Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.

Ülésnapok - 1963-4

193 Az Országgyűlés 4. ülése 1963. október 24-én, csütörtökön 194 széles körű közkegyelem gyakorlása érdekében elfogadta és kiadta az 1963. évi 4. számú törvényerejű rendeletét. Ennek alapján a szabadságvesztésre ítéltek hátralevő büntetésének elengedése következtében rendkívül megnövekedett a Népköztársaság Elnöki Tanácsához és vezetőihez intézett beadványok, kérések száma. Számosan azok is, akikre az általános közkegyelem nem vonatkozott, egyéni kérelemmel fordultak az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács ezen egyéni kegyelmi ügyek elbírálását is a humanizmus és a megbocsátás alapján végezte. A fizikai és szellemi munkában élenjárók iránti elismerését az Elnöki Tanács csoportos és egyéni kitüntetések adományozása útján juttatja' kifejezésre. Ennek során az Elnöki Tanács az ipar, a mezőgazdaság, valamint a kultúra területén dolgozók kiváló munkájának elismerésére az elmúlt évben 2850 dolgozót tüntetett ki, ezenkívül a fegyveres testületek tagjai közül 335 fő részesült kitüntetésben, valamint a tíz és tizenöt év utáni szolgálat elismeréséért több ezren kaptak „Szolgálati", illetőleg „Kiváló Szolgálatért" érdemérem kitüntetést. A magasabb kitüntetések közül az elmúlt évben a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét három, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét kilenc, a Munka Vörös Zászló érdemrendjét ugyancsak kilenc személy kapta meg. Az alacsonyabb fokozatú kitüntetéseknél is a kiválasztás a megelőző évekhez viszonyítva nagyobb körültekintéssel történt. Az Elnöki Tanács által kitüntetettek társadalmi megbecsülése jelentős mértékben fokozódott, s ezt a folyamatot a jövőben még inkább elő kívánjuk segíteni. A beszámolási időszakban az érdemrendek és érdemérmek adományozása mellett az Elnöki Tanács mind a múlt évben, mind ez évben öt-öt esetben járult hozzá kitüntetéses doktorrá avatásokhoz. Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett az Elnöki Tanács elnöke, illetőleg elnökhelyettese az egyetemek ünnepi tanácsülésein személyesen adta át a kitüntetéses doktorrá avatás szimbólumát, a Magyar Népköztársaság címerével ékesített aranygyűrűt. Ezt az elismerést azok az orvosok, bölcsészek, jogászok kapták, akik tanulmányaikat mindvégig jeles eredménnyel végezték és eleget tettek a doktorrá avatás követelményeinek, s magatartásuk alapján az egyetem méltónak találta őket kitüntetéses doktorrá avatásra. Ezek az ünnepélyek mindenütt az egyetem tanárai, hallgatói, s a kitüntetettek és szüleik körében nagy érdeklődésre tartottak számot. Az aranygyűrűk ünnepélyes átadásai az egyetem életében jelentős események, amelyeken kifejezésre jut, hogy a párt és a kormány milyen nagy jelentőséget és elismerést tanúsít a kiváló tanulmányi eredményt elérőkkel szemben. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt céltudatos bel- és külpolitikájának következményeképpen az elmúlt években megnövekedett az állampolgári ügyek jelentősége. A Magyar Népköztársaság súlyának állandó növekedését jelenti, hogy egyre több külföldön tartózkodó magyar állampolgár kívánja visszaszerezni magyar állampolgárságát. Szétszakadt családok, hosszú évek után kívánják állampolgárságukat rendezni, továbbá a külföldi kapcsolatok javulásával növekszik a magyar állampolgároknak külföldivel kötendő házasságok száma, s ennek következtében a házasulok állampolgársága rendezésének szükségessége. Ezért számos egyéni honosítási, visszahonosítási és magyar állampolgári kötelékből való elbocsátási kérelemben való döntést hozott az Elnöki Tanács./ Helyt adtunk azoknak a külföldön élő volt magyar állampolgárok visszahonosítási kérelmeinek, akiket a húszas évek végén kitört gazdasági válság külföldre kényszerített és távollétükkel magyar állampolgárságukat elvesztették, de vissza kívánnak térni hazájukba, vagy külföldön, mint magyar állampolgárok tartózkodnak. Szám szerint megemlítem, hogy \ 1962-ben ötszáz fő kapta meg a magyar állampolgárságot. összegezve: az elmondottakban igyekeztem tömören beszámolni azokról a legfontosabb kérdésekről, amelyeket a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmányban megjelölt feladatánál fogva végrehajtott. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács beszámolóját tudomásul venni szíveskedjék. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérdem, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a képviselőtársaim között szétosztott jelentését jóváhagyólag tudomásul veszik-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! A tárgysorozat szerint következik a Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről. Fock Jenő elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyettesét illeti a szó. FOCK JENŐ, a Minisztertanács elnökhelyettese: Tisztelt Országgyűlés! Az ötéves terv harmadik évében járunk. A kormány szükségesnek véli, hogy gazdasági életünkről, gazdaságpolitikánkról, eredményeinkről és gondjainkról, tennivalóinkról beszámoljon az országgyűlésnek és népünknek. A kormány a gazdasági életet úgy irányítja, hogy minél eredményesebben váltsuk valóra pártunk VIII. kongresszusának határozatait. Teendőink konkrét programja a népgazdasági terv. A tervek a politikai feladatoknak megfelelően előirányozzák a termelő ágazatok fejlesztésének ütemét és arányait, kijelölik a felhalmozás, a beruházás irányát és nagyságát, meghatározzák az életkörülmények javításához szükséges eszközök és feltételek létrehozásának módját. A gazdasági építésben magunk elé tűzött célokat rögzítjük tehát a tervekben. E célokat a terv adta kereteken belül, változatosan, rugalmasan, mindig a legcélravezetőbb utakat, módokat keresve törekszünk megvalósítani. A tervezés, a bérezés, az ösztönzés olyan módszerét alkalmazzuk, amelyik a legjobban összekapcsolja az egyén, a vállalat és a társadalom érdekét a párt politikái programjának megvalósításában. Hazánkban, népünk történelmi győzelmeként befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. A népgazdaságban a szocialista termelési /