Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-2

31 Az Országgyűlés %. ülése 1963. március 21-én, csütörtökön 32 DR. TIMÁR MÁTYÁS pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságpolitikánk távolabbi célkitűzései a második ötéves tervről szóló törvényben öltenek testet. A terv keretében elért fejlődésről és a közvetlenül előttünk álló feladatokról évenként a költségvetés tárgyalásakor adunk számot az Országgyűlésnek. Az 1962-es esztendőben népgazdaságunk jelentős eredményeket ért el. Iparunk termelése a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, közel 9 százalékkal nőtt. A termelékenység emelkedése megfelelt az ötéves terv előirányzatainak. Mezőgazdasági termelésünk összességében azonos volt az előző évivel, a súlyos aszály következtében azonban elmaradt a tervtől. Még így is egyes termékfajtáknál magasabbak voltak az átlagok, mint a korábbi években. Főként a mezőgazdasági termelés alakulása miatt a nemzeti jövedelem öt százalékkal nőtt, a lakosság életszínvonala pedig, bár emelkedő tendenciáját megőrizte, nem érte el a kitűzött szintet. Erőteljesen nőttek a társadalmi közös fogyasztást szolgáló alapok és a beruházások. Ezek a tendenciák tükröződnek az államháztartás, a hitel- és pénzforgalom, valamint a nemzetközi fizetési helyzet alakulásában is. Költségvetésünk bevételei és kiadásai 1961-hez képest egyaránt 6,3 milliárd forinttal emelkedtek, az államháztartás egyensúlyban volt. Vállalataink forgalmi adó és nyereség címén az előző évinél 5,1 milliárd forinttal nagyobb összeget fizettek be a költségvetésbe. Eredményeik alapján a közeli hetekben összességében 1,3 milliárd forint nyereségrészesedést kapnak, ami az állami ipar átlagában megközelíti a 11 napi bérnek megfelelő összeget. Ugyanakkor megállapítható, hogy a tervezetthez képest egyes területeken elmaradás mutatkozott. Az állami iparban a termelési érték 100 forintjára eső költség 1,2 forinttal csökkent, ami kevesebb, mint amivel a terv számolt. Bizonyos mértékben javult a készletgazdálkodás, mert a termelés a szükségletekkel jobban összhangban volt. Vállalataink egy részénél azonban még mindig lazaságok tapasztalhatók. Fejlődött a termelőszövetkezetek anyagi ellátottsága és gazdálkodása. A munkafegyelem és a szervezettség javult, a termelés és a közös gazdaságok alapjai nqvekedtek. Döntően a rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében azonban a mérleghiányos szövetkezetek száma nőtt az előző évhez képest. A szárazság méreteire jellemző, hogy az 1961—1962-es években áprilistól szeptemberig lehullott csapadék mennyisége az elmúlt hatvan év átlagának csak 65 százaléka volt. Az aszály hatása különböző volt a termelőszövetkezetekben aszerint, hogy hogyan éltek a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel. Beruházásaink nagysága megfelelt a tervezettnek, sőt a teljes beruházási tevékenységnél 3,5 százalékos túlteljesítést értünk el. Folytatódott a termelő befektetések arányának növekedése. Nőtt az előző évihez képest a vegyipari, az élelmiszeripari, a termelőszövetkezeti beruházások volumene. A közületi kiadások 38,5 milliárd forintot értek el. Jelentős erőfeszítéseket tettünk honvédelmünk fejlesztésére. Az egészségügyi, szociális, kulturális kiadások 9,6 százalékkal magasabbak voltak, mint 1961-ben. Az igazgatási költségek részaránya csökkent az előző évhez képest. A lakosság bevételei és kiadásai, ha a tervezettnél lassúbb ütemben is, emelkedő tendenciát mutattak 1962-ben. A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma több mint hetvenezerrel emelkedett, ennek következtében a lakosság mintegy másfél milliárd forint többletbevételre tett szert. Fejlődik a lakáskultúra, ízléses és jó az öltözködés, fokozódik az érdeklődés a tartós fogyasztási cikkek iránt. A lakosság takarékbetét-állománya az elmúlt év végén elérte a 8,8 milliárdot, ez év március első napjaiban pedig meghaladta a 10 milliárd forintot. Külkereskedelmünk és nemzetközi fizetési kapcsolataink előnyösen fejlődnek. Bonitásunk a világpiacon kifogástalan. A baráti országok felé esedékes törlesztéseink egy részének, amelyek az ellenforradalom után felvett hitelekkel kapcsolatosak, határidő előtt eleget tettünk. Eredményeinkkel azonban korántsem vagyunk elégedettek. Ügy véljük, hogy a szocialista gazdasági rendszer pártunk célkitűzéseinek megfelelően gyorsabb ütemben is fejlődhet, ha iparunk, mezőgazdaságunk, egész állami életünk területén nagyobb felelősséggel és szakértelemmel dolgozunk. Hatalmas tartalékok rejlenek a szocialista tábor országai között egyre erőteljesebben kibontakozó nemzetközi együttműködésben. Tisztelt Országgyűlés! Rátérek az 1963. évi költségvetéssel összefüggő kérdések tárgyalására. 1963. évi népgazdasági tervünk szerint az ipari termelés mintegy 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12—14 százalékkal emelkedik. Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a népgazdaság más ágazatai teljesítményének növekedése következtében a nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal gyarapodik. A tervezett nemzeti jövedelem megvalósulása lehetővé teszi a bérből élők és a parasztság reáljövedelmének növelését. A pénzügyi mérlegek szoros egységben készülnek a népgazdasági tervvel. Költségvetésünk pénzügyi síkon magában foglalja azokat a fő feladatokat, amelyeket 1963. évi tervünk is tartalmaz. Államháztartásunk szorosan összefügg az állami vállalatok gazdálkodásával. A forgalmi adó, nyereségelőirányzatok a népgazdasági terv adatainak megfelelő fejlődést jeleznek, s együttesen 11,3 százalékkal emelkednek az elmúlt évvel szemben. A forgóalap-növekedést kifejező úgynevezett hitelfedezeti alap előirányzatának növekedési üteme az előző évvel szemben — a tervezett alacsonyabb készletnövekedés miatt — mérséklődik. A vállalati befizetések emelkedésének döntő része az iparból származó nyereség 4,5 milliárd forintot meghaladó növekedése. Az ipar tervezett nyereségének megvalósulásához a termelés költségeinek 1,2 százalékos csökkenése szükséges. A népgazdasági terv előirányzataival összhangban növekednek a költségvetésnek az állami gazdaságoktól, a közlekedési, a kereskedelmi és a felvásárló vállalatoktól származó bevételei is. Az állami vállalatok befizetései 1963-ban a költségvetés tervezett összbevételeinek 82 százalékát adják. Ez azt jelenti, hogy vállalataink