Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

301 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 302 deléskor a szükséges pénzügyi fedezetet a Földművelésügyi Minisztérium biztosította. Év közben azonban a korábban biztosított fedezetet adminisztrációs hibák miatt nagyrészt törölték. Az Agroker Vállalat azonban a nála megrendelt ablakkereteket időközben legyártatta, illetőleg az NDK-ból import útján beszerezte. A vállalat telepén csaknem 10 millió" forint értékű ablakkeret tárol, melynek átvételét a vállalat érthetően sürgeti. S bár a tsz-eknek a melegágyi ablakokra sürgős szükségük volna, a szükséges fedezet hiányában nem tudják azokat átvenni. A megyi szervek ez irányú intézkedései és indokoltan fedezetet kérő megkeresései mind ez ideig eredménytelenek maradtak. Maga az FM tsz üzemgazdasági főosztálya is igyekszik a problémán segíteni, törekvése azonban a Nemzeti Bank mezőgazdasági főosztályának helytelen állásfoglalása miatt nem vezetett eredményre. A tsz üzemgazdasági főosztály segítség kérő megkeresésére a Nemzeti Bankban olyan nyilatkozat hangzott el, hogy jobb helyen vannak a melegágyi ablakok az Agroker telepén, mint a tszben. -Tisztelt Országgyűlés! Sorolhatnám még a gyümölcs- és szőlőtelepítést akadályozó problémákat, az öntözésfejlesztés nehézségeit és akadályait, a gépellátás és gépberuházások problémáit. Mindez azonban nem célom a hozzászólással, hanem csupán az, hogy rávilágítsak a példaképpen elmondott néhány, a fejlődést akadályozó ténnyel arra, milyen sok még a tennivalónk. Különösen akkor, amikor pártunk és kormányunk minden erőfeszítést megtesz mezőgazdaságunk további fejlődésére. Bár mezőgazdaságunk fejlesztése országosan és ezen belül Pest megyében is kielégítően halad, még nagyobb és még jobb eredményeket tudnánk elérni és, tudnának többi között a Pest megyei tsz-ek is, ha a munkát akadályozó körülmények megszűnnének, vagy legalábbis nagymértékben csökkennének. A tsz-ek tagsága, vezetői, a járási és megyei szervek, a megyei termelőszövetkezeti beruházási iroda a párt és a társadalmi szervek segítségével komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a fejlesztés során felmerülő problémák idejében megoldódjanak. Szükségesnek tartom azonban, hogy az FM a kollégiumi határozat szellemében, valamint az Építésügyi Minisztérium is további fokozott segítséget adjon Pest megyének ahhoz, hogy a megye termelőszövetkezetei a második ötéves terv során a mezőgazdaság fejlesztésében rájuk háruló feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudják. Tisztelt Országgyűlés! A kormány beszámolója tükrözi fejlődésünket és eredményeinket, ugyanakkor rávilágít a még fennálló hiányosságokra, s arra kötelez bennünket, hogy minden erőnkkel és tudásunkkal azon munkálkodjunk, hogy az ötéves terv célkitűzéseit maradéktalanul teljesítsük. A kormány beszámolójával teljes mértékben egyetértek és azt a magam részéről elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szabados János képviselőtársunkat illeti a szó. SZABADOS JÄNOS: Tisztelt Országgyűlés! örömmel jelentem, hogy Fejér megyében az őszi vetéstervünket — az 5 százalékkal megemelt vetési előirányzatot — tegnap teljesítettük. Ezzel Fejér megyében is lezárult az őszi mezőgazdasági munkák igen fontos szakasza. Azt hiszem, .alig van rá példa, hogy ez a nagy erőfeszítést igénylő munka az egész ország területén ilyen hamar, már októberben befejeződött. Ha nézzük azt, hogy minek köszönhető ez az eredmény, meg kell állapítani, hogy ennek okai a rendkívül kedvező időjárás mellett abban az összefogásban találhatók, amely a munkák végzése során a különböző szervek és emberek részéről megnyilvánult. Az összefogáson belül megmutatkozik a termelőszövetkezeti parasztság szorgalma, a mezőgazdaságot irányító szervek minőségileg megváltozott munkája, a jobb vezetés, az ellenőrzés és a hathatósabb segítés. Megtalálható az okok között az ipar segítsége is azáltal, hogy több száz, vagy ezer üzemi munkás második műszakjában traktorra ült és segített a mezőgazdasági munkák végzésében. Megtalálható az iskolások segítsége, akik a krumpli- vagy répaszedésben munkálkodtak, s része van az eredményekben a társadalmi erőnek is, amely egy-egy alkalommal, amikor a szállítási eszközök össze lettek vonva, fontosabb szállítási feladatok végzésére, mindig kellő időben jelentkezett a feladatok elvégzésére. De részt vett a munkában a sajtó, a rádió, a televízió. Ha némi túlzás is az, amit mondott, mégis igaz, hogy ilyen összefogást a mezőgazdaság érdekében akkor láttunk utoljára, amikor a mezőgazdaság átszervezése volt a központi feladat, amikor társadalmi ügy volt a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Annak ellenére, hogy aggodalomra okunk

x nincs, az őszi mezőgazdasági munkák másik fontos szakasza még előttünk áll, s a vonatkozó határozatok értelmében a mélyszántást is teljesíteni kell. Ügy gondolom, akkor tudjuk ezt a munkát eredményesen elvégezni, ha azt a lendületet, lelkesedést, ami az első szakasznál megnyilvánult, át tudjuk vinni a következő szakaszra is, vagy ha még fokozzuk. A továbbiakban elvtársak, néhány, a mezőgazdaság gépesítésével összefüggő kérdésről szeretnék beszélni. Fock elvtárs beszámolójában említést tett arról, hogy a mezőgazdaság 53 000 traktorral rendelkezik. Én hozzátenném azt is még, hogy ezek mellett több tízezer munkagéppel rendelkezik, s azt is, hogy a traktorok összetétel szerint a lehető legkorszerűbbek és a mi adottságainknak legmegfelelőbb típusok uralják a döntő szerepet. Megmondom őszintén, amikor az átszervezés megtörtént, ilyen gyors előrehaladással nem is számoltunk. Mégis meg kell állapítani azt, hogy van néhány hiányosság, amit sürgősen orvosolni kell. Az egyik ilyen «hiányosság, hogy rossz az erőgépek és a munkagépek aránya. Ez kétféle formában is jelentkezik. Egyik, hogy szám szerint kevés a munkagép, másodsorban pedig a használatban levő munkagépek egy részénél konstrukciós hibák miatt, vagy egyéb problémák miatt az a vonóerő, amivel az erőgépek rendelkeznek, nincs megfelelően leterhelve, tehát a traktor termelékenységét csökkenti. Azt, hogy