Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-7

425 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. január 30-án, csütörtökön 426 végzett néhány olyan jelentős beruházásnál, amelyek célja importanyagok hazai termelése, illetőleg exportcikkek gyártása. A tapasztalatok sok pozitívumot mutattak. Ugyanakkor feltárták, hogy ezeknél a fontos beruházásoknál is gyakori a kivitelezés nagymérvű elhúzódása. Ha csupán a vegyipar három nagy beruházását, a Borsodi PVC-üzem bővítését, a Tiszavidéki nitrogénműtrágyagyárat és a BVK bővítésének második ütemét nézzük, minden egyes hónap késedelem több tucat millió devizaforint értékű termék importjának fenntartását teszi szükségessé. A külkereskedelemmel kapcsolatos feladatok előmozdítására számos intézkedés történt az anyagi érdekeltség növelése tekintetében. Szükséges, hogy valamennyi érdekelt gyárunk külön intézkedési tervben is felmérje a lehetőségeket és teendőket. Különösen fontos a kapcsolat szorosabbra vonása a kutatás és a termelés között. Nem vagyunk elég gyorsak egy, már kikísérletezett termék sorozatgyártásának biztosításában. Itt céltudatosabb vezető-, szervező munkára van szükség. Néhány szót még a beruházásokról, építkezésekről. 1964. évi tervünk számos létesítmény megvalósítását irányozza elő, bányák, új vegyipari üzemek, kohászati rekonstrukció, üveggyár, konzervgyár, távbeszélő-központok, kollégiumok, lakóházak készülnek el terveink szerint az év során. Népgazdaságunk fejlesztésének legfőbb eszközei a beruházások. Ez megköveteli, hogy erőnket a legfontosabb pontokra koncentráljuk. E téren a helyzet nem kielégítő, sőt alatta marad gazdasági tevékenységünk általános szintjének, holott éppen az ellenkezője lenne indokolt. Az állami építőiparban az elmúlt évben például több mint 6500, az előző évinél 18 százalékkal több munkahelyen végeztek munkát. Az egy építkezésen dolgozó átlagos létszám 13,8 fő, kevesebb, mint az előző évben. Nem jobb a helyzet a tanácsi építkezéseknél sem. Nem egy megyében 200^300 helyen folyik beruházás, felújítás egy időben. E szétaprózódás növeli az anyagellátási és a munkaerő-gondokat. Erélyes intézkedések szükségesek az egy időben folyó építkezések számának csökkentésére, a gyorsabb befejezésre. A beruházóknak mind a minisztériumoknál, mind a tanácsoknál fokozott segítséget kell nyújtaniuk az építési szervek részére, mert közös érdek a kevesebb helyen, gyorsabban folyó, építkezés, i A beruházási munka javításával jelentős megtakarításokat lehet elérni. A takarékossági intézkedési tervben foglalt körülbelül egyszázalékos előírás e lehetőségeket korántsem meríti ki. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőkben már esett szó a kenyér- és takarmánygabona problémáról. A kormány gondoskodott arról, hogy a lakosság ellátásának biztosításához szükséges kenyérgabona vásárlása a a nyugati piacokon megtörténjék. A szállítmányok nagy része már megérkezett Gdynia és Rijeka kikötőibe, és folyamatosan fut be a hazai állomásokra. Mezőgazdaságunk fő feladata most és a további években az, hogy az ország számára szükséges mennyiséget e termékekből biztosítsa, sőt lehetőségeinkhez mérten tartalékolni is tudjunk. Változatlanul fontos cél az állattenyésztés nozamainak növelése mind a belföldi, mind az export alaptermékek biztosítása céljából. Mezőgazdaságunk belterjes fejlődése, a lakosság fogyasztása és nem utolsósorban a kedvező kiviteli lehetőségek érdekében 1964-ben fokoznunk kell — még az előző évi kedvező eredményekhez képest is — a cukorrépa, gyümölcs- és zöldségtermelést. Ez utóbbiak megkívánják élelmiszeriparunk bővítését, modernizálását, raktározási, valamint szállítási kapacitásaink szélesítését, hogy állhassuk a versenyt a világpiacon és az eddiginél nagyobb devizabevételeket szerezzünk. " E téren az elmúlt évben értünk el eredményeket, bár ezek nem ellensúlyozták a kenyeres takarmánygabona importot. Lehetőségeink természeti adottságaink folytán kedvezőek és ezért szükséges az ezzel kapcsolatos feladatok áttekintése és beépítése terveinkbe. A mezőgazdaság központi célkitűzése a termelőszövetkezeteink további erősítése, ami egyben szocialista gazdaságunk teljes kiépítésének is feltétele. A költségvetés a termelőszövetkezeti beruházásokra és hozzájárulásokra 9,6 milliárd forint hosszú- és középlejáratú hitelt, s egyéb juttatást irányoz elő. 1,9 milliárd forinttal többet az előző évinél. Rendkívül nagy fontossága van annak, hogy e beruházásokat a legfontosabb feladatokra használjuk fel. A néhány hónappal ezelőtt kiadott új 3004-es rendelet több tekintetben továbbfejleszti azokat az ösztönző módszereket, amelyek eddig is sok eredményt hoztak. így elsősorban a beruházási kedvezmények növelése teremt nagyobb ösztönző erőt. Növekedett a vissza nem térítendő állami támogatás a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését biztosító létesítményeknél, férőhelyenként 11 000 forintig. A cél az, hogy a szövetkezetek ne idegenkedjenek a korszerű és tartós létesítmények megvalósításától akkor sem, ha azok költségigényesebbek. A műtrágyaellátásban is jelentős lépést teszünk előre. Az egy holdra jutó mennyiség az előző évivel szemben közel 30 százalékkal nő. Meg kell jegyezni, hogy a hazai gyártás gyors kiszélesedése mellett is jelentős importot bonyolítunk le tőkés országokból. Ezért is különösen fontos, hogy a műtrágyát a lehető legésszerűbben használjuk fel. Mezőgazdasági irányító szervienk és a termelőszövetkezetek gondoskodjanak róla, hogy a helyenként tapasztalható pazarlást felszámolják és hogy a gabonával bevetett területek megfelelő mennyiségű műtrágyát kapjanak. A termelés természeti feltételeit javító beruházásokkal a tervben kiemeltük azokat a körzeteket, amelyek komplex talajvédelemre szorulnak és a munkák költségeit az államháztartásból biztosítjuk. Ennek keretében 40 000 katasztrális hold komplex javítását tervezzük végrehajtani elsősorban Vas, Zala és Borsod megye eróziónak kitett területein. Az itt kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkezetek