Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-5

303 Az Országgyűlés 5. ülése 1963. október 25-én, pénteken 304 hiány van, szeretném egy példával alátámasztani. Fejér megye 1963-ban 55 millió forint beruházási hitelt kapott a tsz-ek részére gépek vásárlására. Az 55 millió forintból körülbelül 20 millió forint az a hitelkeret, amit nem kiemelt gépekre tervezhetett a tsz. Ezeket nem a központi elosztásból, hanem az AGROKER megyei kirendeltségén keresztül szerezhetik be. Utánanéztünk, hogy állunk ennek felhasználása körül. Megállapítottuk először is, hogy ez a hitelkeret még távolról sincs kimerítve és ami még nagyobb hiba, hogy amely része ki van merítve, azért az összegért sem mindig, vagyis az esetek nagy részében nem azt a gépet vásárolták, amire a tsznek éppen szüksége van, vagy amit éppen megtervezett annak idején. És mivel közeledik az év vége, ismerik már azt a szokást, hogy amit nem költünk el december 31-ig, az elvész, tehát vesznek ezért az összegért éppen amit lehet, vagy amit kapnak, de az esetek többségében nem azt a gépet, ami célszerű volna. A másik probléma, amit fel szeretnék vetni — ezzel kapcsolatban azt kell előrebocsátanom, hogy egyik sem olyan probléma, ami nem ismert. Csak gondolom, fel kell vetni azért is, mert. az előrehaladás rendkívül lassú ezen a téren. Az elmúlt két esztendő tapasztalata meggyőzött bennünket arról, hogy a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák végzésénél általában nincs különösebb probléma. Különösen mióta az anyagi ösztönzőket a növényápolás terén bevezették termelőszövetkezeteink zömében, azóta a növényápolásban, ebben a fontos munkában nincs probléma. Két év bebizonyította, hogy azzal a gépparkkal a tavaszi munkát 35—40 nap alatt el tudjuk végezni, s különösen mióta a nyári betakarító gépek száma megnőtt, azóta az egész aratási munkát — beleértve a cséplést is — rendkívül le tudtuk rövidíteni, s ma már csak igen ritkán fordul elő, hogy a cséplés kihúzódik. Azonban mindjárt másként néz ki a helyzet ősszel. Először is ősszel az egy katasztrális holdra fordított normálholdnyi munka aránytalanul nagyobb, mint akár tavasszal, akár máskor. És ha igaz is az a megállapítás, hogy a munkaerő terén bizonyos tartalék van — a családtagokra gondolok —, mégis az az igazság, hogy az ősz folyamán munkaerőhiánnyal küszködik a mezőgazdaság, mert olyan tömegű betakarítani való van, amit ezzel a kézi munkaerővel úgy megoldani, hogy viszonylag lerövidítsük azt az időt, amikor ezt a munkát el kell végezni — általában nem megy. Több éve beszélünk az őszi betakarító gépek hiányáról. Ezen a téren nem haladtunk előre semmit sem, s úgy gondolom azért is fontos ezt felvetni, mert nem az itt a probléma, hogy egyáltalán nincs megfelelő törődés ezzel, de hasonló a helyzet ahhoz, amit itt a beruházások vonata kozásában egyik képviselőtársam említett, hogy az elhatározás és a végrehajtás között igen hoszszú az időszak. A mezőgazdaság gépesítése nemcsak olyan célt szolgál, hogy a mezőgazdasági munkát gyorsabban végezzük, hanem olyat is, hogy a nehéz fizikai munkától a dolgozókat mentesítsük. Ezen a téren a mezőgazdaság hátul kullog. Azt szeretném kihangsúlyozni itt, nem arról szeretnék beszélni és nem is akarok részletekbe belemenni, hogy most melyik az a megoldás vagy módszer, ami a sok közül a legjobb, hanem el kellene határozni egyszer az illetékeseknek, hogy ezt kell csinálni, és akkor ahhoz szívvel-lélekkel hozzá is kell fogni, mert ha mi ezt az állapotot — és azt hiszem, ez lenne a helyes, hogy időben elkezdjük a betakarítást — állandósítani akarjuk, akkor előbb-utóbb erre fel-' tétlenül szükség lesz, ha nem is az egész mezőgazdaság vonatkozásában, de legalább a beta- , karítási munkák 50—60 százalékán belül. Szeretnék néhány szót szólni a gépesítés egy másik vonatkozásáról. Fejér megye abban a helyzetben van, hogy a rendelkezésre álló gépparknak körülbelül 85 százaléka a tsz-eké. Azzal nem értenék egyet, hogy a gépesítést sok feltétel előzetes megteremtéséhez szabjuk. Az igazság az, hogy a parasztság igényli ezeket a gépeket, ( s oda is kell adni. Azzal azonban már nem lehet egyetérteni, hogy a feltételek nemigen teremtődnek meg akkor sem, amikor már egy. vagy két éve, vagy három éve a szövetkezet birtokában vannak. Tovább kell lépnünk és azokat a szerelő szakembereket, technikusokat, akik a gépek helyes üzemeltetését meg tudják szervezni, a gépek munkáját irányítani tudják, oda kell küldeni, irányítani a szövetkezetekbe. Olyan követelményeket most már — úgy gondolom — lehet támasztani a termelőszövetkezetekkel szemben is, hogy gépudvart alakítsanak ki, a legszükségesebb műszaki adminisztrációt honosítsák meg, hogy a szakemberképzésben — akár ösztöndíjak létesítésével, akár más vonatkozásokban — kicsit öntevékenyebbek legyenek, mert ha sokáig nem térünk rá erre a témára, akkor az a veszély áll fenn, hogy az igen magas értéket képviselő állóeszközök idő előtt elhasználódnak, s ha nem megfelelő szakértelemmel üzemeltetik őket, akkor még termelési költség-emelkedést is jelent ez, mert igen sokszor előfordul, hogy a termelési költség-tényező így az egész termelési értékben igen aránytalanul megnövekedik. És ha nem jár együtt a termésátlagok növekedésével, akkor bizony a tag munkaegységének csökkenésével jár

T így szokott ez lenni. Ezen a téren itt is szeretnék utalni a Földművelésügyi Minisztérium úgynevezett 20-as számú rendeletére, amelyet néhány évvel ezelőtt adtak ki, amely erre intézkedéseket rendel el és bizonyos megoldásokat tesz lehetővé. Azt lehet megállapítani, hogy a rendelkezés annak idején, amikor kiadták, talán megfelelt a célnak, s úgy nézett ki, hogy talán meg is old bizonyos dolgokat. Ma már ez túlhaladott álláspont, ez a problémát már nem oldja meg, s az a javaslatom, hogy azoknál a megyéknél, ahol öntevékenyen kerestek erre különböző, nem központilag szabályozott megoldásokat, az ott szerzett tapasztalatokat össze kellene gyűjteni, értékelni kellene, s a módosított rendelkezést vagy jogszabályt így kellene kiadni. Még egy dolgot szeretnék nagyon röviden megemlíteni. Igen helyes és üdvös dolog, hogy az elmúlt négy évben, az átszervezés után, rengeteg mezőgazdasági épület, létesítmény valósult meg központi beruházásból. Ezek mellett azon-