Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

207 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 208 igyekszik biztosítani, sőt feleslegesen is tartalékol. Ez indokolatlan és nehezíti az ellátást. A tüzelőanyag-ellátási gondokat is okozó időjárás — egyéb körülményekkel együtt — rendellenes helyzethez vezetett a szállításban is. A népgazdaság minden területén érezhető, hogy a közlekedés az utóbbi időben nem megy minden zavar nélkül. A szállítási feladataink ez évben rendkívüliek. Az év elején — különböző korlátozások miatt — a szállítások egy része elmaradt, így tulajdonképpen április óta a vasúti- és tehergépkocsi-közlekedésben a forgalom a szokásos őszi csúcsforgalom színvonalán van. Ez különleges intézkedéseket követel meg a vasúttól, a közúti fuvarozástól és a szállíttatóktól egyaránt. Központilag operatíven, a szállíttatok bevonásával történik már hónapok óta a népgazdaság érdekeinek megfelelő szállítási sorrend kialakítása és a bonyolítása. A szállításban dolgozóktól a kialakult helyzet nagy erőfeszítéseket, odaadó, bátor helytállást követel meg. Elmondhatjuk, hogy a szállítási dolgozók a velük szemben támasztott követelményeket teljesítik. Erre mutat, hogy az év eleje óta felgyülemlett 3,2 millió tonna áruszállítási elmaradásból már mintegy 2,5 millió tonnát teljesítettek. Bízunk benne, hogy a továbbiakban is eleget tesznek feladataiknak. Nagy problémáink vannak az építőipari terv teljesítésében. Az év eleji nehézségek, az energiaellátási és szállítási gondok, majd a munkaerő-hiány zavarokat okozott a munkában, és ez párosulva a munkaszervezés, a vezetés, az irányítás fogyatékosságaival — számottevő lemaradáshoz vezetett. Ma már nyilvánvaló, hogy a lemaradást az építőipar behozni nem tudja, s így idei tervét nem teljesíti annak ellenére, hogy év közben a kormány több intézkedéssel sietett az építőipar segítségére. Most mindenekelőtt arra van szükség, hogy az erőfeszítéseket a kiemelt és befejezendő építkezésekre koncentrálják, olyan építkezésekre csoportosítsák át erőiket, amelyeknek befejezéséhez a legnagyobb népgazdasági érdekek fűződnek. Rendkívül fontos, hogy jól készítsék elő a téli munkahelyeket. Ez olyan tartalék, amelyet az építőiparnak az eddiginél jobban kell kihasználnia. A lakásépítkezéseknél a jövő évi terv teljesítésére úgy kell felkészülni, hogy az átmenő építkezéseken a készültségi fok minél magasabb legyen. Elvárjuk az építőipart irányító vezetőktől, hogy jobb munkaszervezéssel használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket, minden munkahelyen biztosítják, hogy a dolgozók fegyelmezett munkájával ríagyobb eredményeket érjünk el. Tisztelt Országgyűlés! Gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása, az egyre növekvő és bonyolultabb gazdasági feladatok ellátása vezetési módszereink állandó tökéletesítését, a vezetők munkájának, irányító tevékenységének javítását követeli meg. A kormány nagy figyelmet fordít a gazdasági vezetés színvonalának emelésére. A gazdasági vezetés továbbfejlesztésének feladatai közül jelenleg az ipar irányításának átszervezése van előtérben. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a jelenleginél kedvezőbb szervezeti feltételek jöjjenek létre a vállalatoknál a műszaki fejlesztés gyorsítására, a magas színvonalú technika és technológia alkalmazására, a korszerű, jó minőségű termékek gazdaságos előállítására. Mindenekelőtt tehát a termelés szervezetét, a termelést közvetlenül irányító vállalati vezetés munkáját kívánjuk javítani intézkedéseinkkel, korszerűen szervezett és vezetett nagyvállalatokat kívánunk megteremteni. A vállalatok szervezetének továbbfejlesztése mellett változik az ipar felső irányítása, a minisztériumi vezetés is. A minisztériumok a továbbiakban az eddiginél sokkal hatékonyabban foglalkozhatnak az ipar legfőbb kérdéseivel, megalapozott távlati fejlesztési elgondolásra építve irányíthatják a Vállalatokat Az átszervezés a lehetőségek sokoldalú mérlegelését, a különböző szervezeti formák alkalmazását, a leghatékonyabb megoldások kiválasztását kívánja meg. A vállalatok összevonása nem öncél, nem mindenáron megvalósítandó feladat. Csak akkor hajtandó végre, ha a változtatás gazdasági előnyökkel jár, megteremti a gazdaságosabb termelés feltételeit. Az átszervezést úgy kell végrehajtani, hogy az egyetlen területen se zavarja a termelés, és az irányítás napi feladatainak megoldását, sőt mielőbb járuljon hozzá a fejlődés meggyorsításához. Elmondhatjuk, hogy a vállalatok összevonása, a minisztériumok átszervezése általában rendben, kapkodás nélkül valósul meg, érvényesülnek a párt és a kormány irányelvei. Ez év első felében az öt ipari minisztérium területén több mint 410 vállalat összevonása történt meg és a tervek szerint még mintegy száz vállalat átszervezésére kerül sor. 1963-ban az átszervez zések az iparvállalatok csaknem 70 százalékát érintik. Az 1964 január 1-én végrehajtandó átszervezésekkel a minisztériumi iparban — az építőipar kivételével — az átszervezés lényegében befejeződik. A már átszervezett vállalatoknál fontos feladat az új szervezet megszilárdítása, a nagyobb egységnek megfelelő munkastílus kialakítása. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb megvalósulhasson az átszervezés fő célkitűzése, a termelés, a termelőerők valóságos koncentrációja. A vállalatok öszevonása csak a munka kezdetét jelenti és a koncentrálása termelési profilok helyes elhatárolása, a termelés ésszerű specializációja a következő évek tervszerűen megvalósítandó féladata. Az ipar, a minisztériumok és a vállalatok vezetői mielőbb használják ki az átszervezés adta lehetőségeket. Az ipar szervezetének korszerűsítése megköveteli az irányítás módszereinek, az úgynevezett gazdasági mechanizmusok továbbfejlesztését is. Ahhoz, hogy az új szervezet eredményesen működhessen, tökéletesítenünk kell a tervezés, az ösztönzés, a finanszírozás, az elszámolás rendjét. Az irányítás módszereinek korszerűsítésével válik teljessé az ipar irányításának átszervezése. A kormány utasítása alapján az illetékes állami szervek e feladatok megoldásán már dolgoznak. Javaslataikat a jövő év első felében terjesztik a kormány elé.