Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-7
421 Az Országgyűlés 7. ülése 1964. janvAr 30-án, csütörtökön 422 sági termelésünk a kedvezőtlen időjárás ellenére is 4—5 százalékkal több volt, mint az előző évben. Számos új nagy létesítménnyel gazdagodott az ország. Megkezdte működését többek között a Dunai Cement- és Mészmű, az Oroszláni Hőerőmű új gépegysége, a Borsodi Vegyikombinát PVC üzeme, az Alsózsolcai Épületelemgyár, a Soproni Pamutipar szövödéje, a mélyhűtő üzem Békéscsabán. Az állami építőipar több lakást adott át, mint az előző" évben. Számos új szociális és kulturális intézmény lépett működésbe. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme kb. 7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, a parasztságé ennél kisebb mértékben nőtt. A jövedelem növekedésében szerepet játszott néhány tartós fogyasztási cikk árának leszállítása, az alacsony özvegyi nyugdíjak emelése és a szülési szabadság meghosszabbítása. Csökkentek a zöldség- és gyümölcsárak. A foglalkoztatottak számának emelkedése jelentősen hozzájárult a lakosság bevételeinek gyarapodásához, amit a túlórák számának nagymérvű többlete is növelt. A takarékbetétállomány kereken 3,5 milliárd forinttal, 12,2 milliárd forintra nőtt. Az életkörülmények alakulásának egyik mutatója, hogy a televízió előfizetők száma egy év alatt közel másfélszeresére növekedett és meghaladta a 465 ezret. A külföldre utazó magyarok száma félmillió fölé nőtt. Ebből nyugati országokba több mint százezer ember látogatott. Körülbelül ennyi külföldi kereste fel hazánkat. A szocialista országok viszonylatában ez természetes folyamat, de pozitív, a békés együttéléssel szorosan összefüggő ügynek tekintjük a tőkés országok vonatkozásában is. Ügy véljük, hogy a közvetlen eszmecsere nemcsak magasabb szinteken, hanem a lakosság széles rétegeinél is hozzájárul egymás jobb megsértéséhez. Az elért eredmények alapján bővültek államháztartásunk bevételei és lényegében az előirányzat szerint alakultak a felhalmozás és a fogyasztási kiadások. Meg kell jegyezni azonban, hogy a legnagyobb bevételi tétel, állami vállalataink befizetése elmaradt a tervezettől. Az ön;cöltségcsökkentési tervek nem teljesültek, ami részben a kedvezőtlen időjárással függ össze, de azt is jelzi, hogy a termelékenység növelése, a munkaszervezés, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása nem állott kellően az előtérben. Nemzetközi fizetéseink mérlege általában a tervnek megfelelően alakult, azonban a kenyeres a takarmánygabona terméskiesése jelentős, előre nem számított importot tett szükségessé. Mivel az európai országokban eléggé általános volt a rossz termés, főleg tengeren túli tőkés országokból kellett a hiányzó részt pótolni. Ezért, valamint a kohó- és gépipar exportteljesítményének lemaradása folytán az előttünk álló időszakban népgazdaságunk központi kérdése az export, s ezen belül a konvertibilis devizát biztosító kivitel fokozás^. 1964. évi népgazdasági tervünk a fejlődésnek az előző évinél valamivel nagyobb ütemével számol és a nemzeti jövedelem mintegy 7 százalékos növelését írja elő. Az állami ipar termelésének növekedése meghaladja a 7 százalékot. Az átlagnál nagyobb ütemben fejlődik a vegyipar, a villamosenergia, a gépipar, valamint az építőanyagipar termelése. Az ipar exportszállításának a termelésnél nagyobb mértékben kell emelkednie. A mezőgazdasági termelésben 5 százalékos növelést tűztünk ki célul. A beruházásokra előirányzott 46 milliárd forint körülbelül 10 százalékkal haladja meg az előző évit, ezen belül jelentősen nőnek a mezőgazdasági és vegyipari beruházások, valamint a lakásépítkezések. Tovább növekszik a lakosság reáljövedelme is. E tervelőirányzatokon épül fel 1964. évi költségvetésünk. A költségvetés bevételeinek fő Összege 92,9 milliárd forint, az előző évi teljesítésnél 8,5 milliárddal több. Hasonló mértékben nőnek a költségvetés kiadásai. A többletkiadásokból beruházásokra 2,7 milliárd forint, a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek, valamint hozzájárulások növekedésére 1,9 milliárd forint esik. A közületi intézmények kiadásainak emelkedése 3,1 milliárd, amiből a szociális, egészségügyi és kulturális célokra 1,9 milliárd forint jut. Államháztartásunk 1964. évi előirányzatai mögött reális, de nem könnyű feladatok állnak. A beruházások és a közületi fogyasztás növekvő igényeivel az elmúlt évben nem tartott lépést állami vállalataink befizetéseinek emelkedése. Szükséges, hogy a költségvetés e legfontosabb bevételi forrását terveinknek megfelelően maradéktalanul realizáljuk. Szükséges másrészt az is, hogy a beruházásoknál, valamint az intézmények gazdálkodásában az eddiginél szigorúbban alkalmazzuk a takarékosság elvét. Ennek érdekében, a kormány takarékossági intézkedéseket határozott el, amelyek szerint a vállalatoknál és a közületeknél a létszámnövelés mértékét redukálni kell és a beruházások, a közületi kiadások terén megtakarításokat kell elérni az eredetileg tervezett növekedéssel szemben. Fegyveres testületeink, az elmúlt hónap során 450 millió forintos megtakarítás lehetőségét teremtették meg. A takarékossági határozatok végrehajtása a költségvetés szilárd egyensúlyának előfeltételei közé tartozik. Szükség van arra, hogy vállalatainknál és intézményeinknél az ésszerű takarékosság szemlélete erősödjék. A költségvetés részletes előirányzatait az előterjesztett törvényjavaslat és indokolása tartalmazza. E számok és a részletes adatok alátámasztják azt a fejlődést, ami 1964. évi tervünket és költségvetésünket jellemzi. Megállapíthatjuk azonban, hogy népgazdaságunk alapjai, ereje számos területen lehetővé tennék a fejlesztés gyorsabb ütemét is. A továbbiakban ennek néhány tényezőjére kívánok rámutatni: Tisztelt Országgyűlés! Államháztartásunk bevételeinek 81,2 százalékát a vállalatok befizetései adják. így a terv és a költségvetés végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy e bevételeket fokozzuk, hogy az önköltségcsökkentést és különösen a termelékenység növelését jobban előtérbe állítsuk. Gazdasági fejlődésünk olyan fokára jutottunk el ugyanis, amikor a munkaerőgazdálkodás terén új helyzet bontakozik ki. A mezőgazdaságból nyert utánpótlás lehetőségei sokkal kisebbek az eddiginél. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának javulásával, a jövedelmek növekedésével 20*
