Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

323 Az Országgyűlés 5, ülése 1963. október 25-én, pénteken 324 árut. Ügy gondolom, többet kellene tennünk a szabványosítási, készletezési és felárképzési kér­dések rendezése terén. örömmel és egyben igen nagy érdeklődéssel hallgattam Fock Jenő elvtárs beszámolójának híradástechnikai vonatkozásait es reflektálva " a hallottakra rátérek a Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárának egy-két országos, de talán még KGST vonatkozásokban is figyelmét érdemlő problémájára. Beszédem első részében rámutattam a VTRG termelésének merész íve­lésű felfutására. A kereskedelmi szakemberek véleményét idézve örömmer számolhatunk be arról, hogy készülékeink jó minősége állandósult és a nyugati szerviz-statisztikák összehasonlító adatai szerint sem kell szégyenkeznünk. ^Néhány körülményt azonban jövőnket illetően már ma hangsúlyozottan figyelembe kell vennünk. A rádiókban világszerte nagy a telítettség. Hazánkban is a nyugat-európai szinttel azonos a rádiósűrűség, minden negyedik embernek, gya­korlatilag tehát minden családnak van rádiója. A lakosság nagy részénél sok a lecserélésre ré­gen megérett, „őskonstrukciójú" készülék, mégis mint a nemrég lezárult, lényegében e készülékek megmozgatására irányuló belkereskedelmi rádió­csere-akció sovány eredménye mutatja, sokan konzervatív módon ragaszkodnak az elavult rádióhoz. A javarészt most fejlesztés alatt álló kisebbfajta zseb- és táskarádiók irányába toló­dott kereslet, a 130 000 darabra rúgó belföldi raktárkészlet, a viszonylag ugyancsak számot­tevő raktáron tároló, eladásra váró export-rádió mennyiség miatt ez évben a VTRG-ben a rádió­termelés mennyisége a korábbiakhoz viszonyítva felére csökkent; A modern ultrarövidhullámú rádió-vevők kereslete viszont az URH-adás és besugárzás hiányosságai miatt még csekély. A televízió, mint a közszükségleti elektro­nika egyik legfiatalabb gyermeke, korántsem ilyen elterjedt. Magyarországon minden huszon­ötödik embernek, megközelítőleg tehát minden hatodik családnak van TV-je. A TV-nél — kü­lönösen a részletakció sikere miatt — a kiskép­csöves készülékekben terven felüli belkereske­delmi igények is jelentkeznek. Sajnos a TV-ex­port ugyanakkor gyakorlatilag nullára zsugoro­dott gyárunkban, mert eddigi KGST-beli part­nereink mint vevőink ez évben TV-vásárlási szándékukat nagyobb mennyiségű rádiónak ma­gyar piacon történő elhelyezésétől tették füg­gővé. A magas hazai rádió-raktárkészletek miatt azonban még a TV-export leszűkülése, il­letve megszűnése árán sem vált lehetővé az ilyen értelmű üzletkapcsolás. Felmerül a kérdés, mi várható tehát az elkövetkezendőkben e téren? Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság gazdasági trendszámításai és a jelenlegi terv­elképzelések szerint mind rádióknál, mind pedig TV-készülékeknél lehetséges évi 250—300 000 készülék konstans szinten történő elhelyezése hazai és exportpiacokon, tízéves távlatban is. Kétségtelen azonban, hogy ennek a nagyszabású feladatnak megoldásához vezető egyetlen út — ahogy szakembereink nagyon jól látják — a konstrukciók további korszerűsítése, és gyors variálhatósága, a készülékek önköltségének mo­dernebb technológia bevezetésével történő csök­kentése. A vállalat ugyanakkor a profiljába tar­tozó, igen heterogén összetételű különböző ren­deltetésű gyártmányokból álló választék szín­vonalas fejlesztési követelményeivel a szűkre szabott adottságok miatt csak a legnagyobb erő­feszítésekkel tudott eddig is megbirkózni. A tíz­ezer fős gyárban mindössze 126 mérnök és 382 technikus dolgozik, akiknek körülbelül csak a fele a tényleges fejlesztői kapacitás. Ez is csak azóta, amióta a vállalat mindent elkövetett a fejlesztő erők összevonására. Sajnos azonban meg kell állapítanunk: nem minden mérnök al­kalmas a konstruktőri munkakörre. Ha mind­ezzel egybevetjük a távlati feladatokat, a konst­rukciós és árkérdéseken megforduló versenyké­pességet és fejlesztési adottságainkat, melyektől mindez függ —• az élet és a körülmények áltál nagyon is igazoltnak tartjuk Kádár elvtársnak a VIII. pártkongresszuson mondott szavait: „Sokkal bátrabban kell létrehozni egyes nagy­üzemek mellett műszaki egyetemi esti tagozatot, vagy felsőfokú technikumot." Ennek szellemében cselekedtünk, amikor a vidéki iparfejlesztés egyik kulcskérdésének a szakemberpótlás gyors és rugalmas megoldását tekintve, a Műszaki Egyetemmel karöltve meg­indítottuk városunkban a villamosmérnöki kar gyengeáramú esti tagozatát, amelynek tovább­fejlesztése szívügyünk marad a jövőben is. 'Szakembereink véleménye szerint az eddig végzett gazdasági számítások a hazai szükséglet vonatkozásában talán kissé derűlátóak, rész­ben azért, mert a készülékek számításba vett ütemű cseréjére, ahogy ezt a tények mutatják, nem lehet számítani, másrészt számolni kell a szocialista táboron belül is bizonyos önellátási törekvésekkel. Itt kell a figyelmet felhívni arra az ideálisnak nem tekinthető állapotra, hogy a KGST-államok mindegyike erősen fejleszti rádió- és televízió-iparát és ugyanakkor nem érvényesül kellő hatékonysággal a munkameg­osztás elve és a kialakult termelő kapacitásoknak az értékesítési lehetőségekkel történő szinkro­nizálása. Ügy vélem, hogy a KGST-n belül a szellemi és anyagi erők tervszerű koncentrálása, a piaci lehetőségek összehangolása a híradástechnika vonatkozásában is óriási erőtartalékot rejt magá­ban. Áll ez mind a közös alkatrész és család elven alapuló készülékfejlesztésre, mind pedig a termelési kapacitásoknak az igényekkel történő egybevetésére, örülnénk, ha az optimistábbak nézőpontjának megfelelően intézkedések megté­tele nélkül is biztosítva lenne hosszabb távlatban a híradástechnikai iparág jövője, de úgy gon­doljuk, hogy a KGST-együttműködés hatásossá­gában rejlő lehetőségek feltárásával ennek eher­nere is célszerű volna már ma foglalkozni. Tisztelt Országgyűlés! Egy forradalmian új­szerű és szép élet kibontakozásával együtt jár a problémák tömkelege, megoldást sürgető felada­tok nyüzsgő sokasága. Felszólalásom az eredmé­nyek taglalása mellett bőven foglalkozott az el­gordítésre váró akadályok és gondok boncolga­tásával. Legyen szabad befejezésül a prófétai előre­látású nagy költőt, Kölcseyt idéznem: „...a kaszthoz ragadt, lélekben magasból alánéző torz

Next

/
Thumbnails
Contents