Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-5
361 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 362 munka után : — a gazdasági mechanizmus megváltoztatásának legfontosabb kérdése. A kérdések másik csoportját úgy jellemezném, hogy azok a jövő évi tervvel foglalkoznak, azt érintik. Képviselőtársaim egyike-másika városáról, megyéjéről, üzeméről beszélve lényegeben az esetek többségében olyan jellegű változtatást javasol, ami az ötéves tervhez képest módosítást jelent, főleg a beruházások módosítását. Űgy gondolom, ezt nem is lenne helyes a parlamentben megtárgyalni, különösen nem lenne helyes jóváhagyni, hiszen ez ösztönzés lenne arra, hogy a parlament plénuma előtt kérjünk beruházási többletet és mások otthon szidnák a képviselőiket, mondván, miért nem tették ők is szóvá, hogy több beruházás kell. Ez nem lenne helyes. Ezeket az észrevételeket is meg kell említeni a jövő évi tervtárgyalás során. Ami most napirenden van, figyelembe kell venni, ami jogos meg kell oldani, ami nem teljesíthető most, arról világosan meg kell mondani, miért nem teljesíthető. Elhangzottak észrevételek, készülő 1966— 70-es harmadik ötéves tervünkkel kapcsolatban is. Először szeretném megjegyezni, mindenekelőtt nagy öröm, hogy bár rengeteg gond, baj nyomja mindannyiunk vállát, emellett nem hagyjuk, hogy ez földhöz nyomjon bennünket, hanem előre is gondolunk. Az ötéves terv teljesítése mellett harmadik ötéves tervünk kérdéseivel is van erőnk foglalkozni — nemcsak a Tervhivatal vezetőinek, a minisztériumok vezetőinek, hanem képviselőtársaimnak is —, hogy azoknak válaszolhassunk, akikkel képviselőtársaim beszélnek és akiktől ösztönzést kapnak ezeknek a kérdéseknek felvetéséhez. De természetesen ezek a kérdések megint olyanok, hogy itt a parlamentben nem adhatok konkrét választ. Ezeket a Tervhivatal vezetésével folyó tervmunka során kell megvizsgálni és döntést hozni. A felvetődött összes kérdésre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy — az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően — a miniszter elvtársak, a főhatóságok vezetői megkapják a rájuk vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatot, s arra lehetőleg minél gyorsabban, de feltétlenül a következő parlamenti ülésszak előtt, mielőtt még itt szemtől-szembe találkoznak a felszólaló képviselővel, Írásban választ adnak és pedig vagy az országgyűlés tisztikarán keresztül, vagy legalábbis annak egyidejű értesítése mellett, hogy kontrolt lehessen gyakorolni. Néhány kérdésben szükség lesz természetesen arra is, hogy a kormány gazdasági bizottsága hozzon határozatot. Ezeket a kérdéseket sem kívánom részletezni, ezeket sürgősen a gazdasági bizottság elé'fogjuk vinni és döntést fogunk benne hozni. Engedjék meg ezekután, hogy néhány különösen fontos és több felszólaló képviselőtársam által említett kérdéssel kapcsolatban mondjak véleményt. Űgy érzem, hogy néhány mondattal világosan meg kell mondani, mi a véleményünk a lakásépítési tervvel kapcsolatban. Megemlítettem a kormány beszámolójában, hogy az elmúlt két évben a lakásépítési tervet túlteljesítettük, sejtettni engedtem, hogy ebben az évben nem teljesítjük. Trautmann elvtárs világosan megmondta, hogy nem teljesítjük ebben az évben az állami lakásépítési tervet. Azt is megmondïa, hogy a két évit együtt, a jövő évit és ez évit teljesítjük. Világosan meg akarom mondani, hogy az ötéves lakásépítési tervet, beleértve azt az ötvenezer lakást is, amelyet az eredeti terven felül irányoztunk elő, tehát együtt a háromszázezer lakás felépítését, továbbra is reálisnak tartjuk és teljesíteni is fogjuk. Bár holnap egy interpelláció lesz — amelynek a szövegét nem ismerem —, a 15 éves lakásépítési tervvel kapcsolatban, már most szeretném egy mondattal megmondani: a 15 éves lakásépítési tervet a kormány minimális programnak tekinti, ezt a tervet még akkor dolgoztuk ki, amikor a terv első harmadában 250 ezer lakást akartunk építeni. Tehát azt a lakásmennyiséget, amit 15 évre terveztünk, mint minimális tervet kezeljük, és mindenképpen ennyit legalább végre akarunk hajtani. A másik fontos kérdés a gabona-kérdés, amire — úgy érzem — vissza kell térnem a zárszóban. Mégegyszer szeretném aláhúzni: nem könnyű az idei probléma megoldása, és világossá szeretném tenni, hogy az a teher, amit a gabonaimport jelent, nemcsak ebben az évben teher és nemcsak a jövő esztendőben, hanem a következő évben is. Szeretnék kitérni egy mondat erejéig arra, hogy egyetértek: a kenyérfelhasználással is takarékoskodni kell, — ahogy Zala megyei képviselőtársam ezt említette. Ugyanakkor szeretném megmondani, hogy semmiféle korlátozásra sem gondolunk: a lakosság kenyér- és liszt-szük-^ ségletét teljes mértékben kielégítjük. Arról viszont gondoskodni kell, hogy az emberi táplálkozásra alkalmas kenyérgabonát valóban ne állatokkal etessék fel. A gabona-importtal kapcsolatban még egy kérdést: a szükséges gabonaimport jelentős részét a kormány már eddig biztosította kereskedelmi szerződések útján, megvettük készpénzért, vagy hitelben. A még hiányzó mennyiséget részben Európában, részben Amerikában most vásároljuk meg, normális kereskedelmi tárgyalások útján. Amikor ezt az; ember kimondja, mindenkinek a szeme előtt rögtön a dollár jelenik meg. Alá szeretném húzni, hogy dollárt mi Magyarországon nem állítunk elő. Amit tehát a kormány beszámolójában . hangsúlyozni törekedtem, azt mégegyszer aláhúzom: igyekeznünk kell olyan exporttermékeket nagyobb mennyiségben, jobb minőségben előállítani, amelyekkel dollárt tudunk kitermelni, amivel ezt a most jött plusz nehézségünket, importnehézségünket ki tudjuk egyenlíteni. A gabonakérdéssel kapcsolatban köszönöm, hogy többen felhívták a figyelmünket egy-két olyan fontos kérdésre, amelyekről a kormány beszámolójában nem szóltam. Természetesen örülünk annak, hogy egyre több megye itt a parlament ülésszakán is jelenti, hogy befejezte a gabonavetés tervét. De szeretném azt megmondani — egyetértve azokkal, akik ilyen jellegű felszólalást tettek — most az utolsó napokban különösen vigyázni kell, nehogy kialakuljon az, hogy senki sem akar utolsó maradni. S ezért rohannak. Az utolsó 50 000—80 000 holdat, vagy 5000—8000 holdat úgy vetik el, hogy ha három ;
