Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

227 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 228 magja, addig az idén általában minden vetőmagnak megvolt a megfelelő magágya, azoknál a vetéseknél is, amelyek a most lekerülő növények, kukorica, napraforgó vagy répa után kerültek megmunkálásra. Bizonysága ennek az is, hogy bármerre járunk az országban, mindenütt üde, zöld vetésekben gyönyörködhetünk. Mindezek a körülmények annyira biztatók, hogy méltán remélhetjük az ideinél sokkal magasabb termésátlagot hozó eredményt. Ez természetesen nemcsak a kenyérgabonára vonatkozik, hanem az őszi vetésű takarmánygabonákra is. Hogy ezeket az eredményeket elértük, arra az időjárás mellett döntő befolyással bírt az idén általánosságban alkalmazott premizálás és a kormányzat által nyújtott anyagi ösztönző jutalmazás bevezetése is. A premizálásnak nagy része van abban, hogy a kukorica, a répa, a napraforgó gyorsan került le és utánuk a talaj munka és a vetés is gyorsan, időben volt elvégezhető. Semmi kétség sem férhet a premizálás ösztönző hatásához, és különösképpen fokozta ezt az is, hogy a tagok a prémiumot nyomban kézhez is kapták, akár természetben, akár készpénzben. Sok-sok kétkedő tagot józanított ki ennek a bevezetése. Biztosan merem állítani, hogy a következő évben már sokkal könnyebb dolguk lesz a tsz-vezetőknek, s így a munkák elvégzésében is mindinkább jelentkezik majd az előrehaladás. A premizálásnál az idei tapasztalatok alapján az a javaslatom, hogy ha országosan nem is, legalább tájegységenként egyforma premizálási módszereket vezessünk be, ami sok szóbeszédet és félreértést, valamint a vezetők elleni intrikát szüntetne meg. A premizálás bevezetésével elért eredmények, különösképpen a betakarításnál nem kizárólagosan a vetésteljesítést eredményezték, hanem messzebbre hatnak ki. A gyors betakarítás következményeképpen az őszi mélyszántások elvégzését, a még ki nem hordott trágya kihordását és alászántását is maga után vonja. Röviden összefoglalva az őszi munkák öszszességének befejezését is meggyorsítja ez a módszer, s hogy ennek milyen kihatása van a következő év termésére, azt hiszem, felesleges fejtegetnem. Mindenki előtt világos, mit jelent a téli csapadék gyűjtésének lehetősége, a téli fagy hatása, az ősszel elvégzett munkák után, a tavaszi munkák időben való elvégzése. Hasonló a helyzet Somogy megyében az állattenyésztésnél is. A műit évhez viszonyítva különösen a pillangós-takarmányok termése mind mennyiségileg, mind minőségileg növekedést mutat. Ez biztató abból a szempontból, hogy a következő esztendőben — bár az idén is teljesítettük és teljesítjük tervünket a hizlalásban — tovább lépünk abban, ami szintén döntő fontosságú: olcsóbban érjük majd el ezt az eredményt, ami pedig a termelőszövetkezet számára is, de a népgazdaság számára is fontos tényező. Szeretnék megemlékezni a mind jobban előtérbe kerülő zöldségtermelésről is. Mint bizonyosan másutt is, nálunk is nagy problémát okoz a tárolóhelyek és feldolgozó üzemek, valamint a szállítóeszközök hiánya. Gondolok itt elsősorban saját járásunkra, Siófokra. Problémát jelent külön a vasúti mérlegelés hiánya is. Hogy csak egy példát említsek, az idén zöldségfélékből a siófoki járásban mintegy 1600 vagont kell a járás egyetlen — siófoki — mérlegelő állomásán lemérni, holott ha például csak Szántód-Kőröshegyen is lehetőség volna erre, a szállítási idő szinte a felére csökkenhetne az eddiginek. Az árutároló és szárító helyek hiánya miatt sok esetben a tsz-kertészetben fonnyadtak vagy áztak az áruk. A feldolgozó üzemek hiányára jellemző példa — és talán a tárolóhely hiányára is — az, ami a héten történt a mi termelőszövetkezetünkben. Most, amikor ritkaságszámba megy a zöldbab szállítása, nem képes átvenni a MÉK. szállítóeszköz, illetve tárolóhely híján. Itt szeretnék röviden kitérni arra is, aminek megemlítésére több termelőszövetkezeti elnök és vezető is felkért. A gumiabroncsok cseréjének hosszadalmas, időrabló módjáról van szó. Jelenleg ugyanis a gumiabroncsokat a termelőszövetkezetnek a gépekről leszedve Vácra kell elszállítania, onnan kell elismervényt hoznia, hogy a gumiabroncsot leszállította és csak az elismervény bemutatása esetén adja ki az AGROTERV az új gumiabroncsokat. Vajon nem lehetne-e ezt úgy megoldani, hogy a termelőszövetkezet előbb kapja meg gépeire a gumiabroncsokat és utána legyen köteles bizonyos határidőn belül, 8 vagy 10 nap múlva beadni, elszállítani az elhasznált gumiabroncsokat? így nem kellene esetleg másfél hétig is állniuk a gépeknek, gumiabroncs nélkül, hiszen nem minden termelőszövetkezet rendelkezik tartalék gumiabronccsal. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek kisebb-nagyobb időjárási zökkenőkkel ugyan, de megmutatták, hogy termelőszövetkezeteink szépen haladnak előre a termelésben. Az idei nyári és őszi munkák a bizonyságai, hogy a tsz-tagok mind öntudatosabban állnak hozzá a munkához, ami pedig reményt ad arra, hogy a megindult fejlődés csak felfelé ívelhet. Éppen ezért ezekhez kell mérni a kisegítő és ösztönző módszereket, s akkor biztosak lehetünk abban, hogy a gazdaságok — vállvetve az iparral — a szocialista eszméket, a jobb, szebb és boldogabb jövőt biztosan és gyorsan ki fogják alakítani. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A ülést 90 percre felfüggesztem. (Szünet 13.08—14.37.) (Elnök: VASS 1STVÁNNE) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter kíván szólni. DR. TRAUTMANN REZSŐ építésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A napirend kapcsán meghallgattuk a Fock elvtárs által elmondott, a népgazdaság egészére vonatkozó részletes kormánybeszámolót. A beszámoló kemény, de igazságos bírálattal illette az építőipart. Ezt az alkalmat szeretném most megragadni, hogy átfogó, s őszinte képet festhessek képviselőtársaimnak az építőipar helyzetéről, ezen belül előbb az eddigi tervteljesítésről, majd az év utolsó három hónapjára eső feladatainkról, a