Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1885 Az Országgyűlés 31. ülése 1962. évi november 5-én, hétfőn 1886 fogyasztónak a tekintetben, hogy a lekötött villamosteljesítmény mindig rendelkezésére áll, de biztonságot nyújt az áramszolgáltatónak is, hogy a fogyasztó a szerződés keretein belül maradva váratlan terheléssel nem terheli túl a hálózatot és így a többi fogyasztó biztonságos ellátását nem zavarja. Az előre nem látott, váratlan nagy terhelések ugyanis a villamosenergia-szolgáltatásban komoly zavarokat okozhatnak. Még így is előfordulhat, hogy a váratlan egyidejűség következtében, vagy valami erőmű-, vagy hálózatrész meghibásodása miatt a villamosenergia-szolgáltatásban zavar támad. Ezekre gondolva rendelkezik a törvényjavaslat esetleges korlátozásokról, amelyeket előre megfontoltan, az üzemeket bizonyos sorrendbe állítva célszerűbben lehet végrehajtani, mintha a hiba bekövetkezésekor kapkodásszerű intézkedések kerülnek sorra. A villamosenergiának és teljesítménynek központi gazdálkodás alá vonása megakadályozza azt, hogy olyan rendszertelen korlátozásokra kerüljön sor, amilyenekről a miniszter elvtárs is beszélt az 1953—1954-es téllel kapcsolatban. Ilyen rendszertelen korlátozást a fogyasztók nem kívánnak még egyszer. A törvényjavaslat 6. fejezete foglalkozik az áramszolgáltató és a fogyasztók közötti jogviszonnyal. Ennek kapcsán elrendeli, hogy közcélra általában csak áramszolgáltató szolgáltathat villamosenergiát, ipari üzemek azonban saját erőműből szabadon vételezhetnek ki. Előf}rdulhat, hogy az üzemi erőmű több villamosenergiát fejleszt, mint amennyire az üzemnek szüksége van. Ilyen esetben a többletet át kell adni az országos villamosenergia-hálózatnak, további hasznosítás céljából. Helyeslem a törvényjavaslat 17. paragrafusában foglaltakat, amelyek foglalkoznak a fogyasztóberendezésekkel és előírják a biztonság érdekében a szabványok betartását. Az elosztóhálózatok feszültségének megváltoztatását leginkább gazdasági körülmények indokolják, mert ahogy nő a városok és községek belterülete intik villamosenergia-fogyasztása, úgy nőnek az elosztási gondok is. A terhelésnövekedés ugyanis feszültségeséssel jár, és ez nemcsak a kisfogyasztói érdekeknél már megemlített kellemetlenségeket eredményezi, hanem a hálózatokon többletveszteséget okoz. Ezért váltak szükségessé a régi 110 voltos hálózatnak 220 voltra való átalakítása, nagyfogyasztói felhasználás esetében pedig az 5—10 kilovoltos vezetékek 20—35 kilovoltra való átépítése. Ilyen esetekben a fogyasztói berendezéseket Is át kell alakítani. Az átalakítás kisfogyasztók esetében esetleg csak kisebb alkatrészek cseréjével, vagy motorok áttekercselésével jár, nagvfogyasztóknál azonban esetleg az egész fogyasztói berendezést ki kell cserélni. A 18. paragrafus úgy intézkedik, hogy az ilyen fogyasztói készülékek átalakításából adódó költségekért a fogyasztó részére költségtérítés jár. Ez mindenképpen méltányos intézkedés. Üzemeink fejlődése — például a textiliparban — korszerű alkatrészek felhasználásából és új technológiák bevezetéséből kifolyólag a megvalósítható gépi fordulatszám emelések általában a villamosteljesítmény-igény komoly mérvű emelkedésével jár. Az áramszolgáltató vállalat ilyen esetekben a többletigényt a kétségtelenül fennálló műszaki okokra való hivatkozással csak úgy hajlandó kielégíteni, ha a fogyasztó magasabb feszültségen szállított vételezésre tér át. Ebben az esetben gyakran a fogyasztót terheli nemcsak a fogadó berendezés átalakításának költsége, hanem rendszerint az üzemhez vezető vezetékszakasz «kivitelezési költsége is. Kívánatos volna ezért, ha a villamosenergia átvitelével kapcsolatos hálózatfejlesztési problémákat egy kézben fognák össze, esetleg a Nehézipari Minisztérium villamosenergia-ipari igazgatósága, mert tapasztalatból tudom, hogy üzemünknek hasonló esetben mennyi gondot okozott egy több, különböző felügyeleti szervekhez tartozó vállalatot tápláló 35 kilovoltos körvezeték megépítése. Az egyetlen szerv irányítása alatt történő tervezési és kivitelezési munkák jelentős költség- és időmegtakarítást jelentenének. Természetesen a fordulatszám emelésének egyik előfeltétele volna az erőteljes, mélyreható gazdaságossági elemzés, amely tekintetbe veszi a többletenergia-igény kérdését is. Általánosságban egy százalékos termelésemeléshez ily módon több százalék villamosenergia-felhasználás szükséges, és igen kívánatos volna ezért, hogy ha az illetékes szervek ezt a kérdést is alaposan megvizsgálnák a gazdaságosság szempontjából. A fogyasztói oldalt érinti a 19. paragrafus második bekezdése, amely előírja, hogy a fogyasztói berendezésekre vonatkozó balesetelhárítási, az élet- és testi épséget, továbbá az egészségvédelmet célzó rendelkezéseket, valamint a szabványelőirások megtartásának hatósági ellenőrzését biztosítani kell. Nagyon sok hiba történhet nemcsak a készülékek gyártásánál, hanem a használatánál is, úgyhogy a törvénytervezetnek ezen említett rendelkezése hézagpótló. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján úgy vélem, hogy a törvényjavaslat egyaránt szolgálja a kis- és nagyfogyasztóknak, de egész népgazdaságunk fejlődésének és dolgozó népünk életszínvonalemelkedésének nagy céljait. Rugalmas, a technika fejlődésével számoló keretet biztosít villamosenergia-ellátásunk hathatós továbbfejlesztésének. Ezért a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot a Pest megyei képviselőcsoport és a magam nevében elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot, az ipari és közlekedési bizottság által javasolt módosítással elfogadja-e? Aki elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? (Senki.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot az ipari és ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ 87