Országgyűlési napló, 1958. I. kötet • 1958. november 26. - 1962. november 5.

Ülésnapok - 1958-31

1887 Az Országgyűlés 31. ülése 1962. évi november 5-én, hétfőn 1888 közlekedési bizottság által javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint következik a tanácstagok választásával összefüggő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Erdei Ferenc képviselőtársunkat, a törvényjavaslat előadóját illeti a szó. ERDEI FERENC: Igen tisztelt Országgyűlés! A tanácstagok választásával összefüggő egyes rendelkezésekről benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés jogi és igazságügyi bizottsága, valamint államigazgatási bizottsága együttes ülésen megtárgyalta: a maga részéről elfogadta és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Az előttünk fekvő törvényjavaslat átmeneti szabályozás, tehát nem érinti sem a tanácstörvényt, sem a választási törvény alapvető, lényeges rendelkezéseit. Beterjesztését gyakorlati indokból az Országgyűlés és a tanácstagok megbízatásának lejárta, valamint a következő időszakra történő megválasztása idejének az összehangolása tette szükségessé. Erre vonatkozóan igen tisztelt képviselőtársaink az indokolásból láthatják, hogy két mozzanat, két időpont összehangolásának a megvalósításáról van szó a törvényjavaslatban, ennek a lényege az, hogy egységessé tegyük az országgyűlési megbízatások és a tanácstagi megbízatások lejártát, valamint a következő időszakra történő megválasztást, mégpedig az Országgyűlésre vonatkozó szabályoknak megfelelően. Mindezt a bizottság megvitatta, sőt a vita során a két bizottság együttes ülésén még további kérdéseket is felvetett, amelyek szintén nem érintik sem választójogi törvényünk, sem tanácstörvényünk lényeges részeit. Azonban a mostani előterjesztéssel kapcsolatban további összehangolási problémákat vetettek fel. Ügy ítéltük a vita során, hogy nem lenne helyénvaló most egy szükségszerű, aktuális és átmeneti szabályozás során akár csak az időpontok részletekbe menő összehangolását is megvalósítani. Annak a két mozzanatnak szabályozására, amiről ez a törvényiavaslat szól, elegendő és lehetővé teszi, hogy a lejáratok összhangba kerüljenek és a választások is az egyébként lefektetett elveknek megfelelően együttesen megtörténhessenek. Mégis egy problémát engedjenek meg, hogy a bizottság vitájából itt az Országgyűlés plénuma előtt felhozzak, mert érdemes figyelmet fordítani rá. Felvetették a vita során a hozzászólók, hogy a most benyújtott javaslat elfogadása esetén minden rendeződik, csupán egy probléma marad nyitva, az, hogy a tanácsok plénuma december 15-től kezdve — ameddig meg fogjuk hosszabbítani mandátumukat — a következő választásig szünetel. Erre azonban egyértelmű álláspontként leszögezhetjük, hogy mind jogilag, mind politikailag nézve, ez teljesen normális, megszokott dolog a legfőbb testületek működésében. Tudniillik azért vannak a legfőbb testületeknek következő fokú vezető testületei is — & tanácsnál végrehajtó bizottság —, hogy azok megbízatása akadálytalanul érvényben maradva továbbra is működjenek, tehát éppen csak a tanács plenáris ülése az, ami erre a kevés időszakra szünetel. Ebből tehát sem jogilag, sem gyakorlatilag semmiféle kár, vagy hátrány nem származik. Még néhány kisebb, még ennyire sem elvi jelentőségű kérdés merült fel. Végeredményben azonban a bizottság együttes ülése megállapította, hogy teljesen a szükségnek megfelelően és a két testület lejáratának, valamint a következő megválasztásának teljes összhangját megvalósító módon rendelkezik a törvényjavaslat. Ezért tisztelettel javasoljuk, illetve a bizottság nevében javaslom, hogy az Országgyűlés fogadja eL (Tavs.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután a törvényjavaslat vitájához hozzászóló nem jelentkezett, következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy a tanácstagok választásával összefüggő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot elfogadja-e? Aki igen, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Kimondom a határozatot. Az Országgyűlés a tanácstagok választásával összefüggő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirendünk szerint következik dr. Szénási Géza legfőbb ügyész beszámolója. Dr. Szénási Géza elvtárs legfőbb ügyészt illeti a szó. DR. SZÉNÁSI GÉZA legfőbb ügyész: Tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban jelentem, hogy a törvényesség a Magyar Népköztársaság állami és gazdasági életeben a legutóbbi beszámoló óta általában tovább szilárdult. Ebbèn a folyamatban — sok ismert tényező, elsősorban a kormány következetes jogpolitikája, a gazdasági építés sikerei mellett egyik fő hatóerő — dolgozóink fejlődő szocialista tudata. Dolgozóink döntő többsége a saját ügyének tartja a szocialista építés ügyét, magáénak vallja népi demokratikus rendszerünket, ezért hittel és lelkesedéssel dolgozik, ma már nemcsak azt veszi észre, ha az állami szervek egyes beosztottai követnek el eseti törvénysértést, de felemeli szavát állampolgártársa helytelen magatartása ellen is és egyáltalán nem ritka az olyan eset, amikor az utóbbi években kialakult kollektíva, például szocialista munkabrigád, szorítja rá az állampolgárt az állami kötelességek teljesítésére, az állam törvényeinek betartására. Az elért eredmények ellenére a törvények végrehajtása során főleg az alsóbb szerveknél vannak még fogyatékosságok is. Ezek indítóoka azonban más, mint régebben, számuk is csökkenő tendenciát mutat. Ezért az ügyészség az utóbbi években követett állandó gyakorlatnak megfelelően a legutóbbi beszámoló óta eltelt idő alatt is kettős irányban tevékenykedett. Egyfelől szorgalmazta, hogy az állami és gazdasági szervek mindenkor a jogszabályok rendelkezésének megfelelően működjenek, másfelől, hogy az állampolgárok eleget tegyenek a törvények előírásainak, teljesítsék a társadalommal szembeni kötelességüket és tartsák be a szocialista együttélés szabályait. E sokrétű munkaterületen belül az