Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-5
325 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 326 alkotmány helyére oly jöjjön, mely a puhaság által elaljasodott hétszázezer kiváltságos lélek helyett tízmilliom felemelkedhetőt nyerjen!" S ha a mindössze egy évtizednél alig idősebb új alkotmányunk keretében a Kölcseytől megálmodott, de lényegében csak napjainkban valóra vált szebb és jobb életünk érdekében érintettem is a bírálat hangján e kérdéseket, feszegettem is egyes megoldásra váró problémákat, azt a szocializmust építeni és segíteni mindenkor készek nevében a „Tízmilliom, felemelkedhető" holnapi mosolyáért igyekezve tettem. (Taps.) ELNÖK: Varga Berta István képviselőtársunkat illeti a szó. VARGA BERTA ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő elvtársak! Felszólalásomban a mezőgazdasági termelés és értékesítés néhány problémáját kívánom megemlíteni. Mint az előttem felszólalt képviselőtársaim is mondották, úgy Győr-Sopron megyében is megtörtént határidőre az 5 százalékkal felemelt kenyérgabona-vetés. Szövetkezeti parasztságunk általában egyetértett a kenyérgabona-vetésterv 5 százalékkal történő felemelésével. Helyenként az okozott gondot, hogy a kenyérgabona vetésterületének növelésével csökkent a takarmánytermő terület, és így a jövő esztendőben esetleg takarmányhiánnyal kell számolni a közös és a háztáji gazdaságokban egyaránt. Ha az elvetett kenyérgabonából kipusztulás a tél folyamán nem lenne, *a kenyérgabona-terület növelése teljes mértékben a takarmányok rovására történne, mert az egyéb, szerződéssel termelt ipari növények vetésterülete változatlanul megmaradt. Ezen az őszön a kenyérgabona-vetésterv teljesítése szinte társadalmi üggyé vált a megyében. A tsz-ek mellett különösen a párt- és állami szervek jó hozzáállása segítette elő a kenyérgabona elvetését. • A tervek mennyiségi teljesítése mellett nagy gondot fordítottak a talaj munkák minőségi elvégzésére is. Zavarta a kenyérgabona vetését és általában a talaj munkákat, hogy a tsz-ek egy részéhez a műtrágya nem lett kellő időben leszállítva. Ennek oka: az a helytelen gyakorlat, hogy a tsz-ek egy részéhez az őszi felhasználású műtrágyát teljes egészében leszállították, míg kisebb részükhöz az igényelt mennyiség csak késve érkezett meg. A hasonló nehézségek elkerülése végett szükséges lenne, hogy a jövőben a műtrágyaelosztást ne az AGROTRÖSZT végezze, hanem a megyei szervek diszpozíciója alapján szállítsa a gyár a tsz-ekbe a műtrágyát. Ezzel a megoldással kiküszöbölhetnénk, hogy amíg egyes tsz-ekben a túlzott mennyiségű műtrágya tárolási nehézségeket okoz, a tsz-ek egy részénél a műtrágyahiány a vetés és a talaj munkák elvégzését akadályozza. Győr-Sopron megye az elmúlt esztendőben nem teljesítette kenyérgabonavetéstervét. Felfagyás, árvíz miatt az elvetett terület megcsökkent. A megmaradt területeken sem volt kielégítő a termésátlag. Az érés időpontjában a búzánál a rendkívül nagy meleg miatt jelentős szorulás következett be. A fenti tényezők okozták, hogy a tervezett 12,7 mázsás katasztrális holdankénti átlagtermés helyett csak 10,1 mázsa lett a termésátlag, és így 10 434 vagon helyett 7764 vagont takarítottak be tsz-eink. Ennek következményeként az állam részére történő értékesítésnél a tervezettel szemben 2019 vagon lemaradás mutatkozik. Tsz-parasztságunk az őszi betakarítási munkákat nagy lendülettel végzi. Ez ideig a cukorrépának 80 százalékát, kukoricának 55—60 százalékát takarították be, a burgonya betakarítása befejezés előtt áll. Fő teendőnk most a betakarítási munkák mielőbbi befejezése. A kapásnövények betakarításánál a szállítási munkák sok nehézséggel történnek. A tsz-ek megnövekedett szállítási feladataikhoz viszonyítva nem rendelkeznek olyan mennyiségű szállítóeszközzel, amellyel ezt a munkát zökkenőmentesen lehetne lebonyolítani. Tisztelt Országgyűlés! Megyénk tsz-einél az építkezések az átszervezés óta komoly mértékben növekedtek. Az építkezés minősége ellen kifogások merültek fel. A szerfás építkezések az élettartamukat figyelembe véve drágák, a szükséges faanyag minőségileg nem megfelelő, mert legtöbbnyire nyersfa áll rendelkezésre, ami vetemedik, gombásodik, ezáltal használhatósága csökken. Az új beruházási program a beruházási politika lényeges változását tükrözi a nagyobb, komplexumok építése felé eltolódás. A tsz-ek is a korszerűbb, jobban gépesíthető, maradandóbb létesítmények építését igénylik. Az idei építkezések kivitelezésére a II. negyedévtől a fennálló anyaghiány nyomja rá a bélyegét. A tsz-i saját építőbrigádok és tsz-közi építőbrigádok kivitelezése esetében az építéshez szükséges anyagokat a tsz-eknek kötelessége beszerezni. Ez nagy nehézségekbe ütközött, mert az év folyamán állandó cement-, tégla- és mészhiány volt. A cementhiány jelenleg is fennáll. Az építkezések ütemét nagyon meggyorsítaná, ha a. tsz-ek az építőanyag-utalványaikat negyedévenként nem részarányos elosztásban kapnák, hanem az első negyedben 20 százalékos, a másodikban 60 százalékos, a harmadikban 10 és a negyedik negyedévben is 10 százalékos arányban. A tsz-ek az év első két negyedében tudnak leginkább építkezésekkel foglalkozni, addig amíg a növényápolás munkái nem kötnek le nagy munkaerőt. Az általunk javasolt részarányos ütemezés csak akkor segítené elő a tsz-ek építkezéseit, ha az utalványokra az építőanyagot is megkapnák és erre az építőanyagipari vállalatok is felkészülnének. Győr-Sopron megyében 1963. év folyamán három darab 5000 férőhelyes tojóházat kellett volna építeni. Az építés úgy elhúzódott, hogy még jelenleg sincsenek készen, rácsos tetőtartó hiánya miatt. A tetőszerkezet hibás tervezés miatt nem volt időben gyártható. Éppen ezért a következő évek folyamán feltétlen be kell tartani azt az elvet, hogy új típusú épületből egykét darabot prototípusként kellene építeni, és annak egyéves próbaüzemeltetése után kellene dönteni az épülettípus végleges elterjesztése ügyében. A tsz-eknél épülő magtárak évek óta, s az idei évben is a betakarítási munkák után készül16*
