Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-6
395 Az Országgyűlés 6. ülése 1963. október 26-án, szombaton 396 Az elmondottak szerint a Nagykanizsán szükséges háztartási készülékek közül a tűzhelyek és a falikályhák ezek szerint egyelőre csak importból biztosíthatók, de ez idő szerint még itt is nehézségeink vannak. Vízmelegítőt a jövő évtől kezdve a magyar ipar a kívánt mennyiségben már legyártja, a szobafűtések gazdaságo'sabbá és biztonságosabbá tételét pedig egyelőre cserépkályhákkal, megfelelő égők és berendezések gyártásával tudjuk csak megoldani, előreláthatólag a jövő évtől kezdődően. Kérem válaszom szíves tudomásul vételét. * ELNÖK: Kérdem Placskó József né képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e? PLACSKÓ JÓZSEFNÉ: Nem valami vigasztaló az, amit Lévárdi elvtárs válaszában elmondott, mert ez azt jelenti: még a közeljövőben sincs lehetőség arra, hogy ezt a problémát megoldjuk. Ez mindig erősebben jelentkezik azért is, mert például Zalaegerszeg gázosítása is megkezdődött ebben az évben és befejeződik ebben az ötéves tervben. Ez is 3600—3800 új fogyasztó bekapcsolását jelenti. Ezért kérem, hogy ebben az ügyben a munkákat, vagy kísérleteket meggyorsítani szíveskedjenek, s a KGST-országokkal való együttműködés keretében — úgy gondolom — több lehetőség lenne ennek a kérdésnek a megoldására. Romániában egészen jó gáztüzelő berendezések vannak földgázra. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul vette." Következik Bodonyi Pálné képviselőtársunk interpellációja a Budapesten építendő korszerű kenyérgyár ügyében az élelmezésügyi miniszterhez.. Bodonyi Pálné képviselőtársunkat illeti a szó. BODONYI PÁLNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Valamennyiünk előtt ismeretes ötéves tervünk. Ennek a tervnek van egy olyan pontja is, amelyben az áll, hogy: Budapesten egy korszerű kenyérgyárat kell építeni. Miután az év vége felé járunk és most foglalkoznak a jövő évi költségvetéssel, az lenne a kérdésem: mikor kezdik el a gyár építését, s mikorra várhatja Budapest lakossága, hogy pékárut kap ebből a gyárból. A kérdésemre Kovács miniszter elvtárstól várom a választ. ELNÖK: Az interpellációra Kovács Imre élelmezésügyi miniszter elvtárs válaszol. KOVÁCS IMRE élelmezésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A fővárosi lakosság kenyér- és péksütemény-ellátásának a biztosítása és a fővárosi sütőipar kétségtelen technikai elmaradottsága szükségessé tette a fővárosi sütőipar korszerűsítését, s ebben jelentene jelentős lépést ennek az új tervezett kenyérgyárnak a megvalósítása. A kenyérgyár 45 tonna napi £apacitású lenne, 30 millió forintos költséggel épülve, kqt év alatti megvalósítással. A műszaki terveket ebben az évben befejezzük, a fővárosi tanács elnökével és az Országos Tervhivatallal egyetértve 1964-ben az építést megkezdjük, 1965ben — előreláthatólag — az építést befejezzük, s 1966-ban a kenyérgyár termelni fog. Kérem a válaszom tudomásulvételét. ELNÖK: Kérdem Bodonyi Pálné képviselőtársunkat, a választ tudomásul veszi-e? BODONYI PÁLNÉ: Igen. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, a választ tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy interpelláló képviselőtársunk, valamint az Országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik Czigler Elek képviselőtársunk interpellációja Szabolcs megyében a mezőgazdasági traktorokhoz és munkagépekhez szükséges pótalkatrészek biztosítása tárgyában, a földművelésügyi, miniszterhez, Czigler Elek képviselőtársunkat illeti a szó. CZIGLER ELEK: Tisztelt Országgyűlés! Több szó esett már a mezőgazdasági traktorok és munkagépek pótalkatrész-ellátásával kapcsolatos hiányosságokról. Én csak azokkal a hiá-,. nyosságokkal akarok foglalkozni, amelyek országos hiánycikként mutatkoznak. Ügy gondolom, hogy a hiánycikkek gyártása különösebb nehézséget nem jelent, mert például a UE—28-as traktor hazai gyártmányú és mégis hiánycikként jelentkezik országos szinten az előtét-tengely, amelynek a fogyasztási ára 192 Ft. A gépet ezen alkatrész nélkül üzemelteti nem lehet, s ezáltal sok a műszaki kiesés. Ugyanezen gépen a vízszivattyú is országos hiánycikk, ugyancsak a hidraulika szivattyú is, s a mellső jobb- és baltengely. Hiánycikként mutatkozik az 1120-szor 17-es ékszíj, s az ékszíj más típusú traktoroknál is hiánycikként mutatkozik. A Super-Zetor traktor ugyan nem hazai gyártmány, azonban a menesztő tárcsa hiányában, amely csupán 18 forintba kerül, a gépet csak akkor tudjuk üzemeltetni, ha az AGROKER ' által komplett adagolót veszünk, amelybe bele van építve a 18 forintos menesztő tárcsa is. De ez a komplett adagoló 7188 forintba kerül. Akinek tehát a 18 forintos alkatrészre szüksége van, az vegye meg hozzá feleslegesen még a 7170 forinttal többe kerülő adagolót is. Tisztelt Országgyűlés! Foglalkozni kívánok a munkagépek helyzetével is. Kevés a műtrágyaszóró, s ezt még fokozza a meglevőknél jelentkező alkatrészhiány is. Például a HT—7-es kapcsolt műtrágyaszórót, amelyet a debreceni gépgyár gyártott, azért nem tudjuk bizonyos idő után használni, mert nem lehet alkatrésszel pótolni, nincs fogaskerék, a tönkrement fogaskerekeket nem tudjuk pótolni, s a gépek a munkából kiesnek. Kevés az egyirányú tárcsa, többet kellene gyártani a 32 levelű tárcsából is, mert termelőszövetkezeteinket megfelelő mennyiségű tárcsával nem tudja az AGROKER ellátni. Többet kellene gyártani a palántázó gépekből is, valamint a vetőgépekből is. Ugyancsak keveset gyártanak az Orkán silózógépből, de a meglevő silózógépekhez sem lehet kapni kardán keresztet
