Országgyűlési napló, 1963. I. kötet • 1963. március 21. - 1965. február 12.
Ülésnapok - 1963-4
189 .Az Országgyűlés 4. ülése 19 remtése, s e cél megvalósításának lelkes és fáradhatatlan munkása volt. 1949-ben Kátoly községben élenjárt az Űj Élet termelőszövetkezet megszervezésében és annak mindvégig elnöke volt. Dolgozó népünk oszthatatlan bizalmát élvezte. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy három ízben választották meg országgyűlési képviselőnek, s tagja volt a pécsváradi járási párt végrehajtóbizottságnak. Kaszapovics András halála mindannyiunk fájdalmas vesztesége. Temetésén az országgyűlés képviseltette magát, és sírjára koszorút helyeztettem. Javasolom, hogy Kaszapovics emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvében örökítsük meg, és javaslom, hogy egy perc néma felállással adózzunk neki. (Megtörténik.) Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Kaszapovics András képviselőtársunk elhalálozásával a Baranya megyei és Pécs megyei jogú városi választó kerületben megüresedett képviselői helyre Papp János soron következő pótképviselőt hívtam be. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javasolom: 1. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, 2. a Minisztertanács beszámolóját az ország gazdasági helyzetéről, 3. a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, 4. az interpellációkat. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a tárgysorozatra vonatkozó javaslatot. (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára,vonatkozó javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott tárgysorozatunk szerint következik a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. Kiss Károly elvtársát, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkárát illeti a szó. KISS KÁROLY, az Elnöki Tanácsa titkára: Tisztelt Országgyűlés! A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés előtt tartott legutóbbi beszámolója óta ellátta mindazokat a feladatokat, amelyek az alkotmány és egyéb jogszabály alapján hatáskörébe tartoznak. Az erről szóló beszámolót az alkotmány 21, §-ának (2) bekezdése alapján a következőkben terjesztem az országgyűlés elé: A Népköztársaság Elnöki Tanácsának külügyi tevékenységét a baráti és testvéri szocialista államokkal való szorosabb együttműködést kifejező újabb nemzetközi szerződések és egyezmények kötése, megerősítése és kihirdetése, a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve alapján nemzetközi szerződések aláírása, megerősítése képezte. Továbbá a felszabadult, volt gyarmati államoknak önálló és független államként való elismerése, valamint újabb államokkal diplomáciai kapcsolatok létesítése volt munkánk gerince. Az Elnöki Tanács külügyi vonatkozású munkájából mindenekelőtt kiemelem azt a történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodáshoz 53. október 24-én, csütörtökön 190 való csatlakozást, amelyet az elmúlt héten erősítettünk meg. Egyben bejelentem, hogy miután a szerződés ratifikációs iratainak letétbe helyezése Moszkvában, Londonban és Washingtonban a kezdeményező három nagyhatalom kormányánál azóta megtörtént, az Elnöki Tanács a szerződést október 23-i hatállyal, törvényerejű rendelettel kihirdette. A Magyar Népköztársaságnak a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság között a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltása tárgyában kötött szerződéshez való csatlakozást minden békéért küzdő állampolgárunk örömmel és megnyugvással fogadta. Ez a szerződés a békéért folytatott nemzetközi harc első, államközi szerződésbe foglalt eredménye. Hazánkkal együtt eddig több mint száz ország csatlakozott a szerződéshez. A Moszkvában aláírt részleges atomtilalmi egyezményt első jelentős lépésnek tekintjük a békeszerető népek követelése gyakorlati megvalósításban. A háborúk nélküli világ megteremtéséhez még hosszú és nehéz út vezet. A szocialista tábor világméretű erőfeszítései és eddigi eredményei azonban a béke megvédésével kapcsolatosan reményt keltőek. Meg vagyunk győződve, hogy már a közeljövőben a béke erőinek sikerül újabb eredményeket elérniük. Külpolitikai kapcsolataink a beszámoló időszakában is tovább szélesedtek. Az Elnöki Tanács önálló és független államként elismerte az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot, Kuwait Államot, a Jemeni Arab Köztársaságot, Ruanda Köztársaságot, Burundi Királyságot és Ugandát. Felvettük a diplomáciai kapcsolatot Dahomey Köztársasággal, a Kambodzsai Királysággal, a Laoszi Királysággal és a Tanganyika! Köztársasággal. Ugyanez idő alatt nagykövetség felállítását Algírban, követség felállítását pedig a Bolíviai Köztársaság fővárosában, La Pazban határoztuk el. A Magyar Népköztársaság követségeit nagykövetségi rangra emeltük, a Görög Királyság, a Jemeni Arab Köztársaság, valamint a Svájci Államszövetség viszonylatában. Az Elnöki Tanács 20, Budapestre akkreditált külföldi követnek, illetőleg nagykövetnek adott agreement-et. Külföldi nagykövetek közül az Elnöki Tanács Elnöke 15 nagykövettől és 8 követtől vette át ünnepélyes keretek között megbízólevelét. Közülük a nepáli, a mali, a kambodzsai, a görög és a svájci első ízben kezdte hazánkban tevékenységét nagyköveti rangban. A Magyar Népköztársaság diplomáciai kapcsolatainak jelentős bővülése mellett tovább szélesedtek kereskedelmi, tudományos és egyéb kapcsolataink a világ majdnem minden részében. Ennek igazolására megemlítem, hogy az Elnöki Tanács 21 nemzetközi szerződés megkötéséhez járult hozzá, illetőleg hét nemzetközi szerződéshez való csatlakozást határozott el, és 21 szerződés kihirdetésében hozott döntést. Megállapíthatjuk, hogy az Elnöki Tanács külügyi vonatkozású munkájával a beszámolási időszakban is minden rendelkezésével a szocialista államok testvéri, kölcsönös együttműködését, az újonnan függetlenné lett államok gazdáit*
