Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-4
201 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 202 A kormány szükségesnek tartotta, hogy az öntözött területek nagyságát is a tervezettnél nagyobb mértékben növeljük. így már 1963-ban nagyobb terület volt öntözhető, mint amennyit 1965-re terveztünk, és a következő években még erőteljesebben bővítjük az öntözést, hogy tovább függetleníthessük magunkat az időjárástól. Évről-évre növekszik a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágya, növényvédő- és gyomirtószer mennyisége, s válik ezzel is bizton^ ságosabbá a termelés és a hozamok növelése. Állami gazdaságaink, — amelyeknek gazdálkodását korábban oly sokszor és joggal bíráltuk — az elmúlt években eredményesebben gazdálkodtak. Ez is lehetővé tette, hogy az állami irányító munkában figyelmünket a mezőgazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a termelőszövetkezetek megszilárdítására, gazdálkodásuk színvonalának jelentős növelésére összpontosíthattuk. A kormány az elmúlt két évben többek között a 3004-es határozatok keretében mind a hitelrendszert, mind a jövedelemelosztás módszereit úgy fejlesztette, hogy az jobban ösztönözze az áruértékesítést, segítse a termelési és a szociális-kulturális alapok növelését, fokozza a közvetlen érdekeltséget a közös gazdaság eredményeiben, a gazdaság saját erőforrásából történő fejlesztésében. Kissé részletesebben szükséges beszélni a mezőgazdaság időszerű kérdései közül a gabonaellátás és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. A mezőgazdasági termelés ebben az évben a tavalyihoz képest előreláthatóan mintegy 4 százalékkal növekszik, ami azt jelenti, hogy számottevően kevesebb a tervezettnél. A termelés elmaradása, különösen a gabonafélékben jelentős. Ez azzal jár, hogy ebben az évben az elmúlt éveknél nagyobb mértékben szorulunk gabonaimportra. Többen felteszik azt a kérdést, hogy miért kényszerülünk gabonát importálni. Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a felszabadulás előttinél mintegy 10 százalékkal megszaporodott lakosság mellett, lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, összefüggésben a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbbé válásával, a belterjesség fokozódásával. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztrális holdon termeltünk kenyérgabonát, addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962-ben 2,3 millió kat. holdon, a két év átlagában az összes szántóterületünknek csak 25.2 százalékán termett kenyérgabona. A joBb talajmunka, több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményeként az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40-es évek 7,9 mázsás kat. holdanként! átlagtermésével szemben 1961-ben 11, 1962-ben 10.3 mázsát és az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. De — bár a gabona átlagtermése az elmúlt években nagyobb volt, mint korábban — az átlagtermés emelkedése nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. Eredetileg azzal számoltunk, hogy az átlagtermés növekedése révén a gabonaimport megszüntethető. Ezt eddig nem tudtuk megvalósítani. Az idei, az eredetileg feltételezettnél nagyobb behozatalnak ezenkívül több oka is van. Már a vetésnél is hibák voltak. Sok helyen elkésve, a tervezettnél is kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőtlen időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek következtében kipusztult közel 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 000 hold árpa vetés. Ennek csak kis részét tudtuk tavaszi kalászosokkal pótolni. Átlagtermésünket nagymértékben rontotta az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez vezetett arra, hogy kedvezőtlen lett gabonatermelésünk eredménye. Az Európa-szerte uralkodó kedvezőtlen időjárás miatt a gabonatermés gyenge volt a többi szocialista országban is. Hruscsov elvtárs a közelmúltban jelentette be, hogy a Szovjetunió többmillió tonna gabonát vásárolt. Ilyen körülmények között tőkés piacokról kell importálnunk. A szokásosnál nagyobbmértékű gabonavásárlás a külkereskedelmünkre, és így egész népgazdaságunkra jelentős terheket ró. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a más mezőgazdasági termékekből — zöldségből és gyümölcsfélékből — adódó többletexport kiegyenlíti a gabonaimport-többletet. Világossá kell tennünk, hogy ezt tévedés. A tervezettnél jóval nagyobb gabonaimport ellensúlyozása csak ezekből nem oldható meg. Ez fokozottabban követeli meg, hogy az ediginél nagyobb gondot fordítsunk a népgazdaság minden területén az export árualapok növelésére. Ahhoz, hogy a következő években az ideihez hasonló gabonaellátási problémák ne legyenek, a kormány szükségesnek tartja a gabona vetésterületének növelését. El kell érnünk, hogy a vetést mindenütt az agrptechnikailag legkedvezőbb időpontban, megfelelő talaj előkészítés után végezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélékre adott műtrágyát valóban erre a célra használják fel. Ilymódon az esetleges kedvezőtlen időjárás hatását ellensúlyozhatjuk és kellő biztonsággal növelhetjük a gabonatermelést. Nem szabad még egyszer előfordulnia annak — még rossz időjárás esetén sem —, hogy ilyen nagyarányú gabonabehozatalra szoruljunk, mint ebben.az évben. Egész népünk érdekében hívjuk fel a mezőgazdasági dolgozókat: tekintsék elsőrendű feladatuknak a gabonatermelést. Ne kíméljék erőiket az ország gabonaellátásának biztosításáért. A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is megköveteli, hogy gyorsítsuk meg az időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talaj előkészítést, a vetést. A munkák zavartalan menetét gátolja, hogy helyenként nem megfelelő az erőgépek kihasználtsága, üzemanyag- és alkatrészellátási problémák adódnak, hiány van szállítóeszközökben. Mindezek ellenére kellő szorgalommal és szilárdabb állampolgári fegyelemmel a munkák időben elvégezhetők, ha minden szinten gondosabb lesz a szervezés, hatékonyabban lépnek fel az akadályok elhárításában. Ügy látjuk, hogy a kormány szándékait a dolgozók magukévá tették, és az őszi mezőgazdasági munkák üteme javul, örömmel helyeselhetjük,