Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

209 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 210 Tisztelt Országgyűlés! A hazánkban végbement politikai és gazdasági fejlődés nyomán növekedett nemzetközi súlyunk és tekintélyünk. Az államhatalom szilárdsága, népi-nemzeti egységünk, tudományos és kulturális sikereink, népgazdaságunk fejlődése mind abban az irányban hatottak, hogy külföldön növekedett a magyar nép munkájának elismerése. Külföldi kapcsolataink további bővítése, népgazdaságunk fejlesztése szempontjából igen nagy jelentősége van annak, hogyan veszünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdasági struktúránkra az a jellemző, hogy a nyersanyagok jelentős részét külföldről kell beszereznünk, amiért mindenekelőtt késztermékekkel fizetünk. 1962-ben az ipar árutermelésének mintegy egyharmada a kivitel céljait szolgálta. Egyes iparágakban ez az arány még ennél is nagyobb. Érthető tehát, hogy a kormány miért fordít nagy figyelmet a külkereskedelmi forgalom alakulására. A külkereskedelem általában teljesíti népgazdasági feladatait, munkájával hozzájárul gazdasági fejlődésünkhöz. A gazdasági kapcsolatok bővítésével, az általában színvonalas és megbízható kereskedelmi tevékenységgel hozzájárul az ország nemzetközi elismerésének megalapozásához. Ebben az évben a külkereskedelem előreláthatóan teljesíti tervét. Különösen jelentősnek tartjuk, hogy az eddig eltelt háromnegyed év alatt a tőkés piacokra irányuló kiviteli tervet több mint 5 százalékkal túlteljesítette. Hazánknak 108 országgal van gazdasági kapcsolata. A forgalom egyharmadát nem szocialista országokkal bonyolítjuk. Ezeken a piacokon különösen bonyolult feladatokat kell külkereskedelmünknek megoldani. A konjunktúra lanyhul, a verseny élesedik. Ez aláhúzza annak fontosságát, hogy csak korszerű, kiváló minőségű árukkal tudunk eredményesen, gazdaságos feltételek mellett kereskedni. Ezért arra van szükség, hogy a népgazdaság más ágazataiban, mindenekelőtt az iparban, sokkal gondosabban segítsék a külkereskedelmi feladatok megoldását. Ügy is mondhatnám, hogy következetesen, gyorsan kell végrehajtani gazdaságpolitikai céljainkat, a műszaki fejlesztésben, a minőség javításában, a gyártmányok korszerűsítésében. Rugalmasabban kell alkalmazkodni a piacok fokozódó igényeihez. Ez feltételezi azt is, hogy a külkereskedelem jól ismerje a piaci követelményeket és gyorsan közvetítse ezeket a termelés számára. Külkereskedelmi forgalmunk több mint kétharmadát szocialista országok piacain bonyolítjuk. Itt a forgalom növelését, összetételét alapvetően a hosszúlejáratú államközi szerződések határozzák meg. Ezért e piacok számunkra nagy biztonságot nyújtanak. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy az államközi szerződések csak a forgalom kereteit határozzák meg és e kereteket valójában csak akkor tölthetjük ki, ha termékeink épp úgy megfelelnek a korszerűség, a minőség követelményeinek, mint más piacokon. A szocialista országokkal való gazdasági kapcsolataink számunkra egész fejlődésünk szempontjából alapvetŐek. Saját tapasztalatunk alapján vagyunk arról meggyőződve, hogy népgazdaságunk szocialista fejlődése csak a testvéri országokkal együttműködésben mehet végbe. Országainkat összefűzi a közös ideológia, a proletárinternaeionalizmus és az ennek megfelelő kölcsönös testvéri segítség. Pártunk VIII. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy népünk erőfeszítései összefonódnak a testvéri országok szocializmust építő munkájával. Éppen ezért, miközben maximálisan mozgósítjuk saját erőforrásainkat, erőfeszítéseket teszünk a gazdasági, műszaki és tudományos kapcsolatok elmélyítésére, népgazdasági terveink koordinálására, a termelés hatékonyabb, nemzetközi szakosítására. Ennek megfelelően messzemenően helyeseljük a KGST-hez tartozó országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak, valamint kormányfőinek legutóbbi moszkvai értekezletén hozott határozatokat. Ezek a határozatok véleményünk szerint további reális alapot adnak ahhoz, hogy a KGST keretében megvalósuló együttműködés erősödjön és mind gyümölcsözőbbé váljon. Készek vagyunk a határozatok végrehajtásáért következetesen dolgozni. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés számunkra különösen fontos eredményei közül megemlítem a Szovjetunióval kötött egyezményt a timföld és alumínium feldolgozásáról. A Csehszlovák Szocialista Köztarsasággal megegyeztünk a dunai vízierőmű-rendszer építéséről; együttműködünk a KGST országok többségével a Szovjetunió egyik nagy foszforit-lelőhelyének kiaknázásában, amely a részvevő országok műtrágya-szükségletének jobb kielégítését szolgálja. A jövő évben megkezdi működését a KGST országok nemzetközi együttműködési bankja. Megszervezték és már dolgozik a Nemzetközi Szabványügyi Intézet. Lassan egy éve már, hogy a KGST országok e<?v része összekapcsolta a villamosenergetikai hálózatát. Mindenki előtt nyilvánvaló lehet, hogy ez az összes részvevő országok számára előnyt jelent, de külölösen ki szeretném hangsúlyozni jelentőségét a magyar népgazdaság biztonságosabb fejlesztése szempontjából. _ örülünk ezeknek az eredményeknek. Az a véleményünk, hogy minden KGST országnak előnyös, ha minél több közös vállalkozást tudunk létrehozni. A moszkvai határozatok szellemében úgy kell távlati népgazdasági terveinket összehangolni, legégetőbb problémáink megoldására az erőket összpontosítani, hogy az minden részvevő ország népgazdaságának gyorsabb fejlődését eredményezze. Meg vagyunk arról győződve, hogy — mint eddig is —, a közös nagy beruházások, á közös nagy vállalatok nem sértik, hanem erősítik minden részvevő ország szuverenitását és növelik nemzetközi tekintélyét. Bizonyos előrehaladást értünk el a termelés szakosításában és az együttműködésben a gépgyártás, a vegyipar és a vaskohászat területén. Az eredmények ellenére megállapítható, hogy még csak az első lépéseket tettük meg a szocialista nemzetközi munkamegosztás fejlesztésében. Az a feladatunk, hogy a már elfogadott ajánlásokat következetesen vegyük figyelembe népgazdasági terveink kidolgozásánál. Az önként