Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-6

m 399 Az Országgyűlés 6. ülése 1963. október 26-án, szombaton 400 tosítani kellő mennyiségben. Ez nálunk igen nagy problémát okoz, mert a homokos területeken hamar tönkremennek a munkagépek. ELNÖK: Még egyszer megkérdezem: tudomásul veszi-e a választ Czigler Elek képviselőtársunk. CZIGLER ELEK: Igen, tudomásul veszem. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.25—11.45) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Következik Rameisl Ferencné képviselőtársunk interpellációja a gyógypedagógiai nevelésre és ápolásra szoruló gyermekek intézetben való elhelyezéséről a művelődésügyi miniszterhez. Rameisl Ferencné képviselőtársuk kat illeti a szó. RAMEISL FERENCNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kérdésemet a művelődésügyi miniszter elvtárshoz kívánom intézni. Szeretnék választ kapni a miniszter elvtárstól arra vonatkozólag, hogy szerepel-e a Művelődésügyi Minisztérium közeli vagy távlati tervében a gyógypedagógiai, ezen belül az ápolásra szoruló gyermekek jelenlegi súlyos elhelyezési problémájának megoldása. Konkrétan az a kérdésem, lesz-e lehetőség a férőhelyek bővítésére, vagy új intézmények létrehozására, mert ez a kérdés nemcsak megyénkben, hanem tudomásom szerint országosan is probléma. (Taps.) ELNÖK: Az interpellációra Ilku Pál művelődésügyi miniszter elvtárs válaszol. ILKU PÁL művelődésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves elvtársak! Válaszolva a Rameisl elvtársnő által felvetett kérdésre, röviden a következőket tudom mondani. A Művelődésügyi Minisztérium terveiben szerepel a gyógypedagógiai oktatásra és nevelésre szoruló gyermekek elhelyezési gondjainak megoldása oly módon, hogy az ilyen oktatást és nevelést igénylő gyermekek 50 százalékban bennlakásos intézetekben, további 50 százalékban bejárásos intézetekben nyerjenek elhelyezést. Az utóbbi időben jelentősebb számú új létesítményünk van. Néhány adatot szeretnék nagyon röviden ismertetni az elvtársakkal. 1964-re befejezzük a kőszegi gyógypedagógiai intézet rekonstrukcióját, amire több mint 50 millió forintot fordítottunk. Hasonlóképpen a somogyvári gyógypedagógiai intézet beruházásait is befejeztük. Nem szeretném felsorolni mindazokat az intézeteket, amelyeket újabban létesítettünk, de az elvtársnő megnyugtatására szeretném még elmondani, hogy a folyó évben kezdtük meg a budapesti nagyothallók általános iskolájának építkezését 23 millió forint beruházással, és folyamatban van a debreceni gyengénlátók általános iskolájának építése. Ennek a beruházása 13 millió forint. Tervezés alatt áll és 1965ben kezdjük meg Vácott a süketnéma kisegítőiskola építését, mintegy 10 millió forintos beruházással. Ezen kívül számos kisebb beruházást valósítottunk meg ebben az esztendőben. Nyíregyházán hattantermes, Miskolcon nyolctantermes és .Győrött szintén nyolctantermes új gyógypedagógiai iskolát létesítettünk. Ezt az ütemet szeretnénk fokozni anyagi erőinkhez képest. Az interpelláló képviselőtársnak tehát azt válaszolhatom, hogy a kérdés megoldásával foglalkozunk és belátható időn belül meg tudjuk oldani ezt a problémát. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. ELNÖK: Kérdezem Rameisl Ferencné képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Kérdezem az Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik Orosz József né képviselőtársunk interpellációja a Fejér megyei gyógypedagógiai intézmények férőhelyeinek bővítése és ellátottságának javítása tárgyában a művelődésügyi miniszterhez. Orosz Józsefné képviselőtársunkat illeti a szó. OROSZ JÓZSEFNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Fejér megye gyógypedegógiai intézményekkel való ellátottsága nem kielégítő. Fejér megye az egyetlen az országban, amelynek bennlakásos gyógypedegógiai nevelőintézete nincsen. 1956-tól 1963 júniusáig a megyei tanács művelődési osztálya által nyilvántartott, gyógypedagógiai oktatást igénylők száma 708. Közülük a folyó tanévben 251 tanköteles korú értelmi fogyatékos részesül szakszerű és rendszeres gyógypedagógia oktató-nevelésben. Ezek közül bennlakásos férőhelyet mindössze 36 tanköteles részére tudtunk biztosítani Velencén, a megyei tanács által ideiglenesen bérelt helyiségben. Ez csak szükségszerűen oldja meg a problémákat, mert a tanulókat csak zsúfoltan tudjuk elhelyezni. Az egészségügyi követelményeknek is csak minimálisan felelnek meg a helyiségek, az intézet belső berendezése, felszerelése korszerűtlen, ott oktató-nevelő munkát folytatni nem lehet. Azért is elengedhetetlen a férőhelyek számának növelése, mivel megoldatlan a szórványgyermekek helyzete, akiket sem kihelyezett osztályokban, sem pedig a férőhelyek számának alacsony volta miatt intézetben elhelyezni nem tudunk. Ezek a falvakban, tanyákon, kisebb településeken élő, szellemileg elmaradott, de képezhető és így a társadalom hasznos tagjaivá,váló gyermekek elkallódnak. Mi látjuk a megyénkben e téren mutatkozó, gyors megoldásra váró feladatokat. Tervezgettünk is és felmértük erőinket. Van megyénkben, Kálóz községben egy kastély, amit felújítással e célra alkalmassá lehetne tenni. Társadalmi