Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

203 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 204 hogy a gabona vetésterv túlteljesítésére vonatkozó kezdeményezés megértésre és követésre talált. Bízunk benne, hogy a parasztság szorgalma és a jobb szervezés meghozza gyümölcsét. Összefoglalva a mezőgazdaságról mondottakat: a kormány úgy ítéli meg, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság fejlesztését célzó sokoldalú segítség helyes volt. Dolgozó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját A mezőgazdaság sajátos jellemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi áldozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években térül meg. Mindemellett tudatában vagyunk annak, hogy az öt év egészére előirányzott mezőgazdasági össztermelés mennyisége — jórészt az aszályos esztendők következtében — a számításba vettnél kevesebb lesz. Ügy véljük, hogy ha dolgozó parasztságunk növekvő munkaszeretetével, fegyelmével párosul a mezőgazdasági ágazatot irányító minisztériumi és helyi vezetés jobb munkája, minden lehetőségünk megvan a mezőgazdasági termelés gyorsabb és biztonságosabb növelésére. Tisztelt Országgyűlés! Közismert, hogy ha egy ország előrehaladását vizsgáljuk, elsősorban a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését, elosztását vesszük szemügyre. A népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jövedelem alakulása. Az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését. Mint mondottam, hazánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. így a nemzeti jövedelem növekedése két év alatt csaknem 11 százalékot tett ki, ami megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének ez az üteme kielégítőnek tekinthető; lényegesen gyorsabb, mint a tőkés országoké" általában és biztosítja, hogy fejlődésünk lépést tartson a többi szocialista országgal. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy mind a fogyasztás, mind a felhalmozás, a beruházás növekedjék. Az ötéves terv első két évében a beruházások összege mintegy öt milliárd forinttal meghaladta az eredetileg számításba Vett összeget. A beruházásokkal kapcsolatos előkészítő, tervező és kivitelező munkát a fejlődés fokozatos javulása jellemzi. A beruházási terv túlteljesítése azonban gyakran elaprózottan, kisebb, kevésbé fontos beruházásoknál történik. Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési arányai szempontjából jelentős beruházás megvalósításának üteme — különféle szervezési okok, hazai és külföldi gépszállítási késedelmek miatt — elmarad a tervezettől. A lakásépítési tervet 1961-ben és 1962-ben túlteljesítettük. A lakóházépítési idő 11 hónapra csökkent, ami jelentős az előző évek 14—15 hónapos időtartamával szemben. Változatlanul hosszú azonban az ipari beruházások megvalósításának időtartama. A beruházások üzembehelyezésének tervszerűsége javul a korábbi évekhez képest, de az előirányzott új kapacitások még mindig jelentős hányadát nem a tervben előirányzott időpontban helyezik üzembe. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némileg csökkent a foglalkoztatottak aránya. 1960-ban az állami ipar dolgozóinak 45,1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1962-ben 44,2 százalékát. A tervek szerint ez az arány ebben az évben tovább javul. A nagyobb beruházások által igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut az ipari beruházásaink több mint 28 száza/léka és a létszámnövekedés 52 százaléka. Mindezek ellenére a kormány az előrehaladás ütemével elégedetlen. A beruházások előkészítése során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a főváros túlzsúfoltságának enyhítétésére irányuló követelményeket a vállalatok és az irányító szervek különféle okokból még mindig nem teszik következetesen magukévá. A vidék iparfejlesztése számunkra nem egyszerűen gazdasági kérdés. Ez szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése is. A mezőgazdaság gépesítésének előrehaladásával felszabaduló munkaerők foglalkoztatását, a termelőerők ésszerű területi elhelyezkedését így tudjuk megoldani. Az ipartelepítés feladatai világosak. Pártunk VIII. kongresszusa ismételten aláhúzta ennek jelentőségét. A határozatok végrehajtására további intézkedések szükségesek. Ehhez jó alapot adnak a már eddig elkészült felmérések is, az úgynevezett regionális tervek. A kormány a közelmúltban hozott újabb határozatokat a területi tervezés továbbfejlesztésére. A megyei pártbizottságaink és tanácsok általában helyes kezdeményezésekkel segítik az ipari elmaradottság megszüntetését, a foglalkoztatottsági problémák csökkentését. Több megyében időben gondoskodnak a szakmunkásképzésről, közművesítésről, javaslatokat tesznek a helyi lehetőségek kihasználására. A kezdeményezéseket jobban kéli támogatni. A beruházások és a termelési feladatok elosztásánál előnyben kell részesíteni a vidéket Budapesttel szemben. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk politikájából következően gazdaságpolitikánk alapvető feladata a nép életkörülményeinek javítása. Nem elég a nemzeti jövedelem növekvő termelését irányítani, gondoskodni kell arról, hogy amit megtermeltünk, azt helyesen osszuk el. Jusson belőle a holnapi nagyobb jólétet megalapozó beruházásokra és javítsa már ma is a nép életét. Népgazdasági tervünk valóraváltása során a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme — 1962-ben 1960-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt. Őszintén meg kell mondanunk — mint ahogy erről már több alkalommal szóltunk —, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésével számoltunk. E jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló" fogyasztási cikkek mennyisége és összetétele lehetővé teszi. így biztosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb legyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban évrőlévre javul az ellátás, gazdagodik a választék. A lakosság egyre inkább igényeinek, ízlésének megfelelő fogyasztási cikkeket vásárolhat. Meg-