Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

327 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 328 tek el. Az építkezés elhúzódásának oka, hogy a kivitelező vállalatok a szükséges hillpadlókat nem tudták beszerezni az ÉM. anyagellátó vállalattól. Tudomásunk szerint Győr megyében a helyi vállalattal időben legyárthattatok lettek volna a szükséges elemek. Az ÉM. azzal az indokkal nem adta meg a gyártási engedélyt, hogy az épületelemgyár hiánytalanul ki tudja elégíteni a szükségleteket. Nagymértékben hátráltatja a tsz-építkezéseket a szerfa-garnitúra későn történt leszállítása. A hosszú tél miatt az FM. a szerfaleszállítás határidejét április 30-ról május 31-re módosította, ezzel szemben a tényleges szállítások csak július hóban történtek. Az építkezések meggyorsítása érdekében indokolt volna, ha az Országos Erdészeti Főigazgatóság utasítaná az erdőgazdaság kat, hogy a tsz-építkezésekhez szükséges szerfa kitermelését a tsz-ek megrendelése alapján már január, február hóban végezzék el és késedelem nélkül szállítsák le. Ezzel a módszerrel elérhető lenne, hogy nem kellene teljesen friss nyersfából építkezni. A beruházások tervszerűbbé tétele érdekében a megyei szervek a szükséges intézkedéseket segítették. Tisztelt Országgyűlés! Az árutermelés és felvásárlás problémái közül a legtöbb nehézség a zöldségfélék felvásárlásánál volt. Megyénkben 1959-től több mint 1400 katasztrális holddal növekedett a zöldségtermesztésre felhasznált terület és jelenleg már az összes száraz és öntözéses zöldségterület 5300 katasztrális hold. Ebből a tsz-ek 4610 katasztrális holdon termelnek különböző zöldségféléket és erre a területre teljes egészében szerződéses viszonyban vannak a MÉK-kel. ' A zöldségtermesztés a felhasznált terület 80 százalékán öntözéses termelés folyik, ennek ellenére legtöbb cikkféleségből a szerződéskötés még ma is olyan alacsony normák alapján történik, mint a szántóföldi, úgynevezett száraz zöldségtermesztés esetében. Például korai káposztából katasztrális holdanként 50 mázsa, kései káposztából 80 mázsa, paradicsomból 60 mázsa az előirányzat. Az öntözött területek katasztrális holdankénti hozama a zöldségtermesztéssel foglalkozó mtsz-ek többségében ennek kétszerese és nem ritka a háromszorosa sem. A szerződéskötés területére és mázsára történik, ilyen túlbiztosított szerződésnél elkerülhetetlen a pótszerződés kötése. Legnagyobb zöldségtermesztő járásunkban, a győri járásban az eredeti 964 vagonos zöldségszerződéssel szemben 216 vagonra kellett pótszerződést kötni. Ezenkívül jelentős szabadáru mutatkozik még, amelynek átvétele egyáltalán nem biztosított. A győrújfalusi tsz-ben 80 katasztrális hold késő érésű fejeskáposztaterületet kötött le a MÉK a norma szerinti 7000 mázsás mennyiségben, s az öntözéses termelés következtében további 7000 mázsás pótszerzŐdést kellett kötni. A fenti helyzetből adódik az áru vontatott átvétele. Sok esetben a diszpozíció hiánya miatt akadoznak a szállítások és jelentős mennyiségű zöldségféle nem rendeltetésszerűen kerül felhasználásra. Nagy tételeket kellett megsemmisíteni, szervestrágya-készítésre, vagy legjobb esetben takarmányozási célokra felhasználni. 1963'. július 31-ig 400 000 forint értékű különböző zöldségfélét kellett fillérekért takarmányozás céljára visszaadni, vagy megsemmisíteni. Több olyan zöldségféle termesztését erőltetik, amelynek sem a talaj, sem klíma nem felel meg, s egyéb adottság sincs ehhez biztosítva. Ezek további súlyos termelési és értékesítési nehézségeket okoznak. Ezek közé a zöldségfélék közé tartozik a karfiol, korai káposzta, s a vöröshagyma. Hegykőn, Fertőhomokon, Mórichidán, s még több községben jóformán állandó nehézséget okoz az étkezési hagyma átvétele. A megyében termelt hagyma ugyanis zöldrétegű, kellő érettségi fokot nem ér el és csak kismértékben alkalmas téli tárolásra. A nem megfelelő minőség következtében az elérhető átvételi ár alacsony, több esetben nem terül meg a tsz termelési költsége sem. _ A nem megfelelő minőség előidézője az is, hogy több zöldségfélénél nem a megfelelő magot biztosítják a tsz-eknek, és így a szabványban előírt minőséget nem érik el. Emiatt a termelés ráfizetéses és a termékek felhasználása nem rendeltetésszerű. Sok cikket védőáron kell felvásárolni az áru késői megjelenése miatt. Ilyen okok miatt a termelés költségei vagy nem, vagy alig térülnek meg az elérhető árakban. így fordulnak elő azok a súlyos hibák, hogy egyes zöldségféléket mint minőségen aluliakat a tsztagok szeme láttára feleslegként kell takarmányozás céljára visszaadni. Ezek a tényezők károsan befolyásolják a termelést és a szerződéskötést egyaránt; Szükséges lenne, hogy zöldségtermelésre csak akkora területet kötnénk le a termelőszövetkezetekkel, amely területen a megtermelt zöldségféleség felvásárlása, értékesítése is biztosítva lenne. Az esetleg felszabaduló területen az egyre több takarmányt igénylő állatállomány részére takarmányt lehetne termelni. A felvásárlási munka hiányosságaiként kell megemlíteni, hogy 1962ben a megyénk tsz-einél feleslegként mutatkozó süldőket nem vásárolták fel. Hogy ez az idei évben is ne forduljon elő, az 1963-as évre csökkentették a kocalétszámokat, s most ez helyenként hízóalapanyag-hiányt okoz. Helyes felvásárlási politikával az ehhez hasonló zökkenők elkerülhetők lennének. Az idei esztendőben nagy gondot okoz tsz-einknek a hízósertés-tervek teljesítése. Ez elsősorban abból adódik, hogy őszi árpáink a tél folyamán nagyon kiritkultak, a tavaszi árpa pedig az aszály következtében adott lényegesen alacsonyabb termést a tervezettnél. Így a tervezett terméssel szemben őszi és tavaszi árpából 1624 vagonnal termett kevesebb. Fokozza a nehézséget, hogy kukoricából sem értük el a tervezett átlagtermést. Főleg ebből adódik, hogy termelőszövetkezeteinknek abraktakarmányból a szükséglethez viszonyítva mintegy 2000 vagon hiánya mutatkozik. Ez a hiány az 1964. évi új termésig számítva igen megnehezíti tsz-eink időarányos árutermelését és értékesítési tervének teljesítését. Annak ellenére, hogy a tsz-eknél a kedvezőtlen időjárás igen jelentős kieséseket okozott, a megye termelőszövetkezetei egészségesen fejlődtek, gazdaságilag és szervezetileg is erősöd-