Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

367 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 368 gáló, a tervgazdálkodás rendjét szabályozó rendelkezések megtartására, hatékonyan fel kell lépni a társadalmi tulajdon megkárosítói, valamint az állami és munkafegyelem megsértői eilen. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszakban különös érdekek fűződnek a termelőszövetkezeteknek polgári jogi eszközökkel is történő megszilárdításához. A szocialista törvényesség megköveteli továbbá az állampolgárok személyi és vagyoni jogainak védelmét. Az említett feladatok eredményes elvégzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a jogalkalmazók felismerjék jogszabályaink gazdasági, társadalmi célkitűzéseit és a konkrét ügyeket a társadalmi-gazdasági összefüggések szem előtt tartásával, a jogsértéseket kiváltó körülmények elemzésével vizsgálják. Nagy figyelmet kell fordítani a polgári ügyek elbírálása során a társadalmi és az egyéni érdek összhangjának az érvényre juttatására. Az esetleges összeütközések feloldásának fontos szempontja, hogy a törvényes egyéni érdekek érvényesülése egyben össztársadalmi érdek is és fordítva. A polgári jogalkalmazás jellegéből, a gazdasági és társadalmi viszonyok széles körére gyakorolt hatásából következik nevelő szerepének különös jelentősége. Ezek azok a lényeges jogpolitikai elvek, amelyeknek a figyelembevételével kell mérlegre tenni a Legfelsőbb Bíróságnak a polgári jogalkalmazás terén kifejtett tevékenységét. Az elmúlt időszakban megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Nagy érdekek fűződnek tehát a már elért eredmények megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek be kellett illeszkedniük a nagyüzemi mezőgazdasági keretekbe. A termelőszövetkezeteket érintő perekben a bíróságok olyan feladatok elé kerültek, amelyeknek a megoldása igen nagy körültekintést és alapos, a jogvita által érintett társadalmi viszonyokat elemző munkát igényelt. A Legfelsőbb Bíróság átérezte azt a felelősséget, amely a szóban forgó perekben folytatott ítélkezési gyakorlat elvi irányítása terén reá hárult. Az adott helyzetben a polgári jogalkalmazás akkor szolgálhatta a további fejlődést, ha megfelelően számolt a termelőszövetkezetek adottságaival, esetleges szervezési nehézségeivel és tapasztalatlanságával, a termelőszövetkezeti parasztság tudatának fejlettségi fokával. Ez a körültekintő vizsgálódás volt a biztosítéka annak, hogy a bírói döntés ne eredményezze a termelőszövetkezetek elvtelen védelmét, de ugyanakkor ne vezessen az amúgy is nehézségekkel küzdő termelőszövetkezetek gyengülésére. A Legfelsőbb Bíróság elvi irányítása folytán a bíróságok munkája a szóban forgó perekben lényegesen megjavult, az ítélkezést általában körültekintő vizsgálódás, a jogvita által érintett társadalmi viszonyok alapos elemzése, s a jogpolitikai szempontok érvényesülése jellemezte. A Legfelsőbb Bíróság nagy súlyt helyezett és helyez arra, hogy az állami vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerződéses kapcsolatait minden tekintetben a kölcsönös együttműködés szelleme hassa át, s polgári törvénykönyvünknek az ezt előíró rendelkezései valóban érvényre jussának. Ezek,* a rendelkezések a törvényes érdekek kölcsönös figyelembe vételének, s az elvtársi együttműködésnek az erkölcsi szabályát emelték jogi erőre. Éppen ez, az egyik legjelentősebb olyan jellemvonás, amely az antagonisztikus érdekellentétektől s a konkurenciaharcoktól nem befolyásolt szerződéses viszonyainkat a kapitalista társadalom szerződéses viszonyaitól élesen megkülönbözteti. Mindezt azért tartom szükségesnek kiemelni, mert nem egy perben volt tapasztalható, hogy a kölcsönös együttműködés mély erkölcsi tartalmú szocialista jogelvének az érvényesülése tekintetében nincs minden rendben. Számos esetben érvényesítettek állami vállalatok a termelőszövetkezetekkel szemben olyan követeléseket, amelyek fel sem merülhettek volna akkor, ha az adott fejlettségi foknak megfelelően valóban együttműködtek volna a termelőszövetkezetekkel. Mint jellemzőt említhetem meg azt a pert, amelynek tényállása szerint a felperes termelőszövetkezet szerződés alapján 6000 mázsa sörárpát termelt, azt azonban a termeltető vállalat nem vette át azzal az indokkal, hogy az árpát az egyik közeli gyárból vegyszer előállítása közben kiáramló gázok megfertőzték, s ezért csak takarmányozásra alkalmas. A termelőszövetkezet a perben az ennek folytán előállott több mint 800 ezer forint kárának megtérítését követelte a vegyszert gyártó üzemtől. Nem kívánom a pert részletesen ismertetni, azt azonban meg kell állapítanom, hogy az együttműködés az érdekelt szervek között ebben az ügyben is igen gyenge lábon állt. Alig hihető, hogy őszinte együttműködési szándék mellett ne lehetett volna az ügyet megfelelően rendezni. Az érdekeltek azonban együttműködés és cselekvés helyett, ami az össznépgazdasági érdekek szolgálatát jelentette volna, csak. kifogásokat kerestek és elkeseredetten pereskedtek. Ezzel kapcsolatban teszek említést arról a tapasztalatról, hogy az állami vállalatoknál nemegyszer mutatkozik olyan szűklátókörűség, hogy a vállalatot az igényei érvényesítésénél nem az össznépgazdasági érdek vezeti, vagy legalábbis azt nem veszi kellő mértékben figyelembe. A vállalati érdek ilyen helytelen, önös szemlélete, valamint a felelősségvállalástól való tartózkodás a forrása számos olyan pernek is, amelyet a vállalatok indítanak egymás ellen. Ilyen esetekben a perbeli magatartásuk is sok kritikával illethető. A polgári bíráskodás elsőrendű feladata, hogy a jog eszközeivel elősegítse a szocialista gazdaság megszilárdítását, minden téren való fejlesztését, s fokozott védelemben részesítse a társadalmi tulajdont. A Legfelsőbb Bíróság nem tévesztette szem elől, hogy a társadalmi termelőmunka, a népgazdasági terv teljesítése minden szervtől és minden állampolgártól fokozott erőfeszítést és gondosságot kíván meg. Ezért arra törekedett, hogy a bíróságok ítélkezési gyakorlatában kifejezésre jusson az a mélyreható változás is, amelyet a felelősségnek a Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályozása a károkozásért való felelősség szigorítása terén jelentett. A szocialista törvényesség természetesen megköveteli a közérdek és az egyéni érdek ossz-