Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

199 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 200 fémmű alumínium-hengerműve, amely évi 8000 tonna alumínium félkészterméket állíthat elő. A Kőbányai Könnyűfémműben évi 400 tonna alumínium félkészterméket gyártó berendezést helyeztek üzembe. A Dunai Szalmacellulózgyár ez évi üzembe helyezésével az ország cellulóztermelő kapacitása 22 ezer tonnával bővült. Két és fél év alatt műtrágyatermelési lehetőségeink mintegy évi 270 ezer tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — határidő előtt — felavatjuk ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari alkotását, a több mint egymillió tonna cement termelését biztosító Dunai Cement- és Mészművet. Az Országgyűlésben is meg kell mondanunk, hogy a gyár felépítésében, a Német Demokratikus Köztársaság ifjúságával együttműködve, dicséretre méltó, lelkes munkát végeztek a fiatalok, a KISZ által szervezett brigádok. A KISZ fennállása óta egyik legkiemelkedőbb politikai sikerét érte el a gyár eredményes patronálásával. Terveinknek megfelelően jelentős beruházásokkal bővült a feldolgozó ipar kapacitása is, különösen a gyógyszeriparban és a gépiparban. Már termelnek Vácott a televíziós képcsőgyárban, az esztergomi relégyárban, Kecskeméten a reszelőgyárban, Szombathelyen a REMIX új gyáregységében. Megemlítem, hogy a könnyűipar kapacitása évi 2515 tonna pamutfonal, 20 000 tonna farostlemez, 4200 garnitúra bútor termelésével bővült. Az élelmiszeriparban üzembe helyezték többek között a Békéscsabai Konzervgyár és Hűtőház új létesítményeit, amelyek segítségével évente mintegy 3200 vagonnal több konzervet és 500 vagonnal több mélyhűtött árut állíthatunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően — erősen foglalkoztatja a vidék iparosításának ügye. Itt az Országgyűlésben is több alkalommal volt már erről szó. Mint az előzőekből is látható, az új beruházások elhatározásában és megvalósításában teljesíteni törekszünk ezt a követelményt. Az utóbbi években üzembe helyezett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. Összefoglalva az iparról eddig mondottakat, a végbemenő változások jó irányúak, megfelelnek gazdaságpolitikánknak, iparunk komolyan fejlődött. Gazdasági életünk sokrétűségéből, a feladatok bonyolultságából következik, hogy az egészében kielégítőnek mondható fejlődésen belüi negatív jelenségek is mutatkoznak. Ezek gátolják a fejlődést. Szocialista gazdasági vezetésünk stílusa azt követeli tőlünk, hogy eredményeink mellett reflektorfénybe elsősorban a fejlődésünket gátló, negatív jelenségeket állítsuk. így válik könnyebbé ezek felismerése és megszüntetésük módozatainak kialakítása. Azért is szükséges ezekről felelősségteljesen beszélni, mert feladataink a következőkben még nagyobbak, újszerűbbek és bonyolultabbak lesznek. Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek minőségének, korszerűségének fokozására, a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kialakítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek kielégítésének, a népgazdaság számára feltétlenül szükséges export fokozásának mind a szocialista, mind a tőkés országok piacaira. Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság másik fő termelési ágában, a mezőgazdaságban jelentős változások mentek végbe. Az uralkodóvá vált szocialista termelési viszonyok talaján, politikai és gazdasági szervező munkánk, valamint erőforrásaink céltudatos felhasználása alapján a korszerű nagyüzemi gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre jobban kialakulnak. Megváltozott a falu képe, javultak a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság munka- és életfeltételei. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelme és munkakészsége. Mindezek tették lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelés — az elmúlt három évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosította a lakosság élelmiszerellátását. A második ötéves terv első két évében a felvásárolt növényi és állati eredetű termékek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szeptember végéig mintegy 7 százalékkal több vágóállatot és állati eredetű termékeket vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. Az eredmények a szocialista mezőgazdaság fölényét bizonyítják. Ezeket annak ellenére jelentősnek kell tekintenünk, hogy a termelés növekedésének üteme elmaradt a második ötéves terv előirányzatától. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a korszerű, szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek megteremtésére az elmúlt években a tervezettnél többet fordítottunk. Az a szilárd meggyőződésünk — a helyenként felvetődő ellenkező véleményt képviselő nézetekkel szemben —, hogy ez helyes volt. Határozottan állíthatjuk, hogy a többletberuházások nélkül az időjárás okozta károk lényegesen nagyobbak lettek volna. Véleményünk szerint a következő években is főleg a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának erősítésére kell felhasználnunk a terven felül keletkező erőforrásainkat. A gyorsított fejlesztés, mint eddig, vonatkozik az élelmiszeripar korszerűsítésére, a kapacitás és a tárolótér bővítésére is. Ezt kívánja meg mind a városi, mind a falusi lakosság érdeke, mert így tehetjük biztonságosabbá a mezőgazdasági termelés növelését, a lakosság élelmiszerellátását. 1961-ben és 1962-ben a népgazdasági beruházások 17—18 százaléka közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztését szolgálta. Az ez évi terv előirányzatai szerint a mezőgazdasági beruházások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 21 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. A jelentős beruházásokból évről évre növekszik a traktorállomány. Ez évben már több mint 53 ezer darab traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok .és a kévekötő aratógépek száma is. A kalászosok vetésterületének mintegy 85 százalékát takarították be ez évben géppel és ezzel elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. Az aratás ilyen nagyfokú gépesítése éppen a legnehezebb munkafolyamat megkönnyítését eredményezte a parasztság számára.