Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

201 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 202 A kormány szükségesnek tartotta, hogy az öntözött területek nagyságát is a tervezettnél nagyobb mértékben növeljük. így már 1963-ban nagyobb terület volt öntözhető, mint amennyit 1965-re terveztünk, és a következő években még erőteljesebben bővítjük az öntözést, hogy tovább függetleníthessük magunkat az időjárástól. Évről-évre növekszik a mezőgazdaság ren­delkezésére bocsátott műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer mennyisége, s válik ezzel is bizton^ ságosabbá a termelés és a hozamok növelése. Állami gazdaságaink, — amelyeknek gaz­dálkodását korábban oly sokszor és joggal bírál­tuk — az elmúlt években eredményesebben gazdálkodtak. Ez is lehetővé tette, hogy az ál­lami irányító munkában figyelmünket a mező­gazdaság alapvető politikai és gazdasági problé­májára, a termelőszövetkezetek megszilárdítá­sára, gazdálkodásuk színvonalának jelentős nö­velésére összpontosíthattuk. A kormány az elmúlt két évben többek között a 3004-es hatá­rozatok keretében mind a hitelrendszert, mind a jövedelemelosztás módszereit úgy fejlesztette, hogy az jobban ösztönözze az áruértékesítést, segítse a termelési és a szociális-kulturális ala­pok növelését, fokozza a közvetlen érdekeltséget a közös gazdaság eredményeiben, a gazdaság sa­ját erőforrásából történő fejlesztésében. Kissé részletesebben szükséges beszélni a mezőgazdaság időszerű kérdései közül a gabona­ellátás és az őszi mezőgazdasági munkák hely­zetéről. A mezőgazdasági termelés ebben az évben a tavalyihoz képest előreláthatóan mintegy 4 százalékkal növekszik, ami azt jelenti, hogy szá­mottevően kevesebb a tervezettnél. A termelés elmaradása, különösen a gabonafélékben jelen­tős. Ez azzal jár, hogy ebben az évben az elmúlt éveknél nagyobb mértékben szorulunk gabona­importra. Többen felteszik azt a kérdést, hogy miért kényszerülünk gabonát importálni. Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a felszabadulás előttinél mintegy 10 százalékkal megszaporodott lakosság mellett, lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, összefüggésben a vetésszer­kezet alapjában véve kedvezőbbé válásával, a belterjesség fokozódásával. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztrális holdon termel­tünk kenyérgabonát, addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962-ben 2,3 millió kat. holdon, a két év átlagában az összes szántóterületünknek csak 25.2 százalékán termett kenyérgabona. A joBb talajmunka, több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményeként az aszály el­lenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40-es évek 7,9 mázsás kat. holdanként! átlagtermésével szemben 1961-ben 11, 1962-ben 10.3 mázsát és az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. De — bár a gabona átlagtermése az elmúlt években nagyobb volt, mint korábban — az átlagtermés emelke­dése nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. Eredetileg azzal számoltunk, hogy az átlagtermés növekedése révén a gabonaim­port megszüntethető. Ezt eddig nem tudtuk meg­valósítani. Az idei, az eredetileg feltételezettnél na­gyobb behozatalnak ezenkívül több oka is van. Már a vetésnél is hibák voltak. Sok helyen el­késve, a tervezettnél is kisebb területen vetet­tek. Helyenként még az elemi agrotechnikai elő­írásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőt­len időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, vala­mint a belvizek és árvizek következtében kipusz­tult közel 150 000 hold kenyérgabona és mint­egy 190 000 hold árpa vetés. Ennek csak kis ré­szét tudtuk tavaszi kalászosokkal pótolni. Átlag­termésünket nagymértékben rontotta az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez vezetett arra, hogy kedvezőtlen lett gabonatermelésünk eredménye. Az Európa-szerte uralkodó kedve­zőtlen időjárás miatt a gabonatermés gyenge volt a többi szocialista országban is. Hruscsov elvtárs a közelmúltban jelentette be, hogy a Szovjetunió többmillió tonna gabonát vásárolt. Ilyen körülmények között tőkés piacokról kell importálnunk. A szokásosnál nagyobbmértékű gabonavásárlás a külkereskedelmünkre, és így egész népgazdaságunkra jelentős terheket ró. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a más mező­gazdasági termékekből — zöldségből és gyü­mölcsfélékből — adódó többletexport kiegyenlíti a gabonaimport-többletet. Világossá kell ten­nünk, hogy ezt tévedés. A tervezettnél jóval na­gyobb gabonaimport ellensúlyozása csak ezek­ből nem oldható meg. Ez fokozottabban követeli meg, hogy az ediginél nagyobb gondot fordít­sunk a népgazdaság minden területén az export árualapok növelésére. Ahhoz, hogy a következő években az idei­hez hasonló gabonaellátási problémák ne legye­nek, a kormány szükségesnek tartja a gabona vetésterületének növelését. El kell érnünk, hogy a vetést mindenütt az agrptechnikailag legked­vezőbb időpontban, megfelelő talaj előkészítés után végezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélékre adott műtrágyát valóban erre a célra használják fel. Ilymódon az esetle­ges kedvezőtlen időjárás hatását ellensúlyozhat­juk és kellő biztonsággal növelhetjük a gabona­termelést. Nem szabad még egyszer előfordulnia annak — még rossz időjárás esetén sem —, hogy ilyen nagyarányú gabonabehozatalra szoruljunk, mint ebben.az évben. Egész népünk érdekében hívjuk fel a mezőgazdasági dolgozókat: tekint­sék elsőrendű feladatuknak a gabonatermelést. Ne kíméljék erőiket az ország gabonaellátásá­nak biztosításáért. A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is megköveteli, hogy gyorsítsuk meg az időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talaj előkészítést, a vetést. A munkák zavartalan menetét gátolja, hogy helyenként nem megfe­lelő az erőgépek kihasználtsága, üzemanyag- és alkatrészellátási problémák adódnak, hiány van szállítóeszközökben. Mindezek ellenére kellő szorgalommal és szilárdabb állampolgári fegye­lemmel a munkák időben elvégezhetők, ha min­den szinten gondosabb lesz a szervezés, hatéko­nyabban lépnek fel az akadályok elhárításában. Ügy látjuk, hogy a kormány szándékait a dolgo­zók magukévá tették, és az őszi mezőgazdasági munkák üteme javul, örömmel helyeselhetjük,

Next

/
Thumbnails
Contents