Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

219 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön ^20 tárolására, ugyanis a szüretét gyorsan le kell bonyolítani és nagy tömeget kell feldolgozni, szállítani és tárolni. Pártunk és kormányunk támogatásával nagy arányban megindult a futóhomok hasznosítása az új szőlő- és gyümölcsültetvények létrehozásával, ahogy mi mondjuk; „aranyhomokká alakítjuk a futóhomokot". A második ötéves tervre előirányzott telepítések egyharmadát elültettük megyénkben. Az ősztől kezdve évente mintegy 10 000 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítünk. Csupán a mi szakszövetkezetünk a második ötéves terv alatt 120 holdat telepít és ezt követően újabb 200 hold ültetvényt akarunk létrehozni. A szakszerű telepítést jelenleg gátolja, hogy kevés a szerves anyag. Ezt tőzeggel tudjuk pótolni. Azonban ehhez szükség volna arra, hogy a keceli tőzegbánya termelését megkétszerezzük, ami évi 50 000 vagon szerves anyagot jelentene. Ezért szükségessé vált, hogy korszerűsítsük a keceli tőzegtermelést és a tőzeg szállítását. Az új szőlőültetvényeink többségükben széles sorúak és a tapasztalatok szerint a jövőben is így kívánunk telepíteni, mert ezek az ültetvények gépesíthetők. Nem áll azonban rendelkezésünkre a szükséges erőgép és hiányzanak a munkaeszközök. A mi szövetkezetünknek a meglevő két erőgéphez jelenleg újabb erőgépre lenne szüksége. Csak a gépesítéssel tudjuk biztosítani a megnövekedett ültetvények gondos megmunkálását és a szőlő-gyümölcstermelés költségeinek csökkentését. A tapasztalatok szerint a homoki szőlőtermelésben a négykerékmeghajtású UE 28-as traktorok bizonyultak a legjobbnak; kívánatos lenne, hogy eszekkel lássuk el a szőlő- és gyümölcstermelő gazdaságokat. Az új ültetvények gyors ütemben termőre fordulnak. Ezért a jelenlegi feldolgozási és tárolási problémák mellé újabb gondok társulnak. Az új ültetvények megsokszorozzák a megye szőlő- és gyümölcstermését, s a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, szinte megoldhatatlan feladat elé állítják a termelő gazdaságokat és a felvásárló szerveket. Mindezek alapján kérem az érdekelt kormányszerveket és főhatóságokat, hogy vizsgálják meg szőlő- és gyümölcstermelésünk jelenlegi helyzetét és legyenek segítségünkre, hogy a szükséges járulékos beruházásokat mielőbb megkaphassuk. A második ötéves terv szőlő- és gyümölcstelepítési programja az ültetvények eltelepítése mellett a szükséges járulékos beruházások biztosításával valósítható meg sikeresen. A szőlőés gyümölcstelepítések mellett a szántóföldi termelésben és az állattenyésztésben is törekszünk arra, hogy növeljük termelési eredményeinket, s ezzel elősegítsük azoknak a céloknak megvalósulását, amelyekről Fock elvtárs beszélt beszámolójában. Remélem, beszámolómmal az Országgyűlés és a parasztság egyetért, és bízunk benne, hogy ki-ki a maga területén kiveszi részét ebben az építőmunkában és olyan határozatok születnek, amelyek Bács-Kiskun megye adottságainak felhasználásával és a termények termelésének fokozásával felvirágoztatják mezőgazdaságunkat, és ez népünk boldogulását és jövőjét fogja megalapozni. E nagy tervek sikeres végrehajtásához kívánok minden dolgozótársamnak sok-sok erőt, egészséget. (Taps.) ELNÖK: Dr. Bartha Tibor képviselőtársunkat illeti a szó. DR. BARTHA TIBOR: Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács működéséről szóló jelentés ama részletéhez kívánok hozzászólni, amely a Moszkvában megkötött részleges atomtilalmi egyezménnyel foglalkozik. Kiss Károly képviselőtársam kellőképpen értékelte ennek az egyezménynek a jelentőségét és utalt arra, hogy az egyezmény megkötése hazánkban osztatlan örömet keltett. Én is abban a meggyőződésben vagyok, s felszólalásomban ezt à meggyőződésemet szeretném kifejezésre juttatni; hogy kormányunk úgy döntött az egyezményhez való csatlakozás kérdésében, Elnöki Tanácsunk úgy iktatja törvényeink ' sorába ezt a döntést, hogy maga mögött tudhatta és maga mögött tudhatja népünket, népünk egyértelmű helyeslését és határozott akaratát. Ezt a megállapítást szeretném tapasztalataimmal, megfigyeléseimmel két ponton alátámasztani. Egyfelől azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket közvetlenül megyémben, Hajdú-Bihar megyében szereztem. Valóban meglepőek társadalmunk nevelő munkájának, a Hazafias Népfront fáradozásainak az eredményei. A legegyszerűbb emberek tanultak meg és tanulnak meg globálisan, tehát a glóbusz, a földgömb arányaiban gondolkodni, hogy ilyen módon állásfoglalásukkal részesei legyenek az emberiség története alakításának. Tudják értékelni a 17 esztendős békeharc konkrét, reális eredményét, amelyet az atomcsend-egyezmény képvisel és konzekvenciákat tudnak levonni ebből az eredményből. Ezeket a konzekvenciákat három rövid mondatban össze tudom foglalni. A részleges atomcsend-egyezmény megkötésének logikus konzekvenciájaként megszilárdul az a meggyőződés, hogy a fegyvermentes világ megvalósításáért folytatott küzdelemnek van értelme,, van eredménye és vannak esélyei. A második logikus konzekvencia, amelyet egyszerű emberek vonnak le beszélgetéseik során: a szocializmus tábora iránti bizalom és hála elmélyülése. Népünk számon tartja azt a tényt, hogy ez a döntő jelentőségű eredmény a szocializmus világrendjének szívós, következetes erőfeszítéseiből következett. Végül harmadszor logikus konzekvencia az is, hogy a béketábor támogatására és erősítésére minden jóakaratú ember elkötelezett, továbbá, hogy a béketábor támogatásának és erősítésének legközvetlenebb és leghathatósabb módja az, ha ki-ki közülünk a maga munkahelyén teljes odaadással helytáll a maga munkájában. Tisztelt Országgyűlés! Másfelől népünk állásfoglalásának egységes voltát szeretném hangsúlyozni akkor, amikor rámutatok arra, hogy a hivő vallásos emberek egyek népünkkel az atomkatasztrófa elhárításáért folytatott küzdelemben. Egyházam, a magyarországi református egyház, éppen úgy, mint testvéregyházaink — a