Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

423 Az Országgyűlés 7. ülése 19 számos dolgozó megy vissza a faluba a városi munkahelyekről. A fiatalokból adódó utánpótlási lehetőségek szintén szűkültek, mivel ifjúságunk egyre nagyobb része hosszabb ideig tanul, mint azelőtt. Alapjában véve ezek pozitív tünetek, de azt jelentik, hogy a termelés növekedésének biztosításában a létszámemelés helyett egyre inkább a termelékenység növelése a járható út. A nemzetközi adatok azt bizonyítják, hogy számos iparágunkban a termelékenység színvonala alacsony. A termelékenység növelésében döntő szerepe van a beruházásoknak, a műszaki fejlesztésnek. Azok a hatalmas összegek, amelyeket az ipar és mezőgazdaság beruházásaira fordítunk, éreztetik is hatásukat. Nem kisebbek azonban azok a tartalékok sem, amelyek a jobb üzem- és munkaszervezésben, a technológiai és munkafegyelem erősítésében rejlenek. Sokat tehetnénk például a termelékenység növelése érdekében a belső szállítások és rakodások gépesítésével. Vállalatainknál e munkák ma jelentékeny férfi munkaerőt kötnek le. Az ilyen rakodó, cipekedő munkára egyre kevesebb a vállalkozó, ugyanakkor a gépesítés messze van attól a színvonaltól, amely általános fejlődésünknek megfelelne, holott e gépek nem tartoznak a legbonyolultabbak közé. Érdemes erre a feladatra a Kohó- és Gépipari Minisztérium területén több erőt koncentrálni. A közlekedésben e probléma talán még nagyobb súllyal jelentkezik, A munkaerőhiány az elmúlt évben elsősorban az építőiparban mutatkozott, s a tervezetthez képest évi átlagban 4—5 százalék volt. Ugyanakkor a nem megfelelő szervezés, anyaghiány és egyéb okok miatti állásidők az összmunkaidő 25—30 százalékát teszik ki. Ebből az úgynevezett elkerülhető veszteségidő 12 százalék körül van. A munkát kevesebb helyre kell összpontosítani, ez egyéb előnyök mellett a folyamatos munkavégzést is jobban biztosítja. Az ipari átszervezés következtében a termelékenység növelésének új lehetőségei tárultak fel. Vannak vállalatok, amelyek éltek is ezekkel a lehetőségekkel, így például az Ikarus Karosszéria és Járműgyár. Jelentős eredményeket hoztak a niunkatermelékenység növelésében is az Inotai Alumíniumkohóban végrehajtott műszaki intézkedések. Nagyobb figyelmet kell fordítani az adminisztráció szervezésére, az ügyvitel gépesítésre, már csak azért is, mert az új szervezetben e létszám nem egy helyütt indokolatlanul megnövekedett. Űj, modern üzemeinknél az irodai munkát is korszerűen kell szervezni. Néhány szót a munkafegyelemről. A dolgozó emberek nem egyformák. Egyrészük maximális teljesítményt nyújt önmagától, mások átlagosan dolgoznak, van azonban sok olyan is, aki a munka terén nem dicsekedhetik valami nagy öntudattal. Ez utóbbiaknál a vezetésnek határozottabban kell eljárnia. Ha a nevelő munka, az anyagi előnyök megvonása nem vezet eredményre, végső soron az elbocsátástól sem szabad viszszariadni. A munkafegyelem erősítése a dolgozók döntő többségében pozitív hatást vált ki, a munkások és alkalmazottak zöme nem nézi jó szemmel a ,Jogosokat". A szervezettség és fegyelem javításában nagy szerepe van az „alsó parancs[

. január 30-án, csütörtökön 424 noki karnak", a részlegvezetőknek, művezetőknek, csoportvezetőknek, akiknek minden segítséget meg kell adni e tevékenységhez. A népgazdasági terv eredetileg a tárcák igényei alapján a létszámok növelésére 112 000 főt irányzott elő. A létszám ilyen ••méretű emelése azonban azt jelentené, hogy a termelés felfutása nem kielégítő mértékben táplálkozna a termelékenység növeléséből. Az ismert munkaerőhelyzet is alátámasztja, hogy takarékoskodnunk kell e téren. Ezért határozott úgy a kormány, hogy az összlétszám fél százalékával mérsékelni kell a felfutást. Ez szerény követelmény. Meggyőződésünk, hogy ennél lényegesen nagyobb tartalékok rejlenek vállalatainknál, és ezeket mielőbb felszínre kell hozni. A foglalkoztatottak száma így is mintegy 96 000 fővel nő. A szocialista.munkabrigádok ragyogó példái bizonyítják, hogy milyen teljesítményeket lehet elérni a munka szervezete, a termelékenység növelése terén. Alig néhány éve, hqgy a mozgalom megindult és azóta több százezerre gyarapodott azoknak a száma, akik brigádokban dolgoznak. Az egyik ács-brigád nagyban hozzájárult az Astoria aluljáró határidő előtti befejezéséhez. Egy másik brigád, amelyik a Kőbányai Gyógyszergyárban dolgozik, külföldről behozott termék hazai előállításával jelentős devizamegtakarításra nyújtott lehetőséget. Szükséges, hogy minél többen és minél szorosabban zárkózzanak fel az élenjárókhoz. A következő, amit ki szeretnék emelni, a vállalati gazdálkodás és az irányítás területén, a szükségletek, a felhasználók, a vevők érdekeinek fokozott érvényesítése a termelésben. Ez elsősorban a minőség és korszerűség kérdése. A termelés további mennyiségi növelésének előfeltétele ma már a minőség javítása. Belföldön és exportra gyengébb kivitelű, korszerűtlen áru egyre kevésbé és csak anyagi áldozatokkal adható el. Tervezési és tervszerződési rendszerünkben a Jelenleginél nagyobb lehetőségeket kell biztosítani a bel- és külkereskedelmi szervek, a beruházók, általában a felhasználók követelményeinek érvényesítésére. Biztosítani kell azt, hogy a termelés rugalmasabban igazodjék a szükségletekhez. Ez lényeges alkat el eme annak, hogy azokat a negatív tendenciákat, amelyek a készletek felduzzadásában mutatkoztak, és bár csökkenő mértékben, de még ma is mutatkoznak, mielőbb megszüntessük. Mivel adottságaink olyanok, hogy aránylag nagy külkereskedelmi forgalmat bonyolítunk le, e kérdések különösen fontosak a kivitelre termelt cikkeknél. Export-érdekeinket a legnagyobb figyelemmel kell kezelnünk mind a folyó termelésben, mind a beruházásoknál, mind pedig az anyagi ösztönzés terén. Elsősorban a gépiparban nagyok a követelmények, de jelentősek a feladatok a vegyipar, a könnyű- és élelmiszeripar vonatkozásában is. A külkereskedelmi érdekből fontos és sürgős beruházásoknak megkülönböztetett helyet kell biztosítani az előkészítés, a jóváhagyás és a megvalósítás tekintetében. A Magyar Nemzeti Bank és a Beruházási Bank az elmúlt év során széles körű vizsgálatot