Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

205 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 206 győződésünk, hogy a kormánynak ez a politikája megfelel a nép érdekeinek, a legszélesebb rétegek egyetértésével találkozik. Ebben az évben — terveinknek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy már az év elején több intézkedést hoztunk az életszínvonal emelésére. Többek között leszállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát, növeltük az özvegyi nyugdíjakat, a fizetett szülési szabadságot stb. Emeltük az átlagbéreket. Terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére. Bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően ez évben több mint 5 százalék lesz. Ezt részben az egyes mezőgazdaság^cikkek — főleg zöldség- és gyümölcsfélék — tavalyinál lényegesen alacsonyabb fogyasztói ára és a tervezettnél gyorsabb átlagbér-emelkedés teszi lehetővé. Már most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság javaslatára a kormány a jövő évi népgazdasági tervben előirányozza mindazokat a központi életszínvonal-emelő intézkedéseket, amelyeket — bár tervezve voltak — ebben az évben nem tudtuk megvalósítani. Ennek során először a MÁV és a posta dolgozóinak bérét emeljük. Az év folyamán lényegesen növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát, sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére. Tovább növeljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. Gazdasági helyzetünk most nem teszi lehetővé más dolgozó csoportok bérének emelését, noha tudjuk, hogy ez — többek között a pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolttá vált. Bízunk azonban abban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni. A parasztság fogyasztásának reál-értéke az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal nőtt. A paraszti jövedelmekben egyre nagyobb súlyt képvisel a készpénzben fizetett munkaegységrészesedés. Az idén szeptember végéig a munkaegységelőlegekre kifizetett összeg több mint 20 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A paraszti jövedelmekben a készpénz-bevétel arányának növelése helyes folyamat. Ez ösztönöz az árutermelésre és biztonságosabbá teszi a parasztság életkörülményeit. A lakosság jövedelmével összhangban emelkedik a kiskereskedelmi forgalom. Idén, háromnegyed év alatt havi átlagban 15 százalékkal volt több a kiskereskedelmi eladás, mint 1960ban. Jelenleg a forgalom összetételében az elmúlt évitől eltérő, kedvező tendenciák érvényesülnek. Lassúbodott a bolti élelmiszerforgalom növekedése, jelentősen nőtt az iparcikkek forgalma. A két éve tartó ruházati forgalomcsökkenés is megállt, sőt a ruházati cikkek eladása a háromnegyed év alatt, az egy évvel korábbihoz képest, több mint 5 százalékkal emelkedett. Segíti a lakosság ellátását, a forgalom növekedését az egyre kiterjedtebb áruhitel-akció és a rendszeressé, a lakosság körében népszerűvé vált szezonvégi kiárusítás. Hitel-levélre 1963 első félévében — az előző év azonos időszakához képest — 450 millió forinttal vásároltak többet. Ebből 210 millió forint volt a bútorvásárlás és 200 millió forint a nagyértékű fogyasztási cikkek (televízió, motorkerékpár stb.) vásárlás többlete. Szezonvégi kiárusításra a lakosság már számít és ilyenkor a vásárlás szép megtakarítást eredményez. A legutóbbi szezonvégi kiárusítás során a lakosság több mint százmillió forintot takarított meg. A vásárlási kedv a kereslet növekedésével együtt általában javult, az áruellátás is, bár még sok vonatkozásban nem felel meg teljesen a lakosság igényeinek. Az ország egyes területein még élelmiszerekből is jelentkeztek időszakos hiányok. Viszonylag bőséges volt a gyümölcs- és zöldségellátás. A ruházati cikkek választéka még nem volt elég gazdag. Egyes más iparcikkekből — a bővülő választék ellenére — időszakonként kevés kapható a boltokban. A lakosság növekvő életszínvonalát mutatja az is, hogy a takarékbetétek — háromnegyedév alatt — 2,9 milliárd forinttal emelkedtek, s megközelítették a 11,7 milliárd forintot. Az életszínvonalról eddig elmondottakban közvetlenül nem jelentkezik az a változás, ami hazánkban a szociális, kulturális, egészségügyi ellátás fejlődésében végbemegy. Hosszan lehetne sorolni a fejlődést kifejező adatokat. Ezek felsorakoztatása nélkül is nyilvánvaló, dolgozó népünk mindennapos tapasztalata igazolja, hogy az életkörülmények hazánkban egyre jobbak. Népünk műveltségi színvonala növekszik, egészségi állapota egyre jobb, táplálkozása bőségesebb és választékosabb, ruházati és iparcikkekkel való ellátása mind gazdagabb. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évi kedvezőtlen téli tapasztalatok alapján ,a lakosságot élénken foglalkoztatja az a kérdés, hogy lesz-e elég tüzelőanyagunk. Erről a következőket mondhatom: a kormány a télre való felkészülés érdekében határozatokat hozott az energiahordozók termelésének fokozására, a tüzelőanyag-importra, az ellátás és a szállítás biztonságának növelésére. A szénbányászat termelési feladatát egy millió tonnával emeltük. Szeptember végéig ebből csaknem 800 ezer tonnát termeltek ki derék bányászaink, részben vasárnapi munkával. Arra számítunk, hogy november közepéig a bányászok teljesíteni fogják a terven felüli feladatokat. A külkereskedelem szerződésben biztosította az előírt szén és brikett-importot. Az import folyamatosan érkezik. Mindenekelőtt a villamosenergia-ipar és a közlekedés fűtőanyagigényét kellett megnyugtatóan kielégíteni. Fokozatosan megszüntethető minden fennakadás a lakosság tüzelőanyag-ellátásában is. Ehhez azonban a lakosságnak is segítenie kell. Ez év második és harmadik negyedévében a belkereskedelem 19 százalékkal több tüzelőanyagot adott el a lakosságnak, mint az előző év azonos időszakában. Ennek ellenére több tízezren nem kapták meg a megrendelt tüzelőjüket, helyenként sorbaállnak az emberek a tüzelőért. A vásárlások említett, a szokásosnál kétszer nagyobb • emelkedése arra utal, hogy a lakosság egyrésze — az előző évek szokásaitól eltérően — egész évi tüzelőanyag-szükségletét a tél beállta előtt