technológiák bevezetését sok esetben a a formakészítéshez szükséges járulékos anyagok magas ára akadályozza. Például a cement, a vízüveg, a szénsav, a denaturáltszesz stb.. Javasolom, hogy az illetékes szervek az öntödék által vásárolt, előbb említett anyagok árát vizsgálják felül. Ha jobban megnéznénk öntödéink adottságait, a gépesítésnek bizonyára több olyan lehetősége kínálkoznék; amely a jelenlegi körülményeink között is megoldható. Például lényegesen meggyorsítaná a termelést és jelentősen csökkentené az önköltséget a nagyobb darabok formázásánál a külföldön használt Sanslingerrendszerű homokszóró. Bevezetését érdemes lenne szorgalmazni. Az öntödék fejlesztésének másik módja lehetne a tartós formázási rendszer bevezetése, alkalmazása. így egyes esetekben egy formát többször lehetne felhasználni öntésre. Ez is a termelékenységet növelné és az önköltséget csökkentené. Külföldi utazásaim alkalmával módom volt megfigyelni, hogy ezt a korszerű eljárást eredményesen alkalmazzák. Javaslom, hogy szakembereink foglalkozzanak ezzel a problémával. A korszerű gépgyártás elengedhetetlen feltétele a jólképzett szakmunkásgárda és a megfelelő utánpótlás, öntő tanulónak elég sokan jelentkeznek ugyan, de sokan lemorzsolódnak, könnyebb munkát keresnek. Ennek felszámolása komoly probléma. A nehéz öntödei szakmunkától és segédmunkától való jelenlegi idegenkedés leküzdését is nagymértékben elősegítené az öntödék mielőbbi gépesítése. A szaktudás fokozására javaslom, hogy kormányunk tegye lehetővé a fiatal, arra érdemes szakmunkások részére a szocialista táboron belül a szakmunkáscserét. Természetesen ez nem csupán tanulmányi kirándulást, hanem komoly tapasztalatszerzést szolgálna. Itt hivatkozni kívánnék költségvetésünk tájékoztatójának 12. oldala utolsó bekezdésére, amely szó szerint így hangzik: „Az évről évre növekvő műszaki fejlesztési alap eszközeinek felhasználása ellenére sem tapasztalható azonban az ipari termékek széles körében a műszaki színvonal számottevő emelkedése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlesztési célkitűzések megvalósítását a pénzügyi alapok hiánya általában nem korlátozza. A műszaki fejlesztési tevékenység — elsősorban a szakember-szükséglet biztosítására tett intézkedések eredményeként — javuló tendenciát mutat. A rendelkezésre álló szellemi kapacitás összpontosítottabb, hatékonyabb felhasználásához azonban további intézkedések szükségesek,"
