Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

369 Az Országgyűlés 5. ülése 196 hangjának biztosítását. A bíróság döntése csak akkor lehet jó, ha mindkét érdeket a hatályos jogszabályok helyes alkalmazásával részesíti védelemben. Különösen régebben nemegyszer tapasztalható volt, hogy a bíróság felületesen járt el akkor, amikor a perben félként szereplő állampolgár törvényes érdekeit kellett volna megvédeni valamely szocialista szervezettel szemben, s a valóságos tényállás felderítése érdekében korántsem fejtett ki olyan igyekezetet, amely a jogvita megnyugtató eldöntéséhez feltétlenül szükséges lett volna. Ezen a téren ma már lényeges a fejlődés. Altalánossá vált az a felismerés, hogy a szocialista szervezetet marasztaló határozat, éppen a fokozott gondosság kifejtésére nevelő hatásánál fogva, adott esetben nagyobb védelmet jelenthet a társadalmi érdekek számára, mint a szocialista szervezetnek a fizetés alóli erőszakolt mentesítése. A társadalmi érdek és az egyéni érdek helyes összehangolása természetesen nem kis feladat. A jövőben a bírósági munkában még nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy a szocialista törvényesség semmilyen vonatkozásban se szenvedjen sérelmet. A szocialista szervezetek és az állampolgárok között is lehetséges érdekösszeütközések feloldásánál .a jövőben fokozottan szem előtt kell tartani azt a már említett jogpolitikai elvet, hogy a törvényes egyéni érdek érvényesülése egyben össztársadalmi érdek is és fordítva. A szocialista törvényesség minden téren való érvényesítése az ítélkezés központi kérdése. Ezt annál is inkább ki kell emelnem, mert még mindig vannak olyan bírósági határozatok, amelyek ellen a törvényesség biztosítása érdekében óvás emelése mutatkozik szükségesnek. A társadalmi és az egyéni érdek összhangjának biztosítása terén igen fontos szerepük van a bíróságoknak az újításokkal és a találmányokkal kapcsolatos perekben. Az újítások és találmányok nagy népgazdasági jelentősége nyilvánvaló. Ezért kormányzatunk minden eszközzel támogatja az újítói mozgalmat és a feltalálói tevékenységet, s ehhez felhasználja az anyagi érdekeltség ösztönző hatását. Az újításokkal és a találmányokkal kapcsolatos perekben a bíróság csak úgy töltheti be megfelelően a feladatát, ha a népgazdaság fejlődése, a népgazdasági terv teljesítésének elősegítése érdekében a maga sajátos jogi eszközeivel segíti az újítói és feltalálói tevékenységet, ugyanakkor azonban kellő körültekintéssel és éberséggel gátat emel a visszaélések elé. Nemegyszer előfordult, hogy az említett szempontok mind a vállalatok ügyintézésében, mind pedig az ítélkezésben figyelmen kívül maradnak. Ezen a téren még bőségesen vannak tennivalóink. A Legfelsőbb Bíróság kötelességének tartja, hogy az említett érdekeket a jövőben az eddiginél intenzívebb elvi irányítással védelmezze. A munkának a szocialista társadalmi rend felépítésében betöltött kimagasló jelentőségénél fogva a bíróságok elsőrendű feladata, hogy döntéseikkel hozzájáruljanak a munkához való új viszony kialakításához, a munkafegyelem megszilárdításához, a dolgozók jogainak a társadalom érdekeivel összhangban álló védelméhez, s általában a munka megbecsülésére, helyes érté17a ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ 3. október 25-én, pénteken 370 kelésére, a szocialista munkaerkölcs szabályainak megtartására való neveléshez. A Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatása folytán a munkaügyi perekben a formalista jogszemlélet egyre jobban csökken, a dolgozók jogos követeléseit a bíróságok megítélik, de elhárítják azokat a törekvéseket, amelyekben a jogtalan igényérvényesítés szándéka ismerhető fel. A munkajogi perekben kialakított ítélkezési gyakorlat hatására is jelentősen javult az egyeztető bizottságok munkája és csökkent a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perek száma. Társadalmi fejlődésünk jelen szakában mindinkább előtérbe kerül a jog nevelő szerepe, s a bíróságok tevékenységének a tudatformálás szolgálatba állítása. A polgári jogalkalmazásnak — éppen a társadalmi viszonyok széles körére gyakorolt hatásánál fogva — a nevelés szempontjából is igen nagy a jelentősége. A Legfelsőbb Bíróság működését az a törekvés hatja át, hogy határozataival és elvi állásfoglalásaival az emberi tudatot a szocialista erkölcs magasabb normái szerint alakítsa. Az állami, gazdasági és * társadalmi viszonyok széles területén folyó szocialista fejlődésnek eredményeként létrejöttek hazánkban a hatékony nevelő munka objektív feltételei. E nevelő, munkában a jog aktív szerepet tölt be, s a Legfelsőbb Bíróság arra törekszik, hogy "a szocialista törvényességet érvényre juttató határozataival meggyőzze az állampolgárokat a szocialista jogi normák helyességéről. Ezzel — úgy vélem — komoly segítséget nyújt ahhoz, hogy a jogi normákhoz igazodó magatartás az állampolgárok megszokásává váljék, s egyre szélesebb körben valósuljon meg a jogszabályok előírásainak önkéntes és tudatos végrehajtása. A beszámolási időszakban végzett elvi irányító munka pozitívumaként említhetem meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiuma az egyes jogterületekkel kapcsolatos állásfoglalásait felülvizsgálta, azokat a szükséghez képest módosította, illetőleg kiegészítette, majd megfelelő rendszerbe foglalva közzétette. Ezzel igen jelentős támogatást nyújtott a jogalkalmazói tevékenységhez. Számos új állásfoglalással és több elvi döntéssel segítette továbbá elő a polgári kollégium a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek helyes alkalmazását, s adott egyes jogintézmények tekintetében átfogó, elvi irányítást. E tekintetben a mezőgazdasági termelőszövetkezeti joggal, a kártérítési felelősséggel, a tulajdonjoggal és a birtokvédelemmel kapcsolatos állásfoglalásokat kell kiemelnem. Általánosságban azt lehet megállapítani, hogy a polgári ítélkezés színvonala országosan lényegesen emelkedett. Nem sikerült azonban még teljesen leküzdeni a formális jogszemléletet, és egyes esetekben ez még a Legfelsőbb Bíróság munkájában is észlelhető. Nem sikerült még minden területen biztosítani az ítélkezés időszerűségét, márpedig a peres eljárás elhúzódása egyrészt sérelmes az állampolgárokra, másrészt a bírósági döntés sokat veszít a nevelő hatásából. A polgári ügyszakban kifejtett tevékenység és a polgári ítélkezés főbb feladatainak az ismertetése után rátérek a büntetőügyszakban végzett